Az amerikai nagykövet szerdai bejelentése után a kormány áttekintette a „kémbankként” is emlegetett Nemzetközi Beruházási Bank (NBB) helyzetét, és arra jutott, hogy a bankban való részvétel értelmetlenné vált, ezért visszahívja kormányzati delegáltjait - írja értesülései alapján a Világgazdaság.
David Pressman szerdán bejelentette, hogy az Egyesült Államok szankció alá vonta a bank három felsővezetőjét, köztük a magyar alelnököt és magát a pénzintézetet is, amelynek a központja Budapesten van. Pressman azzal indokolta a döntést, hogy Magyarország nem vette komolyan azokat az amerikai aggályokat, amelyek szerint a bankot az oroszok nyomásgyakorlásra használhatják, véleményük szerint ez is arra utal, hogy a kormány Oroszország pártját fogja. A szankciókkal pedig azt próbálják elérni, hogy a bank kevésbé férjen hozzá a nemzetközi pénzügyi rendszerekhez.
A Nemzetközi Beruházási Bank pár éve nemcsak székhelyét tette át Budapestre, de Magyarország már a második legnagyobb részvényese is az oroszok után. Sőt, a háború kitörése után az összes európai uniós részvényes kilépett, így az EU-tagok közül egyedüliként maradhat benne. Már ha nem vonja vissza részesedését is. Erről azonban a vg.hu cikke nem ír. Viszont Boros Imre, aki az első Orbán-kormány minisztere volt, eddig az NBB igazgatósági tagja a HírTV-ben arról beszélt, hogy jó ideje Magyarország az első számú részvényes, ezt azzal egészítette ki, hogy valójában a magyar tulajdoni hányad nagyobb az orosznál - idézi a HírTV-ben elhangzottakat a hvg.hu.
A tulajdonrésznek azért van jelentősége, mivel arra nagyon odafigyeltek egy ideig, hogy jogilag nehogy tényleg orosz legyen, vagyis az orosz tulajdonrész maradjon szigorúan 50 százalék alatt. Ha ugyanis afölé menne, akkor automatikusan vonatkozna rá minden, az orosz cégekkel szembeni szankció. Az orosz tulajdoni rész valahol 40 százalék fölött, 50 alatt volt – csakhogy aztán Románia, Csehország és Szlovákia, majd Bulgária is kiszállt, így pedig máris nehezebb lett kihozni a matekot. Ha a kilépők nélkül számolunk, akkor Oroszország aránya felugrik 50 százalék fölé.
A nemrég kiszivárgott dokumentumok szerint egy elég furcsa megoldást választottak: az oroszok a saját tőkéjük egy részét alárendelt hitellé alakíthatták át. Ez egy szokatlan művelet, a lényege az, hogy így bent marad az orosz pénz a bankban, de a tulajdoni rész számításakor az alárendelt hitelt nem kell figyelembe venni, ez alapján a magyar hányad 25,27 százalék, az orosz pedig 45,44.
Az NBB-vel kapcsolatban azonban nem csak a tulajdonrész az érdekes kérdés, hanem egyáltalán a működése. Amikor tavaly Oroszország megtámadta Ukrajnát, Szijjártó Péter azt mondta: „a kilépésünket akkor kellene megfontolni, ha a bank bármilyen európai szankciós listára felkerülne”. Az USA persze nem európai, szóval csak ez alapján még nem kellene kilépésen agyalni. És szintén nem EU-testület (hanem egy belga cég alá tartozó vállalat, amely a belga bankfelügyelet szabályai szerint működik) az Euroclear, amely az eddigi legsúlyosabb döfést bevitte a Nemzetközi Beruházási Banknak. Az Euroclear kezeli a legtöbb európai értékpapírt, úgyhogy komoly kárt okozott az NBB-nek, amikor zárolta a „kémbank” eszközeit, méghozzá az EU-s szankciókra hivatkozva. Februárban még Nagy Márton is lobbizott a zárolás feloldásáért, de a belga pénzügyminisztérium ezt nem engedte - a magyar kormány viszont tagadja, hogy ez történt volna.
A bank igazából tetszhalott állapotban van: mivel nem fér hozzá a forrásaihoz, a hitelezését felfüggesztette, a saját adósságainak menedzselésén kívül nem nagyon csinál már mást a háború kitörése óta, így aztán egyre közelebb kerül a csődhöz.
Címlapkép: A Nemzetközi Beruházási Bank (NBB) budapesti székhelye. Fotó: MTVA/Bizományosi/Róka László