Bérunió - Nem szabad felülni a Fidesz riogatásának!

A balliberális oldal elhallgatja, a kormánypártok pedig próbálják elbagatellizálni, vagy direktben támadni, irreálisnak, nem megvalósíthatónak beállítani a Jobbik béruniót célzó európai polgári kezdeményezését. Erről és az ezekre adott válaszokról beszélt szombat délelőtti sajtótájékoztatóján Gyöngyös Márton, a Jobbik országgyűlési képviselője.

"Történelmi küzdelem indult a magasabb bérekért és versenyképesebb magyar vállalkozásokért a párt béruniós kezdeményezésével"

– jelentette ki Gyöngyösi.

Szerinte a nyolc ország képviselői által aláírt kezdeményezéssel elindulhat egy társadalmi párbeszéd, azért, hogy mindenki a szülőföldjén tudjon boldogulni. Úgy vélekedett: az elmúlt 27 évben kormányzó politikai elit felelőssége, hogy ma egy magyar fiatalnak az elszegényedés és az elvándorlás között kell választania.

Gyöngyösi Márton kitért arra is, hogy számtalan félreértés van a javaslattal kapcsolatban, ezeket mind cáfolta is a sajtótájékoztatóján. Leszögezte, nem igaz, amit Orbán Viktor, vagy a Fidesz mond, hogy a béruniós kezdeményezéssel adó- és bérpolitikai jogokat adnának át Brüsszelnek.

Felidézte Halász Jánosnak a komikus reagálását is, amikor a Fidesz parlamenti frakciójának szóvivője a magasabb bérek miatt az országra ömlő migránsokat vizionált. Vagy amikor Kövér László kijelentette, hogy a magasabb munkabérekkel Magyarország elveszítené az olcsó béreken alapuló versenyelőnyét.

Ehelyett a Jobbik szeretné megreformálni az Európai Uniót és a kohéziós politikát. Gyöngyösi azt is közölte: nem igaz, és senki nem állította, hogy a javaslat elfogadásával egyik napról a másikra megemelhetőek lennének a magyar bérek. A Jobbik azonban azt szeretné elérni, hogy ez a cél közép- és hosszútávon megvalósítható legyen. Ehhez pedig eszközök is a rendelkezésre állnak:

- jelentős áfa- és járulékcsökkentéssel lehetne támogatni a kis- és középvállalkozásokat, hogy a béreket fejleszteni tudják

- az uniós forrásokat más logika szerinti kellene elosztani, elsősorban a bérfejlesztést célul kitűzve, nem pedig azt, hogy a politikai pártok a választások előtt látványberuházásokkal azt a látszatot keltsék, hogy ez az ország fejlődik,

- közvetett eszközkén, a korrupció felszámolásával, a bürokráciának, az intézményi vegzatúrának a felszámolásával,

- az ország kiszámíthatóságának a növelésével

- az oktatásba, a képzésbe, az egészségügybe való befektetésekkel, így a magyar munkavállalóknak mind a szellemi, mind a fizikai-egészségügyi állapota javítható lenne

Gyöngyösi Márton szerint a Nyugatnak is érdeke, hogy az Uniót szétfeszítő bérfeszültségek megszűnjenek, mert a kelet-közép-európai régiót sújtó elvándorlás a nyugati országokban is komoly társadalmi feszültségeket okoz. Példaként említette a Brexitet, amely részben a kelet-európai bevándorlás visszaszorítására adott egyfajta válasz volt.

A jobbikos képviselő szerint attól sem kell félni, hogy a multinacionális cégek elhagynák az országot, mert jól képzettek a magyar munkavállalók, ugyanakkor további kedvező feltételeket lehetne teremteni a kiszámíthatósággal, illetve a jogbiztonsággal. Gyöngyös Márton úgy vélekedett: Magyarország versenyelőnyt teremthetne a tudásával.

Láttál valami izgalmasat?
Küldd be nekünk!
Szerkesztő:
Balogh Gábor
1
sss
2019. április 20. | 15:46
Helyi rendelettel legalizálnák a füvet Budapesten. Csakhogy ilyet nem lehet.
1
sss
2019. április 20. | 09:59
Orbán Viktor az ünnepek után keletnek veszi az irányt.
1
sss
2019. április 20. | 09:36
Már 5700-an jelezték a részvételt, Havannában senki, de Londonban 483 magyar is készül az EP-re.
1
sss
2019. április 19. | 21:33
Egyre biztosabbnak tűnik, hogy a Fidesz nem az Európai Néppártban folytatja tovább.
1

Ezt a kérdést tette fel Erdő Péter bíboros, prímás esztergom-budapesti érsek a Válasz Online-nak adott húsvéti nagyinterjúban, majd meg is válaszolta: a kulturális hagyományok és az építészet okán lehet Európát kereszténynek nevezni, de fontosabb az emberek személyi meggyőződése. Leszögezte, hogy a keresztény kultúrának a hit alapján kell állnia. Azt is kijelentette: csak mert valaki magyarnak születik, még nem lesz rögtön keresztény is.

A kérdést magamnak is feltettem már számtalanszor, hiszen manapság a politikusok sokat beszélnek, vitatkoznak a keresztény értékekről és a keresztény Európa védelméről.

Lehet-e egy országot, egy kontinenst kereszténynek nevezni?

Az én válaszom: vallás és hit szempontjából nem. Vagyis lehetne, de a helyzet az, hogy míg a kereszténység évszázadokon keresztül Európa immunrendszere volt, addig ma ez korántsem így van. Megjegyzem, ez Európa tragédiája. Ha viszont úgy nézzük, hogy Európa egy keresztény hagyományokon és kultúrán alapuló kontinens, akkor igen. És meg is állja a helyét. De azért ez inkább olyan, mintha egy nagy múzeumban élnénk, és nem olyan, mintha mind egy nagy templomban lennénk, mint egy egységes felekezet hívői.
 

1
sss
2019. április 19. | 17:50
Közben pénteken a párizsi Louvre-ba szállították a Notre-Dame utolsó festményeit is.

Pilátus udvarán

Már fejsze csattog hajnal óta,
tompán zuhog a kalapács.
Ma valakit még megsiratnak,
Krisztus vagy Barabás…

Sorsdöntő óra súlyosul rám.
Zsúfolt Pilátus-udvaron
mind a ketten előttem állnak.
Melyiket akarom?

Barabás… úgy áll, mint az élet.
Daccal hátrafeszül a nyak.
Merészen villanó szemében
tüzek parázslanak.

Mozdul acélos izmú karja.
Feszíti, törne már elő
gátat szakító áradatban
a lázadó erő.

Pogány hatalom… pogány szépség
és pogány élni akarás.
Igen a testnek és a földnek!
Krisztus vagy Barabás?

Farizeusok bujtogatnak:
„Te Barabással vagy rokon.
Tenlázadásod lásd meg ott a
merész vonásokon!

Te megtagadnád ezt a földet?
Te megtagadnád magadat?
Krisztust feszíttesd a keresztre,
Barabást ne tagadd!

Ők nem élhetnek mind a ketten.
S melyik idegenebb neked?
Annak a szemnek tiszta fényét
el se viselheted.

Bélpoklos, rút tisztátalannak
érzed magad, ha rádtekint!
Feszítsd meg őt, feszítsd keresztre,
hogy úr lehess megint!”

A fejsze is utolsót csattant,
nem zuhog már a kalapács.
Kész a kereszt és vár és kérdez:
Krisztus vagy Barabás?

Pogány erő és pogány szépség…
Tagadjak mindent… magamat?
„Barabást feszítsd meg, Pilátus,
Krisztus legyen szabad!”

Azóta is nap mint nap jő a
sorsdöntő súlyos perc felém,
s új választásra hív: Ki éljen?
Ki éljen, Ő vagy én?

Én… földi, poklos és fekélyes…
Ő olyan égi, tiszta, más.
És mégis Ő, a Krisztus éljen,
sohase Barabás.

Elébe hullok s tisztasága
ítél, megfeszít, eltemet.
Aztán keze – újjáteremtőn
érinti lelkemet.

Túrmezei Erzsébet

sss
2019. április 20. | 15:46
Helyi rendelettel legalizálnák a füvet Budapesten. Csakhogy ilyet nem lehet.
sss
2019. április 20. | 09:59
Orbán Viktor az ünnepek után keletnek veszi az irányt.
sss
2019. április 20. | 09:36
Már 5700-an jelezték a részvételt, Havannában senki, de Londonban 483 magyar is készül az EP-re.
sss
2019. április 19. | 21:33
Egyre biztosabbnak tűnik, hogy a Fidesz nem az Európai Néppártban folytatja tovább.

Ezt a kérdést tette fel Erdő Péter bíboros, prímás esztergom-budapesti érsek a Válasz Online-nak adott húsvéti nagyinterjúban, majd meg is válaszolta: a kulturális hagyományok és az építészet okán lehet Európát kereszténynek nevezni, de fontosabb az emberek személyi meggyőződése. Leszögezte, hogy a keresztény kultúrának a hit alapján kell állnia. Azt is kijelentette: csak mert valaki magyarnak születik, még nem lesz rögtön keresztény is.

A kérdést magamnak is feltettem már számtalanszor, hiszen manapság a politikusok sokat beszélnek, vitatkoznak a keresztény értékekről és a keresztény Európa védelméről.

Lehet-e egy országot, egy kontinenst kereszténynek nevezni?

Az én válaszom: vallás és hit szempontjából nem. Vagyis lehetne, de a helyzet az, hogy míg a kereszténység évszázadokon keresztül Európa immunrendszere volt, addig ma ez korántsem így van. Megjegyzem, ez Európa tragédiája. Ha viszont úgy nézzük, hogy Európa egy keresztény hagyományokon és kultúrán alapuló kontinens, akkor igen. És meg is állja a helyét. De azért ez inkább olyan, mintha egy nagy múzeumban élnénk, és nem olyan, mintha mind egy nagy templomban lennénk, mint egy egységes felekezet hívői.
 

sss
2019. április 19. | 17:50
Közben pénteken a párizsi Louvre-ba szállították a Notre-Dame utolsó festményeit is.

Pilátus udvarán

Már fejsze csattog hajnal óta,
tompán zuhog a kalapács.
Ma valakit még megsiratnak,
Krisztus vagy Barabás…

Sorsdöntő óra súlyosul rám.
Zsúfolt Pilátus-udvaron
mind a ketten előttem állnak.
Melyiket akarom?

Barabás… úgy áll, mint az élet.
Daccal hátrafeszül a nyak.
Merészen villanó szemében
tüzek parázslanak.

Mozdul acélos izmú karja.
Feszíti, törne már elő
gátat szakító áradatban
a lázadó erő.

Pogány hatalom… pogány szépség
és pogány élni akarás.
Igen a testnek és a földnek!
Krisztus vagy Barabás?

Farizeusok bujtogatnak:
„Te Barabással vagy rokon.
Tenlázadásod lásd meg ott a
merész vonásokon!

Te megtagadnád ezt a földet?
Te megtagadnád magadat?
Krisztust feszíttesd a keresztre,
Barabást ne tagadd!

Ők nem élhetnek mind a ketten.
S melyik idegenebb neked?
Annak a szemnek tiszta fényét
el se viselheted.

Bélpoklos, rút tisztátalannak
érzed magad, ha rádtekint!
Feszítsd meg őt, feszítsd keresztre,
hogy úr lehess megint!”

A fejsze is utolsót csattant,
nem zuhog már a kalapács.
Kész a kereszt és vár és kérdez:
Krisztus vagy Barabás?

Pogány erő és pogány szépség…
Tagadjak mindent… magamat?
„Barabást feszítsd meg, Pilátus,
Krisztus legyen szabad!”

Azóta is nap mint nap jő a
sorsdöntő súlyos perc felém,
s új választásra hív: Ki éljen?
Ki éljen, Ő vagy én?

Én… földi, poklos és fekélyes…
Ő olyan égi, tiszta, más.
És mégis Ő, a Krisztus éljen,
sohase Barabás.

Elébe hullok s tisztasága
ítél, megfeszít, eltemet.
Aztán keze – újjáteremtőn
érinti lelkemet.

Túrmezei Erzsébet