Az Orbán-kormány elmúlt bő tíz évének talán legsúlyosabb megfigyelési botránya, az egyre csak duzzadó Pegasus-üggyel kapcsolatban közölt terjedelmes cikket Szabó Máté Dániel, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szakmai igazgatója a 444-en.
'Az igazságügyi minisztertől objektív döntés nem várható, hatékony jogorvoslat pedig nincs a megfigyeltek számára" - szögezte le írásában Szabó, akit a megfigyelési botrány kirobbanása óta az újságírók jellemzően azzal a kérdéssel keresik meg, hogy "pontosan milyen szabályok szerint van lehetőségük Magyarországon a nemzetbiztonsági szerveknek lehallgatni valakit, illetve titokban hozzáférni a telefonján tárolt adatokhoz?"
A TASZ szakmai igazgatója szerint
Mint emlékeztetett, néhány éve a belügyminiszter az Országgyűlés Nemzetbiztonsági bizottságának ülésén úgy fogalmazott, hogy
"Magyarországon egyetlen ember sincs, akit törvényes körülmények között ne lehetne megfigyelni, lehallgatni.Pintér Sándor igazat mondott, valóban olyanok a törvényeink, hogy azok alapján bárki törvényesen lehallgatható. Ettől azonban még nem lesz a polgárok titkos megfigyelése jogszerű".
Úgy véli,
Szabó szerint a nemzetbiztonsági célú titkos megfigyelés magyar szabályaival legalább három nagyon komoly probléma van:
- az egyik, hogy a titkos megfigyelés törvényi feltételei rendkívül elnagyoltak,
- másodszor, a feltételek fennállását egy olyan személy állapítja meg (a titkos megfigyelést egy olyan személy engedélyezi), akitől nem várható objektív, a megfigyeléssel ellentétes érdekeket is megfelelően érvényesítő döntés,
- végül pedig Magyarországon nincs hatékony jogorvoslat a jogellenes megfigyeléssel szemben.
Azt írja,
"Magyarországon nemzetbiztonsági céllal a szolgálatok akkor végezhetnek titkos információszerzést, ha a feladataik ellátásához szükséges adatok más módon nem szerezhetők meg. A titkos megfigyelés tartalmi feltételei mindössze ennyiek".
Kifejtette, "a nemzetbiztonsági szolgálatok feladatait nagyon tágan határozza meg a törvény, amely nem tartalmaz további tartalmi korlátot. Nincsenek olyan szabályok, amelyek szerint meg kellene vizsgálni, hogy a megfigyelés megtörténte vagy elmaradása járna-e nagyobb veszéllyel, ahogy olyanok sem, amelyek szerint bizonyos hivatások képviselőit (például újságírókat) csak szigorúbb feltételek fennállása esetén lehetne megfigyelni".
Hozzátette ugyanakkor, hogy
Szabó Máté Dániel cikkében arról is írt, hogy ráadásul "Magyarországon arra sincs megfelelő eljárás, hogy ha a megfigyelés véget ért – akár elérte az eredményét, akár kiderült, hogy felesleges volt –, az érintett polgárokat megfelelően tájékoztassák arról, hogy őket megfigyelték, és milyen adatokat gyűjtöttek róluk. Így jogorvoslattal sem tudnak élni a megfigyelés miatt".
Szerinte
a vasárnap nyilvánosságra került esetek mindenképpen felvetik a magyar állam felelősségének kérdését.
"Ha a megfigyelések a magyar állam szerveinek megbízása alapján történtek, akkor vizsgálandó, hogy a titkos megfigyelés eszközét visszaélésszerűen alkalmazták-e, egy olyan jogszabályi környezetben, amely nem különösebben szorítja jogállami korlátok közé ezt a tevékenységet. Ha viszont nem az állami szervek állnak a megfigyelés mögött, akkor azt a kérdést kell feltenni, hogy a magyar állam miért nem védi meg a polgárait attól, hogy jogellenesen megfigyeljék őket" - magyarázta.
Mi az a Pegasus-ügy? Az Orbán-kormány lehallgatási botrányáról röviden
Mint megírtuk, már évekkel ezelőtt elkezdték használni magyar célszemélyek ellen is az NSO nevű izraeli kibercég okostelefonok feltörésére alkalmas kémprogramját, a Pegasust.
Az Orbán-kormány lehallgatási botrányától hangos a nemzetközi sajtó
Ahogy korábban írtunk róla, már évekkel ezelőtt elkezdték használni magyar célszemélyek ellen is az NSO nevű izraeli kibercég okostelefonok feltörésére alkalmas kémprogramját, a Pegasust. A célpontként kiválasztott emberek között voltak tényfeltáró újságírók, médiacégeket tulajdonló vagyonos üzletemberek, illetve szűkebb környezetük is. A kutatás során olyan közvetett bizonyítékot is találtak, amelyek arra utalnak, a titkos megfigyelések mögött magyar állami szervek állnak.
A több mint 300 magyarországi célpont között voltak tényfeltáró újságírók, médiacégeket tulajdonló vagyonos üzletemberek (például Varga Zoltánt, a Centrál Médiacsoport tulajdonosa), illetve szűkebb környezetük is.
Időközben kiderült, hogy a lehetséges megfigyeltek listáján az oknyomozó újságírók és politikusok mellett az Ügyvédi Kamara korábbi elnöke, Bánáti János és Gödöllő ellenzéki polgármestere, Gémesi György is szerepel.
Bánáti János és Gémesi György is a Pegasus célpontja lett
Nem beszéltem védői titkot telefonban, és az ügyfeleimet is kértem, hogy ne beszéljenek telefonon. Bár őszintén azért, mert azt hittem, az övéket figyelik meg, nem az enyémet - mondta Bánáti János miután kiderült, hogy az Ügyvédi Kamara elnökének a telefonszáma is szerepelt azon a kiszivárgott listán, amelyet az NSO izraeli kiberbiztonsági cég magyar üzemeltetői - vélhetően valamilyen magyar állami szerv - kiválasztottak megfigyelési célpontként.