Hazai igényekre szabott nyugdíjrendszer
Vona Gábor elmondta, hogy a nyugdíjrendszer egy annyira komplex és nehéz problémakör, amiből nem lehet egy elemet kiragadni, mondván, ha azt megoldjuk, legyűrtük a nehézségeket.
Mint fogalmazott, az ő személyes vállalása - ami a Jobbik programjában is szerepel - egy
"méltányos, igazságos és rugalmas nyugdíjrendszer" megteremtése.
A pártelnök szerint ehhez négy elemnek kell teljesülnie:
1. Magyar index
Ezzel kapcsolatban Vona kifejtette:
a Fidesz-kormánynak, minden ellenkező állítása ellenére sem sikerült megőriznie a nyugdíjak vásárlóértékét.
A Jobbik elnöke szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által megállapított infláció nem mutatja meg, hogy a mindennapi háztartási cikkek és élelmiszerek milyen mértékben drágultak. Felhívta a figyelmet, hogy a míg az MNB adatai szerint az infláció mértéke 2,4 százalékos, addig például
a tojás ára 23 százalékkal nőtt, ami szintén mutatja, hogy a fogyasztási cikkek növekedése többszöröse a normál inflációs rátának.
A Jobbik a jelenlegi gyakorlattal szemben magyar indexálást vezetne be, amely két elemet tartalmazna:
- a nyugdíjas kosár inflációjához, valamint
- a reálbérekhez kötné a nyugdíjak éves emelkedésének mértékét.
Vona hozzátette, hogy a nyugdíjas kosár tartalmát törvényben szabályoznák, az intézkedés pedig garantálná, hogy a magyar nyugdíjasok még akkor sem járhatnak rosszabbul a magyar indexálás szerint, ha netán a nyugdíjas kosár inflációját meghaladja a normál infláció, mert ebben az esetben az utóbbihoz kellene igazítani a nyugdíjak értékét.
A pártelnök elmondta azt is, hogy a reálbérek növekedésének 50 százalékát beépítenék a nyugdíjrendszerbe.
2. Differenciált nyugdíjnövelés
A Jobbik miniszterelnök-jelöltje kifejtette, hogy az átlagnyugdíjak és az átlag alatti nyugdíjak tartományában is magasabb kulccsal emelnék a nyugdíjak értékét, hogy ezzel megelőzzék a jelenleg kialakulóban lévő nyugdíj-polarizációt.
3. Szülői nyugdíj-kiegészítés
Vona rámutatott, hogy ez a pont eddig is a Jobbik programjának egyik sarokpontját képezte, létjogosultságát pedig azzal indokolta, hogy szerinte az állam a "humán tőkébe való befektetést", tehát a gyermekvállalást és a gyermeknevelést nem honorálja kellőképpen a jelenlegi nyugdíjrendszerben.
Hangsúlyozta:
a Jobbik a gyermekek számára lehetővé tenné, hogy szüleiknek felajánlják a személyi jövedelemadójuk egy, vagy több százalékát nyugdíj-kiegészítés gyanánt.
A Jobbik elnöke szerint ez a lépés azt üzeni, hogy a Magyarországon érdemes családot alapítani, gyermeket vállalni, mert ez biztosítja a tisztességes nyugdíjat.
Hozzátette: pártja emellett fenntartaná a mostani kormány családi adókedvezményekre épülő támogatási rendszerét.
4. 40 éves munkaviszony utáni nyugdíjba vonulás lehetősége
Vona Gábor elmondta, hogy ez a programpont már szintén régóta szerepel a Jobbik célkitűzései között.
A pártelnök azért tartja szükségesnek, hogy a férfiak is 40 év munkaviszony után nyugdíjba vonulhassanak, mert Európában "a leghalandóbb ember a magyar férfi", ugyanis
a magyar férfiak akár 7-8 évvel is kevesebbet élnek, mint nyugat-európai társaik.
A Jobbik miniszterelnök-jelöltje elmondta, hogy a fenti pontok nem egy teljes nyugdíjreform egészét teszik ki, de az általa leglényegesebbnek tartott irányokat foglalják össze.
Elég az uszításból! Mi lesz a nyugdíjasokkal?
Tízezer forintot adni évvégén nem segítség: havi 830 forintot jelent. Mi lesz a nyugdíjasokkal, akiknek fele a létminimum küszöbén tengődik? Miért csak kampányeszköznek használja őket a kormány? Miért épül politikai iparág arra, hogyan kell őket átverni? Hol itt a tisztelet?
Legyen alap az alapellátás
Vona szerint a közéleti és a médiában folytatott egészségügyi viták többsége a kórházi és a szakellátásról szól, ennek ellenére a Jobbik szerint az alapellátás helyzetével is foglalkozni kell, mivel
az orvos-beteg találkozások túlnyomó többsége a háziorvosnál történik.
Szerinte az alapellátás már most válságban van, annak ellenére, hogy a szakemberek csupán 5 éven belülre jósolják a helyzet drámaira fordulását.
A pártelnök elmondása szerint rengeteg gyermek és felnőtt háziorvosi praxis szűnik meg, olyannyira, hogy a számuk összességében már 5000 alá csökkent, és 300 olyan praxis van, ahol tartósan nincs háziorvos.
Ez szerinte 400 ezer embert érint, ami 5 éven belül közel egymillióra emelkedik majd: ennyien lesznek, akiknek nem lesz háziorvosa.
Ahhoz, hogy az állmányt pótoljuk, Vona szerint 200-300 háziorvosnak kéne a pályára érkeznie, ehelyett mindössze 100-120 áll munkába, és ezek közül is sokan külföldre távoznak.
Vona hangsúlyozta: a kormány tett ígéreteket, sőt konkrét lépéseket is, de ezek tüneti kezelések voltak, nem rendszerszintű megoldások, ezért maradtak hatástalanok.
A pártelnök úgy véli:
a háziorvosi ellátást meg kell menteni, amihez érdemben emelni kell a praxisoknak járó támogatásfinanszírozást, mert a jelenlegi alapból nem lehet fenntartani egy rendelőt.
Ehhez kiegészítésként lehetségesnek tartja, hogy a legveszélyeztetettebb területeken akár plusz szorzóval vagy lakhatási támogatással segítsék a háziorvosokat.
Kiemelte azt is, hogy az országot járva minden háziorvostól azt a panaszolta hallotta, hogy nem tudják megfelelően kihasználni az úgynevezett "alvó kompetenciáikat".
Ezért a Jobbik megteremtené a lehetőséget ahhoz, hogy amennyiben a háziorvosnak van egyéb szakképzettsége, saját rendelőjében is praktizálhassa azt.
Vona Gábor szerint ezzel
- még biztosabbá tennék a háziorvosok anyagi hátterét,
- tehermentesítenék a szakellátást és
- lerövidítenék azt az időt, ameddig a beteg megfelelő szakellátásban részesül.
A Jobbik miniszterelnök-jelöltje közölte: prioritásként kell kezelni az alapellátás megmentését, mert ha az összeomlik, magával ránthatja az egész rendszert.
Vona Gábor zárszóként elmondta: büszke a 18 vállalására, március 18-án pedig röviden összefoglalja majd az eddigi pontokat, melyeknek szerinte sok közös nevezője akad a Jobbik 2018-as választási programjával.
Mitől nagybeteg a magyar egészségügy? Ha tudni szeretné, mindenképp olvassa el ezt a cikket!
Nemrég látott napvilágot az Európai Egészségügyi Fogyasztói Index (EHCI) 2017-es felmérése, ami megmutatta: teljes csőd a Fidesz-kormány egészségügyi politikája, az alapellátás színvonalát tekintve pedig, hazánk a sereghajtók között kullog. Miért teljesítünk ennyire rosszul európai szinten és milyen problémákat kellene kiküszöbölni ahhoz, hogy újra minden magyar állampolgár számára elérhető és színvonalas egészségügyünk legyen?