A Tisza vizének immár hosszú évek óta tartó, elképesztő méreteket öltő szennyezettsége kapcsán megkerestük a Greenpeace Magyarország vegyianyag-szakértőjét, Simon Gergelyt, aki lapunknak véleményezte a folyót sújtó helyzetet. Kifejtette egyebek mellett azt is, hogyan lehetne érdemi lépést szorgalmazni és elérni a kérdésben, valamint milyen veszélyekkel járhat, ha nem cselekszünk időben.
Ahogy korábbi cikkeinkben olvashatták, egyrészt az ügyben megtett büntetőfeljelentés nyomozati státuszban van, másrészt érdemi előrelépést nemzetközi szinten a magyar állam tudna elérni.
A környezetvédelmi szervezet szakértője szerint Ukrajna sok kistelepülésén nincs kellőképpen megoldva a hulladékgazdálkodás, ráadásul a 2007 óta EU-tagállam Romániában sincs megnyugtató módon működő ilyen jellegű rendszer. A megoldás érdekében úgy véli, hogy mindenképpen szükséges jogi útra terelni az ügyet, érdemes lenne tehát Magyarországnak eljárást kezdeményeznie a szemetelésért felelős országokkal szemben, nemzetközi színterekre terelve, akár az UNESCO-hoz is fordulva.
Simon úgy látja, hogy a multinacionális cégek felelőssége is nagyon jelentős a Tisza műanyagszeméttel való terheltségét tekintve. Simon kiemelte, hogy az üdítőgyártó vállalatok - jelesül például a Coca-Cola - üzletpolitikájára már régóta ráfér a változtatás, ami a műanyag használatának kérdését illeti. Megjegyezte, hogy a Tiszát ellepő kommunális hulladékokat vizsgálva azt állapították meg, hogy
Álláspontja szerint az érintett cégeknek illene sokkal felelősségesebb magatartást gyakorolniuk ahelyett, hogy áthárítanák a fogyasztókra a kizárólagos felelősséget. Így a gyártás során nem kellene továbbra is eldobható csomagolásokat alkalmazniuk, sőt úgy véli, akár még a korábbi időkben használatos betétdíj rendszerével is előrelépést lehetne elérni. Ami viszont a szakértő szerint globális viszonylatban rettenetes, hogy "olyan országokban is árulják ezeket a termékeket, ahol nincs semmilyen hulladékgazdálkodás, vagyis a rendszer nincs kiépítve" - tette hozzá.
így - a folyamatos műanyagszennyezés megszűnése esetén is - várhatóan sok száz évre lehet szükség, mire az ott található rengeteg hulladék lebomlik a természetben. Addig pedig beláthatatlan károkat okoz az érintett területek élővilágában, azon belül is a vízi élőlények veszélyeztetettsége jelent komoly problémát. A Greenpeace vegyész-szakértője megemlítette a szennyezésből fakadó turisztikai veszteséget is, hiszen jelen körülmények között a Tiszát kikapcsolódás céljából megközelíteni kívánó emberek aligha töltenének el szívesen időt ott, ahol ilyen állapotok uralkodnak. A szabadidős tevékenység értéke is ezáltal jelentősen csökken - fogalmaz a vegyianyag-szakértő.