Egyébként volt szerencsém a helyszínen megszemlélni a magyar bronzérmes vergődését a Beitar ellen. Aznap két megállapítást kellett megfogalmaznom a Szusza Ferenc Stadionban: a Vasas játékosai egyszerűen lepattannak az izraeli csapat futballistáitól, másrészt La Familia tagjai olyan (futball)hangulatot teremtettek idegenben is, amely a NER létezése óta tiltva, üldözve és eltűnőben van a hazai lelátókon.
Nyilván, a Beitart elkísérő ultrák a játék képét tekintve is boldogok lehettek - arról viszont nincs információm, hogy a burgaszi Lazur Stadionban is ilyen nagy hangjuk volt-e, látva, ahogy kedvenceiket földbe döngölik.
Érdekes párhuzam, de a dán Midtjylland is egy 4-0-ás vereséggel készült a Ferencváros elleni Európa Liga selejtező visszavágójára: a Budapesten 4-2-re diadalmaskodó játékosok nagy része egyébként ott volt a pályán a Bröndbytől elszenvedett vereség alkalmával.
Persze, sportszakmai kérdésekről beszélni a júliusi kupabúcsúk kapcsán legalább olyan megmosolyogtató, mint komolyan venni Thomas Doll magyarországi munkásságát, ugyanakkor egy lényeges szempontra muszáj rávilágítanunk.
Az Orbán Viktor-közeli Mészáros Lőrinc által tulajdonolt és az Orbán Viktor-közeli Szöllősi György által főszerkesztett Nemzeti Sport egyik felszopó cikkében olvastam, hogy mennyivel jobb a helyzet a 90-es évekhez képest, amikor még attól volt hangos a sportsajtó, hogy az adott idényben melyik magyar futballklub megy csődbe, s hogy melyik futballistának nincsen pénze kajára. (Tegyük hozzá zárójelben, hogy akkoriban volt egy Ferencváros, amelyik Európa 16 legjobb csapata között szerepelt a Bajnokok Ligájában).
Persze, tudtuk akkor, hogy szar minden, és azt is, hogy a felvidéki fogadóirodákban magasabbak az oddsok, de valahogy a miénk volt az a foci. Talán, mert őszinte volt, nem kellett azt hazudni, hogy jó, hogy van még remény, csak rúgnunk kell még három gólt (mint ahogy szerda este ismételgette Knézy Jenő, miközben Hapoel Beer-Sheva 2-1-re vezetett a Budapest Honvéd otthonában).
Most pedig itt állunk a forint milliárdokkal államilag kistafírozott klubjaink teljesítménye előtt (amik egyáltalán nem lettek jobbak azóta, hogy rájuk telepedett a Fidesz - mint ahogy most már egyértelmű célponttá vált az eddig ellenálló Újpest is), és közben azt hallgatjuk, hogy ezektől a vereségektől csak jobbak lesznek a fiúk (Knézy tényleg ezt mondta a Kispest oda-vissza zakóját látva).
Vajon a Beitar Jeruzsálem is még jobb lett a kudarctól?