A békediktátum századik évfordulója alkalmából 2020-at Trianon Emlékévvé nyilvánító határozati javaslatot a Jobbik nyújtotta be. A párt célja az, hogy
"méltó módon megemlékezhessünk arról a nemzeti tragédiáról, ami 100 évvel ezelőtt történt, és mindarról, ami Trianon következtében az elmúlt évszázad során nemzetünket sújtotta."
A Jobbik felkérte az összes parlamenti pártot, hogy csatlakozzanak az indítványhoz, amelyet közös előterjesztésként nyújtottak volna be, hogy
"közösen határozzuk meg azt a nemzetpolitikai minimumot, amelyben mindannyian egyet tudunk érteni."
Nos, kiderült, hogy a minimum nem létezik. A kezdeményezésről a Fidesz még tárgyalni se volt hajlandó, a kormánytöbbség a tárgysorozatba vételt is elutasította. Az MSZP szokott formáját hozva még a szavazáson se volt hajlandó részt venni. A javaslatot a Jobbik mellett egyedül az LMP támogatta.
Szávay István és Farkas Gergely a döntés után kiadott közleményükben azt írták, a Fidesz
"pártpolitikai érdekeit helyezi az összenemzeti érdek elé, így terelve el a figyelmet a valódi lényegről, a külhoni magyarság évszázada tartó jogfosztottságáról."
A mai kormányinfón pedig kiderült, hogy a két jobbikos képviselőnek
tökéletesen eltalálta
A kormánypárt motivációit. Lázár János az Alfahír kérdésére válaszolva ugyanis mindenkit megnyugtatott, hogy a trianoni tragédia nagyon is fontos a kormánynak, de
"nem akartunk előre szaladni, illetve beengedni magunk elé másokat"
Amikor arról érdeklődtünk, hogy ezek szerint tényleg csak az volt a gondjuk a Trianon Emlékévvel hogy egy ellenzéki párt felvetése volt, még világosabbá tette a helyzetet:
"Ilyen a többség-kisebbség viszonya, ez a parlamenti demokrácia."