Mi is hírt adtunk a hihetetlen tehetséggel megáldott Fábián Juli felfoghatatlan, és korai haláláról.
Most teljes egészében közöljük a toldys közösség búcsúját:
"Ez az írás nem nekrológ. Csupán a toldys közösség egyik tagjának a közösség egy másik tagjának fájdalmasan fiatalon bekövetkezett halála kapcsán született gondolatait rögzíti.
Fábián Juli kiemelkedően tehetséges ember volt, fantasztikus hanggal és előadói képességekkel. Elhunyta figyelmeztetés lehet (nemcsak) a toldysoknak.
A diákokat emlékezteti arra, hogy a legfőbb dolguk (még témazáróknál, nyelvvizsgáknál, érettséginél, külföldi egyetemi felvételnél is fontosabb): megtalálni azt, amiben tehetségesek. Emlékezteti arra is, hogy nem feltétlenül találják meg ezt gimnáziumi éveik alatt. Fábián Juli is csak évekkel érettségije után kezdett komolyabban foglalkozni a zenével. Nem kell tehát kétségbeesni, ha mások, úgy tűnik, előrébb járnak 15-16-18 évesen. De ha valaki rátalál az útjára, akkor megalkuvás nélkül haladjon rajta. Már csak azért is, hogy maradjon utána valami, amit ő hozott létre, ha élete véget ér. Ahogy Fábián Juli után is itt maradnak a dalai, és az öröm, amit az embereknek okozott velük. És végül arra is figyelmeztet, hogy élni is kell (a szó igazi, ha úgy tetszik, nagybetűs értelmében), nem szabad halogatni, hiszen ki tudja, mikor lesz vége. Pihenni, szórakozni, bolondozni (és képességeinket kibontakoztatni): ezek (és sok más) legalább olyan fontosak, mint mindennapos kötelezettségeink teljesítése.
De nemcsak a diákoknak, a tanároknak is figyelmeztetés a szomorú hír: feladataink közül nem a tananyag átadása a legfontosabb, még csak nem is a diákok érettségire való felkészítése, hanem hogy tehetségük felfedezésében és kibontakoztatásában segítsük őket. A döntéshozókat (például akik most épp új alaptantervet készítenek) pedig arra figyelmezteti, hogy olyan kereteket teremtsenek, amelyek ezt lehetővé is teszik a pedagógusok számára."
Megfontolandó.