Szávay István (Jobbik) elmondta, hogy a kormány 2010-ben gyökeres nemzetpolitikai változást ígért, de nem sikerült sem növelnie a támogatásokat, sem átláthatóvá tenni az azok elosztására szolgáló rendszert. 2013 óta már nominálértéken is csökkennek a támogatások - tette hozzá.
A politikus rámutatott:az oktatás-nevelési támogatás összegét 2001-ben 22400 forintban határozták meg, aminek mai reálértéken 44 500 forintnak kéne lennie. A kormány ehhez képest nemhogy növelte volna a támogatás összegét, hanem az utóbbi két évben 5200 forinttal, 17 200 forintra csökkentette. Szávay mindezt egy példával is szemléltette: Kárpátalján egy kétgyermekes családnál ez a megvonás annyit tesz ki, mint egy ottani jelenlegi havi fizetés. A Jobbik követeli, hogy a kormány fizesse ki a jogosan járó támogatásokat, a jövőben pedig jelentős mértékben emelje meg azok mértékét - hangsúlyozta.
A "fájóan kevés támogatás" 99 százalékát kizárólag a kormány "külhoni haverjai" viszik el, ráadásul nagyrészt pályáztatás nélkül - mondta. Véleménye szerint a kormány lelkiismeret-furdalás nélkül használja fel ezeket a pénzeket arra, hogy "kinyírja" a Fidesszel szemben kritikus, vagy annak nem tetsző, de attól még nemzetpolitikai jelentőséggel bíró szervezeteket.
Szávay István közölte: a Jobbik szerint a jelenlegi többszörösére kellene emelni a nyíltan megpályázható összegeket, amelyek elosztását politikai helyett szakmai alapokra kellene helyezni.
Az ellenzéki politikus problémaként említette, hogy Kárpátaljáról magyarok százait próbálják elvinni egy olyan háborúba, amihez egyetlenegy ukrajnai nemzetiségnek sincs köze. Hozzátette: Erdélyben a hatóságok, Magyarországon a labdarúgó-szövetség üldözi a székely zászlót, Szerbiát pedig úgy akarja a magyar kormány beengedni az EU-ba, hogy nem szabja feltételül legalább egy délvidéki magyar autonómia létrehozását.
Szávay István kifogásolta, hogy a Bethlen Gábor Alap forrásai szétszórva vannak a költségvetésben. Azt tudakolta, miért nem integrálták a Kőrösi-programot az alapba. Miért zömében Rétvári Bencéhez és az általa korábban vezetett Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetséghez meg a Fidelitashoz kötődő káderek nyerik el a Kőrösi Csoma Sándor Program keretében a támogatásokat? - kérdezte.
Szerinte a nemzeti jelentőségű intézmények listájára a kormány saját potentátjait hajlandó felvenni. Ezáltal nem kerülhet oda a Beregszászi Bethlen Gábor Magyar Gimnázium, valamint az Ugvári Nemzeti Egyetem Magyar kara sem, mivel azok vezetői nem tartoznak a Fidesz vazallusai közé.
Mint mondta, régóta szorgalmazza a Jobbik az oktatási-nevelési támogatás növelését. Ez a támogatás Felvidék keleti részén vagy Délvidéken egyre inkább "a magyarul nem, vagy alig beszélő antiszociális cigánygyerekek szüleinek a zsebében landol, a magyar gyerekeket meg átíratják a szerb meg a szlovák iskolába" - fűzte hozzá Szávay István.
Bírálat az LMP és az MSZP részéről is
Ikotity István jelezte, hogy az LMP nem tudja elfogadni az alap beszámolóját, mert abból világosan látszik, hogy az Orbán-kormány számára a határon túli magyarok éppúgy nem partnerek, mint a határon belüli élők. A szocialista Kiss László ugyancsak kifogásolta a támogatáspolitikát. Ezt azzal támasztotta alá, hogy a beregszászi főiskola több százmilliós támogatást kapott 2013-ban, míg az ungvári egyetem magyar kara csak 600 ezer forintot.
A vitában Szávay István később azt mondta, komoly fejlődés, hogy a szocialisták a 23 millió románnal való riogatástól eljutottak odáig, hogy érdemi és előremutató javaslatokat is megfogalmaznak. Bár amíg Kovács László a külügyi kabinet vezetője, addig vannak hitelességi problémák - jegyezte meg.
A Kőrösi Csoma Sándor-programnál mit jelent, hogy a diaszpóra szervezetek és azok sokrétű tevékenységét támogatja a kormány? Miért nem nyíltan, átláthatóan teszik ezt? - sorolta kérdéseit.
Szerinte a hallgatói támogatás összege már-már megalázó, csupán 2800 forint. Ezt vagy töröljék el, vagy emeljék meg tisztességes összegre - szólított fel, hozzátéve: ebből már egyetlen könyvet sem lehet megvásárolni.
Megjegyezte: az oktatási-nevelési támogatás még két éve is egy felülről nyitott alap volt. Szóvá tette azt is, hogy 2001 óta változatlan a támogatás, amit ráadásul lecsökkentettek.
A Szász Pál-ösztöndíjprogramot üdvözölte, de a forráshiányt itt is felfedezte. Utalva Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes tusnádfürdői nyilatkozatára, azt mondta: nincs 21 milliárd forint a költségvetésben nemzetpolitikára.
Arra is kíváncsi volt, hogy ifjúsági keret lesz-e az alapon belül, ezt ugyanis többször megígérték a külhoni magyar szervezeteknek.
Volner János szerint a pályáztatásnak objektív szempontokon kell alapulnia, és nem lenne szabad politikaiaknak érvényesülniük. A határon túli gazdasági fejlesztés területét is fontosnak tartotta, és kitért a közös gazdasági projektek lehetőségére, hogy a külhoni magyarokat a szülőföldjükön meg tudják tartani. A gazdasági kapcsolatok építése mellett jöjjön létre együttműködés, illetve szélesítsék ki azt az egyetemek és kutatóintézetek között! - szorgalmazta, fontosnak nevezve, hogy közös turisztikai fejlesztések is megvalósuljanak.