A külgazdasági és külügyminiszter a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában elmondta, szerinte nagyon aktív év lesz az idei a külpolitika területén, hiszen az Egyesült Államok sokkal patriótább gazdaságpolitikát és sokkal pragmatikusabb külpolitikát fog folytatni.
Ennek az új vonalnak az egyik sarokpontja volt, hogy Washington felmondja a csendes-óceáni szabadkereskedelmi övezetet (TPP), egyben különböző ráhatásokkal visszahozza az ipari termelést az országba. Csakhogy az Orbán-kormány - bár szavakban felmagasztalja ezt a fajta gazdasági patriotizmust - ezzel szemben tökéletesen mást cselekszik: ahogy azt az EU-Kanada szabadkereskedelmi megállapodás (CETA) aláírásakor több alkalommal is kifejtette Orbán Viktor, valamint külügyminisztere: hazánk kicsi, nyitott és exportfüggő ország - s „a merjünk kicsik lenni” politikájának megfelelően eleget is tett a kormányzat az észak-amerikai központú multinacionális cégek érdekeinek, és támogatta a CETA 2017-es ideiglenes hatálybalépését.
Hazánk ezzel azoknak a nemzetközi lobbierőknek a szekerét tolja, amelyeknek nekiment néhány nappal ezelőtt Trump.
Visszaköszönt az eltorzított magyar valóság Szijjártó Péter meghallgatásán
Nem sikerült elegánsra Szijjártó Péter éves meghallgatása. A külügyminiszter az Országgyűlés Külügyi és Gazdasági bizottsága együttes ülésén számolt volna be hétfőn reggel, azonban az erre szánt két óra nem volt elegendő. Tragikomikussá vált a helyzet: az ülést hivatalosan be kellett rekeszteni, és csak konzultáció szintjén folytatódhatott tovább.
Ebből a szempontból bizonyosan igaza van Szijjártónak: ez az év valóban más lesz, mint a többi, míg arra a kijelentésére, hogy idén is a magyar érdekek határozzák meg a külpolitikai lépéseket, jó példa Csiszár Jenő főkonzuli kinevezése.