Nicolás Maduro azzal indokolta a döntést, hogy a Demokratikus Egység Kerekasztal (MUD) pártszövetség bojkottálta a vasárnapi helyhatósági voksolást, amelyen a dél-amerikai ország 335 polgármesterét választották meg, illetve Zulia állam kormányzóját. Maduro helyi idő szerint vasárnap esti bejelentésében közölte: a polgármesteri tisztségek 90 százalékát pártja, a szocialisták jelöltjei nyerték el, vagyis több mint 300 városban arattak diadalt. A választási bizottság ugyanakkor még csak részeredményeket közölt, miszerint 42 városból 41-ben nyert szocialista jelölt. Az ellenzék eddig 76 városban állított polgármestert. Az Acción Democrática, a Primero Justicia és a Voluntad Popular pártok távolmaradásra buzdították híveiket, mert
a caracasi hatóságok megtagadták kérésüket, hogy biztosítsanak nagyobb átláthatóságot a voksolás lebonyolításánál.
A Maduro vezette Venezuelai Egyesült Szocialista Párt (PSUV) győzelme ezzel szinte borítékolható a vasárnapi szavazáson. Néhány kisebb ellenzéki párt ugyan igyekezett elejét venni a PSUV földcsuszamlásszerű győzelmének, de
a részvétel olyan alacsony volt, hogy számos szavazóhelyiség üresen állt.
A venezuelai választási bizottság ugyanakkor 47 százalékos választói részvételről beszélt, s közölte, Zulia állam kormányzói tisztségét a leadott voksok 57 százalékával Omar Prieto, a kormányzó szocialisták jelöltje nyerte. A szövetségi államban meg kellett ismételni a voksolást, mert az október 15-i regionális választásokon győztes ellenzéki jelölt megtagadta a tisztség betöltése előfeltételének számító eskütételt az alkotmányozó nemzetgyűlés előtt, amelyet lényegében Maduro hozott létre hatalma megszilárdítására.
"Minden egyes párt, amely ma távolmaradt és bojkottra szólított fel, nem vehet részt a 2018-as elnökválasztáson"
- hangoztatta sajtókonferenciáján Maduro a nemzetközi közösség által el nem ismert, szinte kizárólag az elnök híveiből álló, alkotmányozó nemzetgyűlés egyik szabályozására hivatkozva.
Maduro egyben bejelentette indulását a jövő évi államfőválasztáson. Azt is megígérte, hogy két éven belül népszavazást tartanak a dél-amerikai ország új alkotmányáról - írta internetes felületén a Correo del Orinioco című lap.
Az alkotmányozó gyűlés elvileg minden hatalmi intézmény felett áll, beleértve az elnököt is, s feladata az lenne, hogy új alkotmányt dolgozzon ki a néhai Hugo Chávez hivatali idején, 1999-ben elfogadott alkotmány helyett.
A latin-amerikai ország történetének legsúlyosabb politikai, gazdasági és társadalmi válságát éli. Áprilistól hónapokon át folyamatosak voltak az utcai tüntetések, és a hatóságokkal vívott összetűzésekben legalább 125-en vesztették életüket.