Új szólóalbummal jelentkezett augusztus közepén Géczi Erika, akit remélhetőleg sokan ismernek, hiszen neve és eredményei mind a sportrajongók, mind a zeneszeretők körében ismerősen csenghet. Interjúalanyunk kajak négyesben Montreálban világbajnoki aranyat, a szöuli olimpián ezüstérmet nyert, élsportolói pályafutását követően egy évtizedig edzőként tevékenykedett, 1992-től pedig Era márkanévvel kajak-kenu védőfelszereléseiről is (el)ismert vállalkozó (Era sport). Zenészkarrierje – néhány amatőr csapatot, és pár vendégfellépést követően – 1989-ben, a Bojtorján együttesben indult el igazán, majd meghívást kapott a Rockfortba. 1996-ban Szabó Csillával közösen elénekelte a Honfoglalás film főcímdalát, és innen már egyenes út vezetett a Kormoránba, ahol sikerekben, elismerésekben gazdag bő egy évtizedet töltött. E közben, 2002-ben Megfestett érzések címmel egy saját anyaggal jelentkezett, amely egy művészettársulás keretében jött létre. 2011-től az Örökség egyik alapítójaként vitte tovább a Kormorán szellemiségét, zeneiségét, de szerepelt az egy évvel később napvilágot látott Olympia mítosza albumon is. Tavaly év elején aztán úgy döntött, hogy szólóénekesként folytatja – ennek kézzelfogható eredménye az Angyalszárnyakon című CD, melyen 12 dal hallható. Fókuszunkba ez, a napokban a legnagyobb videómegosztóra is felkerült album, illetve az énekes, dalszerző, szövegíró művésznő október 12-ei jubileumi- és lemezbemutató koncertje került, de a barátságos hangulatú beszélgetés során egy kis múltidézésre is jutott idő, sőt, Erika világnézetéről, és a Sikerlélektan című tanulmányáról is hallhattunk pár gondolatot.
- Az Angyalszárnyakon CD a te neved alatt jelent meg, de a bookletet olvasgatva kitűnik, hogy két zenésztársad, Rózsa György és Kosz Szilveszter is alaposan besegített mind a szövegírás, mind a zeneszerzés területén. Az viszont nem kétséges, hogy téged tükröz ez a lemez.
- Egyértelműen, hiszen Gyuri lelkivilága teljesen olyan, mint az enyém. A szövegeket vagy külön-külön, vagy együtt írtuk, és már az első pillanatoktól kezdve egy hullámhosszon pendültünk. Igaz, neki egy picit más a zenei világa, de nagyon örültem ennek, mert így legalább színesebb lett a lemez. És ehhez még hozzájött Szilveszter hangszerelési munkája, valamint a zseniális zongorajátéka. Hármunk közös munkája az album zenei része.
- Ezt a második, de inkább a „másfeledik” szólólemezednek lehet tekinteni, hiszen 2002-ben már megjelent egy albumod Megfestett érzések címmel, ami szintén egy hármas együttműködés eredményeként jött létre.
- Igen, csak kicsit másképp. Ott a szövegeket Máthé József írta, viszont én válogattam ki ezeket a lemezhez a T. Lukács Ági képeihez írt sok verse közül. Az eredeti tervük kettőjüknek egyébként egy könyv volt, képekkel, versekkel, és amikor megismerkedtünk, utána jött az ötlet, hogy inkább CD megjelenés legyen. Ráadásul multimédiás a korong, mert Ági képei is felkerültek rá, nem csak a hanganyag. A zenéket én szereztem, a hangszerelést pedig az ötleteim alapján Szabó Miklóssal közösen végeztük. És jó is, hogy szóba került ez az album, mert jövőre tervezem az újrakiadását, digipak megjelenésben, felfrissített borítóval, booklettel.
!(youtube-video://Wn743Z67lEc)- Az új anyagon a korábbról már ismerős, az Örökség második albumán megjelent Vallomás dalod is szerepel, igaz most más verzióban.
- Igen, akkor egy folk-rockos megszólalást kapott a dal, de most nagyon szerettem volna kicsit csupaszabb hangzást a lemezen, csak egy zongorával és gitárral előadni. Persze a koncerteken zenekarosan is játsszuk, hangosítástól függően.
- És a Háry János rockoperás Utazás miként került a korongra?
- Ez egy Barcsik Vali/Márkos Attila jegyezte szerzemény. Valival több éve barátnők vagyunk, és már nem egyszer szóba került, hogy kellene valami közös dolgot csinálnunk. Aztán elküldte ezt a dalt, és javasolta, hogy duettként adjuk elő. Nekem meg nagyon tetszett ez az ötlet, így rátettük a lemezre.
!(youtube-video://AMdanGUpvFE)- Három imidzsklip is készült már az új albumhoz, amelyek képi világában te és a természet a főszereplő.
- A címadóhoz Dobogókőn forgattuk, és drónos felvételeket is használtunk a videóban. Ez a dal egyébként Gyuri egyik instrumentális szerzeménye volt, és eredetileg is Angyalszárnyon volt a címe – ez inspirálta a szöveget – és csak picit módosítottam rajta, így lett Angyalszárnyakon.
A már említett Vallomás-ra már az Örökség idejében is szerettem volna egy klipet. Akkor nem sikerült, de most eljött ennek is az ideje. A dal egy kis monológ magamnak, így próbálom meg elmesélni a hitvallásomat az életről. És a forgatás itt is szándékosan a természetben történt, mert részemről ez is egy üzenet, hogy az emberek menjenek ki minél többet a szabadba, mert a természetben kapcsolatba kerülünk a nagy egyetemes energiával.
A Soha nem adom fel pedig egy archív fotókat és filmrészleteket is tartalmazó videó, szinte egy életrajzi klip, hiszen erről is szól a dal, hogy az élet mulandó, és nem szabad beleragadni a múltba, el kell engedni, mert mindig a jelen pillanat a fontos, az itt megtett cselekvések alakítják a jövőnket.
- Hasznos gondolatokat, pozitív mondanivalót tartalmaznak az akár lélekgyógyítónak is nevezhető dalaid, és vélhetőn üzenni szeretnél általuk…
- Lényegében minden művész a maga gondolatait próbálja kifejezni az alkotásaiban, és akik engem régebbről is ismernek, azok tudják, hogy már egész fiatalon, az első amatőr együtteseimben is voltak saját szerzeményeim, igaz azok még egyszerű kis country dalok voltak. Igazából az alkotást jobban szeretem, mint a fellépéseket – persze, a koncertek is örömet okoznak, hogy előadhatom a dalaimat – mert, ahogy az ember fejében megszületik egy dallamocska vagy egy szövegfoszlány, és abból aztán kialakul egy szép dal, az egy csodálatos folyamat.
- Könnyen jönnek nálad a szövegek és a dalötletek?
- Attól függ, hogy milyen időszakban vagyok. Jelenleg például annyi a teendő a koncerttel, a lemezkiadással- terjesztéssel kapcsolatban, hogy nem tudok az alkotással foglalkozni. Ahhoz nyugalmas, viszonylag nem túl sok feladattal teli időszak szükséges. Ezért is szoktak sokan elvonulni ilyenkor, mert amikor a napi teendők járnak az ember fejében, akkor nem igazán jönnek az ötletek. Az alkotás egy olyan folyamat, amely során az ember rákapcsolódik a kollektív tudattalanra (ahogy Jung mondaná), és akkor valahogyan onnan jönnek az inspirációk, ötletek, különböző tartalmak. Tehát semmi sem a mienk, minden jön valahonnan. Legalábbis én így gondolom. S hogy ki milyen tartalmakat tud lehívni, közvetíteni, az nyilván már azon múlik, hogy ki milyen személyiség, milyen gondolatok foglalkoztatják.
- E szerint valamilyen szinten közvetítőként is tekintesz magadra?
- Az egyik általam nagyra becsült magyar írónőnk, Jókai Anna mondta egyszer, hogy valójában minden művész egy „közvetítő csatorna”, és ezzel egyetértek.
- Köztudott, hogy nem igazán szeretsz hátrafelé tekinteni. Viszont, ha most arra kérnélek, hogy a zenekaraiddal kapcsolatosan melyek a leginkább benned megmaradt érzések, emlékek, mik lennének ezek?
- A Bojtorjánról az Úton vagyok dal jut azonnal eszembe, és az, hogy nagyon jól indult az együttműködésünk. Akkoriban volt itthon a country zenének egy felfutása. Emellett sokat játszottunk külföldi pubokban, de ez egy idő után már nem okozott örömöt, nem éreztem benne fejlődési lehetőséget.
A Rockfortban szerintem jóval több volt, nem forrta ki magát a zenekar. Igaz, megjelent egy lemezünk, a Jolly című dalunk pedig második lett az 1997-es Eurovíziós Dalverseny hazai versenyén, de aztán széthullott a csapat. Nem volt meg az összetartó erő, úgy érzem nem találtuk meg a formáció imidzsét.
A Kormorán teljes mértékben Koltay Gergely vezetése alatt állt, mellette sok szava senkinek nem lehetett. Néha egy-két zenénket elfogadta, viszont a szövegeket mindig ő írta. Az ő döntése volt az is, hogy elkerültem a zenekarból – ami akkor nagyon fájt –, de így utólag már nem bánom, mert akkor nem történhettek volna meg velem mindazok, amiket azóta átéltem, elértem.
Az Örökség zenekarnál pedig egy idő után azt éreztem, hogy elveszett az a közös cél, amivel elindultunk. Olyan ember vagyok, hogy a szívem-lelkem beleteszem a dolgokba, de amikor azt látom, hogy az eredmény nem jön, akkor elgondolkodom, hogy miért dolgozzak mások céljaiért, jöjjenek most már az enyémek.
- Ennek köszönhető, hogy 2018 elejétől szólópályára léptél?
- Igen.
- Anno párosban és négyesben kajakoztál, a zenét tekintve majd’ három évtizedig zenekarokban alkottál. 59-60 évesen jött el az ideje, hogy önállóan járd az utad? Most vagy az igazi helyeden?
- Szerintem későn érő típus vagyok, és valószínű eddig nem is éreztem az erőt ahhoz, hogy ezt meglépjem. De igazából most is csak azért történt, mert összetalálkoztam Rózsa Gyurival, és ő nagy inspiráció volt nekem. Viszont, nincsenek véletlenek, az ember a saját gondolataival, érzéseivel bevonzza az életébe azokat az embereket, történéseket, amik aztán abba az irányba viszik őt, amilyen vágyai vannak. Ez a vonzás törvénye.
Az egyértelműen megfogalmazódott bennem, hogy nem akarok zenekarban zenélni, mert az volt a tapasztalatom, hogy ott az ember csak részben tudja megvalósítani a saját zenei elképzeléseit. De ez majdhogy nem természetes, hiszen meg kell találni az összhangot a többi társsal, ez teljesen normális. Ezzel nem is volt bajom soha, de annyi sok ötlet és gondolat van bennem, hogy úgy éreztem, hogy ezt ilyen keretek között már nem tudom megvalósítani, saját lábamra kell állnom.
Egyébként, mindegyik zenekarra nagy szeretettel emlékszem vissza, öröm volt mindegyikkel együtt zenélni, de idővel beláttam, hogy ahhoz, hogy a fejlődésemben egy következő fokra tudjak lépni, változtatni kell.
- Hogy érzed, van kimondottan olyan dolog az énekes/gitáros/dalszerző karrieredben, amit a sportmúltadnak, vagy kizárólag a kajakozásnak köszönhetsz? És most nem az ismertségre gondolok…
- Én eleve olyan tulajdonságokkal születtem, hogy már kisgyerekként is megéreztem, később pedig tisztán és világosan átláttam azt, hogy ahhoz, hogy az ember eredményt érjen el valamiben, napi rendszerességgel meg kell tenni bizonyos dolgokat. Energiát, munkát, időt kell befektetni, napi szinten figyelmet kell szentelni a céljainknak, és azok elérésével kapcsolatos tennivalóknak, csak így lehet fejlődni, bármilyen produktumot létrehozni.
Ez ugye a sportban hatványozottan igaz, mert ha nincs rendszeres edzés, mentális felkészülés, akkor nem jön az eredmény. De ez ugyanúgy igaz az élet minden területére is, nálam az előadóművészi vagy az írói tevékenységemre is. Már kicsi gyerekként is eltökélten csináltam mindent, és valószínű, hogy erre a sport még ráerősített.
- Sikerlélektan címmel írtál is egy komoly tanulmányt.
- Már 2004-ben írtam egy tanulmányt a sikeresség és a boldog, kiteljesedett élet összetevőiről, melyben összefoglaltam a gondolataimat, tapasztalataimat és mindent, amit eddig erről a témáról megtanultam. Ezt akkor két évig tanítottam egy felsőfokú középiskolában. Ennek kapcsán jött a Debreceni Egyetem felkérése tíz évvel később, hogy írjak egy egyetemi szintű jegyzetet ebből. Mivel éppen akkor indult két új szak az egyetemen, és tetszett nekik a téma, felvették a tantárgyak sorába. A későbbiek során szeretném majd könyvként is megjelentetni a Sikerlélektan írásomat.
- Interjúnkat a jövő szombaton megrendezésre kerülő jubileumi- és lemezbemutató koncertedhez időzítettük. Végezetül ezzel kapcsolatban a legfontosabb infókat megosztanád velünk?
- A két és fél órásra tervezett műsorban a hatvanadik születésnapomat, és a hivatásos zenei pályán eltöltött harminc évemet ünnepeljük aznap este és egyben az új albumom, az Angyalszárnyakon lemezbemutató koncertje is. Állandó zenésztársaimmal mindegyik előző együttesemet – tehát a Bojtorjánt, a Rockfortot, a Kormoránt, és az Örökséget – megidézzük néhány dal erejéig, de a Megfestett érzések albumról sem feledkezünk meg, mint ahogy a Honfoglalás filmzenéjének főcímdaláról sem. Rózsa György gitározik, Kosz Szilveszter billentyűs hangszereken játszik, May Virág a baszusgitáros és egyben az egyik vokalista, Neményi Zsolt pedig dobol a koncert nagy részében. Vendégként négy énekest, Szabó Csillát, Kovács Attilát, a Chrome Rt zenekar énekesét, Barcsik Valériát és Wéber Ferencet hívtam meg, az utóbbi kettővel duettet énekelek az új albumon. Nagy László, az Örökség együttes dobosa is elfogadta a meghívásomat, a Kormorán és Örökség blokkban játszik, valamint vendégzenészként szerepel még a koncerten Krolikowszki Dávid ütős és ritmushangszereken és Szőlősi Tamás akusztikus gitáron. Mindenkit szeretettel várok!