Svédország évek óta az ideológiai viták középpontjában áll. A covid helyzet speciális kezeléséről, a migrációról és a megengedő svéd bevándorlási politikáról megoszlanak a vélemények.
A hvg tudósítója november elején járt a helyszínen, azt állítja, hogy
„Svédország az M1-en no-go zóna, pedig az egyik legjobb hely Európában”.
Már a repülőtéren jó benyomást szerzett a svéd mentalitásról, és megállapítja, hogy „az emberek végtelenül kedvesek”. Bemutatja, hogy a svéd humor nyers és élvezhető, és a közhiedelemmel ellentétben ma már nem igazán drágább hely, mint Magyarország. Alapvető termékek „alig egy árnyalattal kerülnek többe”, mint itthon. Az általános forgalmi adó nem 27, mint nálunk, hanem általában 25 százalék, ráadásul ebből „az étkezés, a nem alkoholos italok, a szállás és a ruhák 12 százalékos, a belföldi utazás, a könyvek és újságok és a kulturális események belépői pedig 6 százalékos áfával kerülnek forgalomba. Az átlagfizetés magyar forintba átszámolva jócskán 1 millió forint felett van, „az emberek a novemberi, fagypont körüli időben is ápoltak és jól öltözöttek, a kirakatok pedig a magyar kereskedelemnél jó pár szinttel magasabb minőséget mutatnak, és ezt nem a luxusmárkák jelentik.” Ami a biztonságot illeti,
„Stockholmban novemberben délután 3-kor lemegy a nap, vele együtt pedig az utcák is kiürülnek: a turisztikai off-seasonben amúgy sem hallottunk nem svéd hangot, de estére szinte csak mi maradtunk az utcákon. Ahol, innen üzenve a magyar propagandasajtónak: nemhogy vérmes migránsokat, de még szemetet sem találtunk”.
Az újságíró a belvárosi sétákon és a múzeumokon túl az állatkertbe is eljutott, ahol sok állatot látott, „vidráktól a jávorszarvasokig, a hódoktól a részarvasokig”, és a szerző egyik helyen sem szerzett kellemetlen tapasztalatokat, azon kívül, hogy leesett a hó. „A svéd Esztergomnak megfelelő Uppsalába” a hazai viszonyoknál kedvezőbb árú bérautóval gurult el, ahol olyan szép fák nőnek a folyó mentén, hogy le is fényképezte ezeket. „Tehát no-go zónázós uszítás ide, időnként kellemetlen hidegek oda: Svédország az egyik legjobb hely, ahol Európában jártam” – olvasható a hvg riporterének összegzése.
A független hvg-vel egyidőben került ki egy videó a kormánypárti Pesti Srácok nevű oldalon a svédországi állapotokról. Már az ismertetőben épp ellenkezőjére jut a hvg által leírtaknak.
„Svédország maga a kánaán. Ha a függetlenobjektív sajtót (FOS) olvasod, akkor csakis ez a kép alakulhat ki benned is. És valóban, ha az IKEA, de legalábbis egy kisebb multicég felsővezetője vagy, akkor tökéletes, privilegizált, gondtalan életed lehet. Ha viszont hétköznapi emberként, pusztán csak a mindennapjaidat szeretnéd biztonságban élni, akkor ez a Svédország már nagyon nem az a Svédország.”
A videóban a beszélgetés alanya egy „ottani születésű, Artemisz néven vloggoló ex-svéd, aki ma már Magyarországot tartja hazájának”. A hatalmas baseball sapka mögé rejtőző, találomra a húszas évei közepén járó fiatalember pár éve költözött Magyarországra. Magáról annyit árul el, hogy „én Artemisz, a svéd vagyok, aki megmondja a keserű igazságot”. A magyart hallhatóan az anyanyelveként használó kisasszony azt mondja, Svédországot tekinti hazájának, amelyet azért volt kénytelen elhagyni, mert új hazát keresett magának. „Nagyon sokan kérdezik tőlem, hogy miért lett ilyen Svédország. Egyre nehezebben tudom magyarázni a magyarázhatatlant, mert ami most folyik ott, az katasztrófa. Borzasztó, hogy nem lehet békésen, normálisan élni. Onnan csak menekülni lehet sajnos. Azok maradnak csak, akik nem tudnak mozdulni onnan. Ismerek olyan svéd honfitársamat, akik nem tudtak magyarul, amikor ideköltöztek, kisgyerekekkel, kutyástul. Mindent otthagytak, mert nem bírták tovább, hogy nem lehet napközben kimenni az utcára. Nem mertek a migránsbandáktól. (…) A migránsokat a luxusnegyedekbe is be akarják kvótázni, mert sajnos a régi, hagyományos szocializmus, ami több, mint 40 évig uralkodott Svédországban, nyomot hagyott. A 60-as, 70-es és a 80-as években is voltak bevándorlók, akik azonban fehér és keresztény emberek voltak. Chiléből, Görögországból, Olaszországból jöttek, megtanulták a nyelvünket és elhelyezkedtek.”
A mindennapokról aztán egyre sötétebb képet mutat:
„Egyre inkább nem mertem kimenni napközben az utcára, nem éreztem magam soha biztonságban. Tinikoromban haza tudtam biciklizni éjfélkor a moziból, ma már nem. Lehet taxival közlekedni, de kik vezetik a taxit. Szomáliaiak, kurdok, nem tudnak svédül. Ma nem mernék beülni egy taxiba, mert nincs már igazi svéd taxis. Szóval így élni, ebből köszönöm, nem kérek.”
Arról pedig, ami miatt véglegesítette az elhatározását, ezt mondja: „Sajnos Magyarországnak nagyon rossz híre van Svédországban. Az akkori hazámban én mindig védtem a magyarokat. A mostani magyar politikát, Orbán Viktor politikáját, hogy azt nézi, mi a jó a magyar embereknek és védi a hazáját. Amikor azonban ezt kimondtam, keresetlen szavakkal azt mondták, hogy akkor inkább költözz oda. Megfogadtam a tanácsukat és elhagytam a hazámat, amit nem bántam meg.”
A PS műsorvezetőinek handabandázása nem segít a megértésben, amit a kommentelők is szóvá tesznek a videó alatt. Ahelyett, hogy a részletekre rákérdeznének, inkább belefojtják a szót Artemiszbe, és a visszatarthatatlanul kikívánkozó hozzászólásaik miatt egyre kaotikusabbá válik a beszélgetés. Pedig Artemisz mélyebbre hatolt volna, „bennünket úgy nevelt az iskola és a társadalom, hogy nehogy azt hidd, hogy a hazaszeretet szép és jó, mert ez régimódi és gonosz valami. Nem vagy sem szebb, sem okosabb, mindenki egyenlő, mindenkinek ugyanolyan joga van, mint másnak. És amikor elindult a nem-keresztény nép áramlása Svédországba, követelőzni kezdtek, hogy nekünk is jár meg nekünk is van jogunk… És amikor az iskolai karácsonyi évzárókor megtiltják a papnak, hogy beszéljen Jézusról és hogy miért van karácsony, mert sérti a muzulmánokat… Idáig jutottunk. Ez a liberalizmus, ez a szocializmus, ez a politika, amit bevésnek a fejünkbe.”
Azt, hogy Artemisz kicsoda, nem derül ki. Sem a svédországi, sem az itthoni körülményeiről, ami alapvetően fontos lenne ahhoz, hogy a szavait komolyan lehessen venni. A svéd mindennapokat megmérgező félelem miatt új hazát választó kisasszonyról azt írja a Pesti Srácok, hogy valódi nevét nem kívánja elárulni a műsorban sem, „mert nem akarja veszélyeztetni az állását. Itt tart ma a toleráns baloldal”, azaz nemcsak Svédországban, de Magyarországon is van mitől félnivaló.
Arról, hogy akkor mi az igazság a svédországi közbiztonságról, a magyar kormány hivatalos oldalon tájékoztatja a magyar állampolgárokat, hiszen
A Külügyminisztérium oldalán azonban Svédországot illetően nem esik szó sem no-go zónákról, sem a közbiztonság romlásáról. Svédország biztonsági besorolása a III. biztonsági besorolási kategória. Ezen országok biztonsági kockázatot nem jelentenek, biztonsági helyzetük, szabályrendszerük és közszolgáltatásaik hasonlóak Magyarországéhoz. Közepes (5 fokozatú skálán 3) a terrorfenyegetettség szintje, ezért az ilyen jellegű cselekmények előfordulása nem zárható ki, összehasonlításként, Hollandiában például ugyancsak 3 (https://konzinfo.mfa.gov.hu/utazasi-tanacsok-orszagonkent/hollandia#), Spanyolországban 4. A légi-, a vízi-, a vasúti-, az autóbusz és egyéb városi tömegközlekedés korszerű és biztonságos, a belföldi légi járatokkal az ország minden része könnyen és biztonságosan elérhető. Külföldiek sérelmére elkövetett kisebb vagyon elleni bűncselekmények előfordulnak (utcai és szállodai táskalopások), ezért a nagyvárosok egyes zsúfolt városrészein és a szállodai reggeliző helyeken célszerű fokozottan figyelni az úti okmányokra és egyéb értékekre.