Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az idei éves nagyköveti értekezlet megnyitásakor arról számolt be, hogy meglátása szerint Európa a valaha volt legsúlyosabb gazdasági és biztonsági kihívásokkal szembesül egyszerre, s a kormánynak elsődleges kötelessége Magyarország biztonságának és fejlődésének garantálása - írja az MTI.
Ehhez olyan lépéseket kell megtennünk az elkövetkezendő időszakban is, amelyek egészen biztosan ellentétesek lesznek a nemzetközi liberális mainstream elvárásaival. Ezért a következő időszakban is arra kell majd készülniük a kollégáknak, hogy a munkájukat nagy nemzetközi nyomás közepette kell elvégezniük. Szerencse, hogy már hozzászokhattunk ehhez
- fogalmazott a külügyminiszter.
Mivel a kollégák döntő többsége már tapasztalt, ezért most itt azt a mondatot szerencsére nem kell elmondanom, hogy aki úgy gondolja magáról, hogy nem fogja bírni a nyomást, az inkább most szóljon. A magyar külpolitika továbbra is magyar lesz és továbbra is szuverén lesz. Ebből semmilyen módon nem engedünk, kizárólag a nemzeti érdek jelenti az igazodási pontot
- tette hozzá (bár nem bontotta ki, pontosan mit foglal magában a nemzeti érdek - a szerk.).
Biztatónak nevezte, hogy míg világszerte súlyos nyomásgyakorlásnak, lejárató kampányoknak és külső beavatkozásnak vannak kitéve a nemzetközi „liberális fősodorral” szemben állást foglaló pártok, az egyetlen kivétel a tavalyi magyarországi választás volt, amikor ezen erőfeszítések szerinte kudarcot vallottak.
Szijjártó Péter kiemelte, hogy különösen nagy lesz a nyomás hazánkon két ügyben. Az egyik az ukrajnai háború, amely - noha a kormány elítéli azt, támogatja az ország területi integritását és a szuverenitás elvét - nem Magyarország háborúja.
Nincs felelősségünk benne, ezért senki nem követelheti, hogy mi fizessük meg az árát. Ezért továbbra sem vagyunk hajlandók ebben a háborúban részt venni
- ismételte el Szijjártó Péter, aki szerint az egyetlen morálisan védhető külpolitika irány az, hogy az emberéleteket meg kell védeni, és azt csakis békével lehet.
Kitért a kárpátaljai magyar kisebbség jogfosztására is, az anyanyelvi oktatás súlyos korlátozására az idei tanévtől, rámutatva, hogy a nemzeti iskoláknak innentől kezdve ukrán iskolákként kell működniük.
Mindig mondtuk, mindig előre jeleztük, mindenhol beszéltünk róla, és a szövetségeseink, a barátaink, az EU-s tagtársaink mind nem voltak hajlandóak tudomást venni erről, hogy diplomáciailag kulturált kifejezést használjak
- közölte Szijjártó Péter, majd figyelmeztetett, hogy az EU-csatlakozáshoz a közös értékek és jogszabályok tiszteletben tartására van szükség, aminek a nemzeti kisebbségek védelme is fontos része.
„Amíg Ukrajna nem adja vissza a magyar közösség jogait, addig nem tudjuk támogatni a csatlakozási tárgyalások megkezdését az Európai Unióval. Hatalmas nyomásgyakorlás lesz mindenkin, mindenhol, de az a helyzet, hogy ki kell tartani.”
A külügyminiszter jelezte, hogy fenn kell tartani a kommunikációs csatornákat Oroszországgal, máskülönben a békének még a reménye is elillan. Közölte továbbá, hogy a kormány nem fogja felmondani az ország működőképességéhez szükséges energiamegállapodásokat, nem enged a nyomásgyakorlásnak. (Az orosz tankönyvbotrányra viszont nem tért ki - a szerk.)
A szankciós politika megbukott, kudarcot vallott, bajt hozott Európára
- ismételte meg Szijjártó Péter a kormány álláspontját az orosz agresszorral szemben meghozott korlátozásokról, azt viszont most sem tette hozzá, hogy a szankciókat a magyar kormány is támogatta szavazatával.
A miniszter szerint az elmúlt nyolc-kilenc év munkája nyomán Magyarország a nyugati és a keleti beruházások találkozási pontjává vált, ami biztosítékot jelent a gazdasági növekedésre az új világgazdasági korszakban.
Itt is nagy nyomás lesz rajtunk, mégpedig azért, mert nem mi vagyunk az egyetlenek, akik ezeket a beruházásokat maguknak akarják" - jelentette ki a miniszter aki szerint nyugat-európai országok is akarják ezeket a beruházásokat, ezért aztán mindenféle dolgokat fognak mondani rólunk. El fogják mondani, hogy a Kínával való gazdasági együttműködést be kell fejeznünk, persze azért, hogy ők a helyünkre lépjenek, és a sok ezer, tízezer embernek munkát adó beruházásokat magukhoz tudják vonzani. De mi sem vagyunk hülyék, nem most jöttünk le a falvédőről, nem a 6:20-assal jöttünk (.) A helyzet az az, hogy ezekért a beruházásokért továbbra is versenyben kell lenni
- összegzett Szijjártó Péter az idei éves nagyköveti értekezleten.
A külgazdasági és külügyminiszter nem beszélt az 1956-os magyar forradalmat fasiszta felkelésnek nevező hivatalos orosz tankönyvről.
Címlapkép: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Fotó: MTI/Kovács Attila