- Mi vesz rá három csinos, tizenéves lányt, hogy zenekar alapítson, és rockzenét játsszon? Lehetnétek akár egy poptrió is… Milyen megfontolásból, miért választottátok mégis ezt a stílust?
Dodo: - Megtisztelő a tizenéves titulus, de már nem vagyunk túlságosan közel ehhez a korosztályhoz. (nevet) Részemről nem volt fontolgatni való, hogy milyen műfajban szeretném folytatni „pályafutásomat”, hiszen már a Dorothy előtt is jó pár éve ezzel foglalkoztam.
Brigi: - Ahogy Dodo mondta, a rock volt az egyértelmű mindhármunknak, más fel sem merült, ez nem volt kérdés számunkra. A kedvenc előadóink sem popzenét játszanak, néhány kivétellel persze. (nevet) Egyébként a rock műfaján belül hárman háromfelé húzunk, nem sok átfedés volt és van a favoritjaink között. Viszont egy közös kedvencünk volt már a legelejétől, mégpedig Tankcsapda.
Klo: - Fel lehetne sorolni rengeteg zenekart és zenészt, hogy kik és miért vannak és voltak ránk hatással, de azt hiszem, se eleje, se vége nem lenne. (nevet) Nálam mindig változik az aktuális kedvenc. Ha egy banda, akit csípek, kihoz egy új albumot, akkor az megy hónapokon át, persze vannak örök „nagyok” számomra, mint a Mötley Crüe, a Volbeat, de most például sokat szól a Five Finger Death Punch, vagy a Road új albuma. Poptrió… Nem tudnám elképzelni magunkat annak! (nevet)
- Szinte egyből dúdolható, dallamos, de mégis energikus, pörgős rock/punk-rock zenét toltok. Kinek milyen zenei előképzettsége van? Vagy autodidakta módon tanultatok?
Dodo: - Az éneklés végigkövette az életemet, viszont a gitározást kb. 23 éves koromban kezdtem el, egy Dorothy előtti zenekarban. Volt segítségem az elején, de azonnali tudást szerettem volna, így az alapokat hanyagoltam. Aztán szerencsére gitárról basszusgitárra váltottam, és ebben azóta is sokkal jobban megtalálom magam.
Brigi: - A Dorothy előtt nekem is volt zenekarom, ott szedtem össze némi tudást, illetve tanárról tanárra jártam, de egyiknél sem tudtam sokáig megmaradni… Amire épp szükségem volt, azt ellestem másoktól, megtanulgattam, megkérdeztem, próbálkoztam. Most szeretnék sokkal elmélyültebben foglalkozni a gitárral, nem úgy mint eddig, mert nem vagyok megelégedve a tudásommal.
Klo: - Nálam kicsit máshogy volt. A Dorothy előtt nem voltam semmilyen komolyabban próbálkozó zenekar tagja, tanárokhoz jártam, gyakorolgattam otthon magamban, azért csináltam, mert szórakoztatott és jól éreztem magam. Aztán jöttek a csajok és minden megváltozott…
- Kedvencetek az Óz, a nagy varázsló, vagy valami egészen másra kell asszociálni a nevetek miatt?
Brigi: - A nevünknek semmi köze sincs a fentebb említett történet főhőséhez. Ez csak véletlen egybeesés és sokaknak ez szokott lenni a tippje, amikor a nevünk eredetéről kérdeznek. Vagy a másik ötlet, hogy a Dodo egyenlő Dorothy… Nekem ez sokáig fel sem tűnt. És egyébként egyik sem talált. (nevet)
Klo: - Egyszerűen dobáltuk az ötleteket és benne volt az egyik kupacban… Mindenkinek megtetszett és emellett döntöttünk.
- Az a vélekedés járja, hogy egy csak csajokból álló formációnak sokkal nehezebb a rock világban érvényesülnie, egyáltalán léteznie, mint egy fiúkból, férfiakból álló zenekarnak. Nektek mi a véleményetek erről, milyen tapasztalatokat szereztetek az elmúlt évek során testközelből ebben a témában?
Brigi: - Az emberek kíváncsiak, hogy mit tartogatunk nekik, de van bennük előítélet is, mert csajok vagyunk. Szóval is-is. Néha nehezebb, néha könnyebb. Szerencsére a bulik után pozitív visszajelzéseket kapunk, hogy ezt nem gondolták volna, csajoktól ilyen koncertet nem láttak még, ez mennyire tökös volt… Itt is észre lehet venni, hogy nem tudnak elvonatkoztatni attól, hogy lányok vagyunk, azért vannak meglepődve, mert nem számítottak arra, hogy fog nekik tetszeni egy olyan koncert, ahol három nő zenél a színpadon. De mindig jó látni a leesett állakat. (nevet)
- A visszajelzések alapján hogy látjátok, a lányok vagy inkább a fiúk kedvenc zenekara vagytok?
Dodo: - Szerintem abszolút változó, szerencsére nem csak a nők és a férfiak is szeretnek minket, hanem mindenféle korosztályból vannak, akik mellettünk állnak. (nevet)
- Ha nem a színpadok deszkáiról szórakoztatjátok a nagyérdeműt, akkor mivel foglalkoztok?
Dodo: - Zene mellett? Életművészet, naplopóság, néha egy kis munkával meghintve. Egyébként meg sok a mosnivaló a koncertek után, úgyhogy elmegy a hétköznap is gyorsan. (nevet)
Klo: - Próbáljuk megteremteni a hátteret ahhoz, hogy tudjunk zenélni, ami nem könnyű feladat. Rengeteg lemondással és alázattal jár, sokszor szívunk azért, hogy hétvégén leléphessünk ide-oda zenélni, de amit kapunk cserébe az emberektől, az bőven megéri! Dolgozunk, tanulunk, sportolgatunk, sütünk, főzünk, takarítunk, átvergődünk a hétköznapokon. (nevet) …aztán szerencsére gyorsan jön a hétvége és vagy útnak indulunk végre, vagy próbálunk.
- Mivel külső szövegírókkal és zeneszerzőkkel is dolgoztok, nálatok hogyan születik meg egy dal, hogyan áll össze egy komplett lemezanyag?
Klo: - Szerintem minden dal máshogy született eddig… Van, hogy egyszerre, együtt ötletelünk, próbálunk összetenni verseket, bridge-eket, refréneket… Volt már olyan, hogy Brigi, vagy Dodo előre elküldött nekünk valamilyen riffet, témát és a következő próbára mindenki szépen hozzátette a saját ötletét, a basszust, a dobot, majd együtt befejeztük a dalt. Van, hogy én dúdolok nekik valamit, van, hogy ők nekem (és persze nem nevetjük szét magunkat közben…) Aztán, ha mi úgy gondoljuk, hogy készen vagyunk, begyakoroljuk, majd eljut a stúdióba, ahol kiderül, hogy nem vagyunk készen, vagy még nem egészen. (nevet) Ott kerül kipofozásra a dal, ott kap végső formát mind szerkezetileg, mind énekdallamilag és szövegileg is.
- A mostani album létrejötte másabb volt-e, mint amikor az első lemezeteken dolgoztatok? Van-e egyáltalán valamiféle „recept”, hogy hogyan és miről is kell szólnia egy Dorothy dalcsokornak vagy az alkotómunka során semmiféle kötöttség nincs?
Dodo: - Amikor készen van egy dal, és van már hozzá dallam, akkor érezzük meg miről fog szólni, milyen érzések társulnak a gitártémákhoz.
Brigi: - Ha nagyon akarunk keresni ilyen kötöttségeket, akkor annyi, hogy Dorothy-s legyen a végeredmény. De úgy gondolom, ezt az ízt a második lemezünk sem vesztette el.
Klo: - A felvétel módja, időbeosztása volt más egy kicsit. A basszus, ének, gitár felvételek több alkalommal zajlottak, még nyár elején elkezdődtek, aztán a végére maradt a dobfelvétel, ami egy egy alkalmas stúdiózás volt…
- A debütalbum Road Mátéval közös számához hasonlóan a mostani korongra is felkerült egy rendkívül erős, kifejező duett dal, most Siklósi Örs AWS frontember lett a partnered. Az előző szerzemény sikere motivált titeket most, vagy előreláthatóan lassan hagyomány lesz ebből, hogy egy új Dorothy lemezhez vendégénekest hívtok?
Dodo: - Nem feltétlenül volt szigorúan véve, hogy a második albumra is legyen egy duett. Viszont úgy gondoltuk, színesítheti a lemezt egy vendég énekes/zenész. Sokat gondolkoztunk vajon ki lenne a nyerő ehhez a számhoz, vagy akár a hangomhoz. Nem akartunk szerelmes nótát, viszont jelentéssel bíró témát szerettünk volna választani, illetve adni a dalnak. Örsre esett a választás, úgy gondolom jó döntés volt. (nevet)
- Pár napja egy igen látványos, jó kis sztorizós klippel jelentkeztetek, amiben mellettetek néhány ismert zenész arc is főszerepet kapott. Erről ha mesélnétek…
Brigi: - A Jobb, ha hozzászoksz! lemezünk címadó dalához készült a klip, ami kétnapos forgatást jelentett a Mihaszna csapatával. A történetet, illetve, hogy nagyjából mit is szeretnénk viszont látni a klipben, már a forgatás előtt meg kellett beszélnünk, így tudtuk, hogy pasikat kell szereznünk! (nevet) Mindenképp feltűnő karaktereket akartunk és az sem volt hátrány, ha passzolt az illető valamelyikünkhöz. Szerencsénk volt a srácokkal, felvettük velük a kapcsolatot, elmondtuk mit is szeretnénk pontosan, hogy ilyen kis köcsögöket kellene eljátszani. (nevet) Röhögtek és azt mondták benne vannak. Takács Vilmos Vilkót Klo mellé tudtuk elképzelni, Kovács Tamás Viktor a Hegy, pedig egyértelműen Dodo partnere kellett, hogy legyen. Az én páromat Sebestyén Konrád játszotta, mert jó barátom és jó szakálla van. (nevet)
- A ti szemszögötökből melyek 2015 legfontosabb eseményei, legemlékezetesebb pillanatai, legsikeresebb momentumai?
Dodo: - Október 14-én, amikor megjelent az új lemezünk, aznap a Petőfi Rádióban a Talpra magyar című műsorban debütált a dal egy tíz perces élő interjúval, szóval elég jól indult a napunk. Viszont az este a lemezmegjelenést egy mini koncerttel zártuk, hogy megünnepeljük a korongot. Az az este, úgy érzem, csak a zenekarról és a rajongókról szólt. Nagyon jó volt, hogy velünk ünnepeltek. (nevet)
Megint rengeteget tanultam a stúdióban az énekfelvételek alatt, mint hangilag, mint szellemileg. Megtanultam ebben az évben, hogy senkit nem szabad sajnálni és magamat is felesleges.
Voltak nagy kihívások idegen közönséget illetően, jobban megtanultam mi a mértékkel szó jelentése, hogy vannak dolgok, amik nem is olyan fontosak mint gondoltam és vannak amik sokkal fontosabbak. De végre eljutottunk Sirokra, a Rockmaraton ismét felülmúlt mindent, és az évet egy nagyon jó Kowa turnéval zártuk. Jó volt! (nevet)
Brigi: - A zenekaron kívül megemlíteném a 2015-ös Cannes-i Filmfesztivál zsűri nagydíjas, elsőfilmes magyar rendező Nemes Jeles László Saul fia című filmjét, amit feltétlenül látnia kell mindenkinek.
És a zenekar dolgaihoz még annyit tennék hozzá, hogy szeretném megköszönni azoknak a munkáját, akik segítettek nekünk, akik mellettünk álltak ebben az évben is és leginkább a rajongóinknak, akik kitartanak mellettünk, követnek minket ezen a néha rögös úton, akik ott vannak a koncerteken és energiával töltenek fel, mert miattuk érdemes csinálni. Köszönjük!
Klo: - Igen, minden embernek, aki eljön egy-egy bulira, támogat minket és segíti a munkánkat, nagy köszönettel tartozunk. Ők azok, akik éltetnek minket és szerencsére egyre nagyobb ezeknek az embereknek a köre körülöttünk. (nevet) A tavalyi év nem volt könnyű, nehéz menet volt a bandának és magánszemélyként is mindhárman megkaptuk a „jót” az élettől, de úgy gondolom, hogy ezektől csak erősebbek lettünk és ami nagyon fontos, hogy sokat tanultunk belőle. Rengeteget dolgoztunk a zenekaron tavaly és idén még többet szeretnénk és fogunk is! Tele volt az év csúcspontokkal és mélypontokkal. Voltak iszonyatosan jó koncertek és igen, voltak olyanok, amikor mindhárman úgy jöttünk le a színpadról, mint akit megvertek. Nem szeretnék semmilyen konkrétumot kiemelni, a lányok már említettek jó párat. (nevet) A lényeg, hogy 2015-ből szerintem kihoztuk, amit lehetett, de közben ugrottunk a naptárban és már 2016-tal kell törődünk.
- 2016-ra miket terveztek? Mivel az év vége a Dorothy ötéves szülinapját is elhozza, ennek megünneplésére vannak-e már ötleteitek, vagy ne szaladjunk ennyire előre?
Dodo: - Szaladhatunk, de akkor mi lesz a meglepetés? (nevet) Szeretnénk jó sok fesztiválra eljutni, tavasszal és ősszel turnézni, és hát meglepetést is okozni, úgyhogy nem is mondjuk el a részletes terveinket. (nevet)
fotók: Radó Norbert