"2018 fejben és helyben fog eldőlni" - A jövő évi lesz a legmegjósolhatatlanabb választás hazánkban

Ha tisztázódik az ellenzéki térfél politikai földrajza, akkor a kormányváltást akarók is könnyebben teszik majd le a garast akár a Jobbik, akár az MSZP, akár egy baloldali összefogás mellett? Megismétlődik 2014 és a Fidesz újra kétharmadot szerez? Milyen hatása volt a politikai erőviszonyokra Botka László eltűnésének? A kormányváltók hajlandók az esélyesebb kihívót támogatni helyben? A Viszlát, kétharmad! rendezvényén beszélgető közvélemény-kutatók ugyan megjósolhatatlannak vélték a jövő évi választás kimenetelét, ám nem számítanak lefutott, vagy unalmas meccsre.

A nagy érdeklődés mellett zajló november 8-ai rendezvényt a szervezők részéről Csepregi János író nyitotta meg, majd Pápay György publicista, moderátor mutatta be, mi is az a Viszlát, kétharmad!, és mi a közösség célja. Elmondása szerint csapatuk a választói tudatosság növelését és a Fidesz 2018-as kétharmadának megakadályozását tűzte ki célul.

"Ha ellenzéki szavazó vagy, és azt akarod, hogy a szavazatod ne vesszen el, akkor azt javasoljuk, hogy listán szavazz arra pártra, aki szimpatikus, de az egyéni választókerületben szavazz az esélyesebb jelöltre"

- így foglalta össze röviden az általuk javasolt "koordinált szavazás" stratégiáját.

Ezt követően a meghívott politikai elemzők - Böcskei Balázs (IDEA Intézet), Ember Zoltán Levente (Iránytű Intézet) és Tóth Csaba (Republikon Intézet) - járták körül, mit lehet tudni a mai magyar választói attitűdökről, milyen a pártok és a szavazók viszonya, mennyire átjárhatók a különböző politikai táborok, mennyire megjósolható a jövő évi voksolás végkimenetele és még sok érdekes kérdést.

Játszd újra, Vitya? - Megismétlődik 2014?

A közvélemény-kutatók kivétel nélkül egyetértettek abban, hogy rettentő nehéz megmondani, hogy pontosan mit is gondolnak jelenleg a magyar választópolgárok, és abban is konszenzus volt, hogy a különböző intézetek valószínűleg rendre felülmérik a Fideszt, de a számokat illetően nagy a szórás.

Ember Zoltán szerint ez nem használ a szakmának, de kiemelte, hogy a különféle módszertani pontatlanságok, eltérések mellett, az utóbbi hónapokban a válaszadási hajlandóság is drasztikusan csökkent, ami szerinte arra vezethető vissza, hogy a magyar társadalom számára kezd besokallni a politikától.

Tóth Csaba szerint a cégeken belüli tendenciákra érdemes figyelni, ha az adatokat a valósághoz közelítően szeretnénk értelmezni, a folyamatok pedig annak alapján értékelhetők reálisan, hogy a jelenlegi adatok milyen viszonyban állnak a 2014-es számokkal. Ő úgy vélte:

egy 45 százalék fölötti eredmény kétharmadot hozhat a Fidesznek, míg 38-39-nél már az abszolút többségük is veszélybe kerülhet, viszont ez annyi faktortól függ, ami abszolút kiszámíthatatlanná teszi a végkimenetelt.

Böcskei Balázs hangsúlyozta, azért sem kaphatnak sokszor biztos képet a közvélemény-kutatók, mert nem pontosak a kérdéseik: a választók lehet, hogy mást értenek például "együttműködés" vagy "összefogás" alatt, mint a szakemberek, az eredményeket ráadásul már nem a kutatókkal közösen, hanem önállóan interpretálják a közvélemény szereplői, ennek következtében pedig jellemző a "buborékokban" gondolkodás.

Szerinte a valóság azonban hajlamos felülírni a buborékokat, a választók pedig bölcsebbek, mint ahogy azt a politika feltételezi:

tudják, hogyha kormányt akarnak váltani, és van pártidentitásuk, hogyan viselkedjenek a választási rendszerben, ám paradox módon az esélyest nem támogatják.

Toronymagasan a Fidesz a legelutasítottabb párt - A Jobbik a legvalószínűbb alternatíva

A felmérés szerint míg augusztusban 26, addig szeptemberbenmár 31 százaléknyian utasították el egyértelműen a Fidesz-KDNP-t, azt állítva, hogy semmiképpen sem adnák rájuk a voksukat.Ezzel együtt csökkent az ellenzéki pártok iránti ellenszenv: a válaszadók 15 százaléka zárja ki azt, hogy az MSZP-re szavazzon,és mindössze 12 százalék utasította el a valódi alternatívát kínáló Jobbikra történő voksolást.

Poszt-Botka blues - Keleten a helyzet változatlan

Arra kérdésre, hogy Botka kihullása mennyiben rajzolta át a politikai térképet, az IDEA Intézet elemzője úgy válaszolt: 2017 januárja óta nem változott semmi, hiszen Botka induló, közös listára építő stratégiája eleve "beragadt", így

bukása is csak az MSZP számára volt katartikus, az ellenzéki oldal egésze számára nem.

Hozzátette: az MSZP elbizonytalanodó, inaktív baloldali táborának széléről Gyurcsány Ferenc igyekszik minél több választót lecsippenteni, de a választáson az igazi tét az lesz, kit látnak majd esélyesnek ezek az emberek választókerületi szinten '18-ban:

a Jobbikot, vagy az MSZP-t?

A szocialista válságból egyedül az LMP volt képtelen profitálni, Böcskei szerint ők ma egy "politikai állítások nélküli szervezet".

Ember Zoltán szerint az elemzők egy részének igaza volt abban, hogy Botka nem fogja megélni 2017 végét, ám a várakozások ellenére a Demokratikus Koalícióval való összebútorozást ez nem gyorsította föl. Szerinte az MSZP kommunikációja összeomlóban van, amitől több ellenzéki szereplő - például Gyurcsány - is vérszemet kapott, ám ezzel együtt a baloldal semmivel sincs jobb helyzetben, mint év elején:

a szavazók ebből azt látják, hogy az MSZP megroggyant - az Iránytű már 10 százalék alatt méri a pártot - és megindult átáramlásuk a DK és a Jobbik felé.

A szakember egy Sándor György idézettel szemléltette, milyen kifutása lehet hosszabb távon Botka eltűnésének:

"Ha az unalmas ember kimegy a szobából, az olyan érzés, mintha bejönne valaki."

Ember Zoltán elmondta, hogy az ő méréseik szerint:

az MSZP-t eddig 10-15, ma nagyjából már csak 7 százalék tartja a Fidesz esélyes kihívójának, míg a Jobbikot 30-35 (egy elképzelt baloldali összefogással szemben is Vonáéknak áll a zászló).

Az MSZP már csak 5 százalékon áll a teljes népesség körében

A felmérés szerint az MSZP-re mindössze a lakosság 5 százaléka adná a voksát.A teljes népesség körében még mindig a kormánypártok vezetnek 31 százalékkal, őket 10 százalékkal követi a Jobbik, majd 5 százalék alatt következnek a baloldali pártok: DK 4, LMP 3, Momentum és Kétfarkú Kutya Párt pedig 2-2 százalékkal futna neki jelen pillanatban egy választásnak.

Tisztázni a frontvonalakat - Ez kell a politikai pillanathoz?

Tóth Csaba szerint igenis van választói tudatosság, viszont nem szabad abba a hibába esni, hogy azt hisszük, a választónak ugyanazok a kérdések fontosak, mint a közélettel foglalkozó értelmiségnek, vagy a politikának.

Az átszavazási hajlandósággal kapcsolatban elmondta:

az ő adataik alapján a Jobbikkal szemben van egy nem drámai, de alapvető hozzáállásbeli változás, ami akár elég is lehet a sikerhez, ahogy ezt például a tapolcai időközi választás is bizonyította.

"Nem kell, hogy minden baloldali átszavazzon a Jobbikra, elég, ha a baloldal a harmadával csökken, és vígan megnyeri a körzetet"

- emelte ki a Republikon elemzője.

Ember Zoltán szerint az LMP 2014-es szavazói már átvándoroltak máshová, a Fidesznek sikerült a legjobban megőriznie a szavazóit, ebben a második legsikeresebbnek a Jobbik bizonyult, aki a 2014-es támogatóinak háromnegyedét őrizte meg úgy, hogy akik "elvesztek" zömmel azok sem más pártokhoz pártoltak át, tehát visszaszerezhetők.

A baloldal szavazóinak 50-60 százaléka a DK és az MSZP és a kis pártok között kóvályog, a többi vagy nem szavazna, vagy bizonytalan.

A szakember szerint ma már

nem áll "gránit szilárdsággal" a centrális erőtér, a Fidesz pedig nem egy olyan szimpatikus erő, amint 2013-ban volt, hiszen már a saját szavazóik nagy része is korruptnak tartja őket.

Az időközi választások pedig megmutatták, hogy a szavazók a kormányváltás érdekében átikszelnek, ha kell.

"Az a pillanat, amikor eldől, hogy az ellenzék hogyan indul neki a választásnak, az egy politikai pillanat"

- mondta Böcskei Balázs, aki hozzátette:

nyílt hazugság az, hogy az ellenzék csak magával foglalkozik, de a sajtó többnyire erről kérdezi őket, ami egy áldiskurzust eredményez.

Szerinte ahogy eldől, hogy közös, vagy külön lista lesz, ez lezárul, ami lökést adhat a választói motivációknak és a szavazati hajlandóságnak.

Ezt a hírt a baloldalról csak úgy nyissa meg, hogy közben a Benny Hill-show zenéjét hallgatja!

Történt, tehát, hogy Kovács László, jelenlegi tisztsége szerint a Magyar Szocialista Párt Kovács Lászlója, bement a Kossuth Rádióba, és belemondta az éterbe, hogy a szocik és a DK választási megállapodást kötött. A nemzet külügyi bölcse nem csak a levegőbe beszélt, konkrétumokkal is szolgált: állítása szerint a két párt 62:44 arányban osztotta fel egymás között 106 egyéni körzetet.

Nincsenek gerillák a dzsungel mélyén - Nem szabad a rejtőzködő tömegekben bízni

A rejtőzködő és a bizonytalan szavazókkal kapcsolatban Ember Zoltán rámutatott:

nem érdemes a siker reményét azokra alapozni, akik titkolják, vagy nem tudják megmondani a pártpreferenciájukat.

Ugyan abszolút többségük - 700 ezer és 1 millió 200 ezer fő között - kormányváltó hangulatban van, de 20-30 százalékuk azt sem tudja eldönteni, hogy tényleg akar-e kormányt váltani, vagy sem. Ember szerint ők nagy valószínűséggel szavazni sem fognak elmenni, ami jól illeszkedik a Fidesz stratégiájába, aminek egyik célja, hogy alacsony legyen a részvétel:

"Arra megy ki a játék, hogy legyen egy nagyon aktív, folyamatosan fűtött, szellemi táplálékkal ellátott kétmilliós Fidesz-tábor, és legyen egy megosztott, sikerélményektől mentes, demotivált, botrányokkal megszórt ellenzék."

Az elemző szerint azért is nehéz rájuk stratégiát alapozni, mert ezek az emberek jellemzően "mindenkinél bölcsebbnek gondolják magukat", vagy annak ellenére, hogy kormányváltó hangulatúak, tudatalatt mégis a Fidesszel szimpatizálnak.

Böcskei Balázs úgy látja, hogy a kormányváltó hangulatban lévő bizonytalanokat az motiválhatná, ha végre tiszta lenne a kép az ellenzéki térfélen, de azzal is sokat nyerhetne egy ellenzéki párt, ha tudatos részvételnövelő stratégiát építene a vidéki, alacsonyabb iskolázottságú, a politikával nem annyira foglalkozó rétegek megnyerésére.

De ugyanilyen sikeres lehet, ha valaki a fiatalokra apellálna, hiszen az első szavazók kétharmada nem fideszes.

Tükröt tartanak a megyeszékhelyek - Van vidék-Budapest szembenállás?

A vidék és Budapest különbségei terén Tóth Csaba úgy véli, hogy a megyeszékhelyek inkább tükrözik a pesti viszonyokat, és ott inkább a baloldal számíthat jó eredményre, mint a kisebb településeken, ahol viszont a Jobbik van előnyben.

Böcskei Balázs felhozott egy ritkán vizsgált szempontot a kérdés kapcsán:

a települések jellegénél sokkal fontosabb lehet, hogy például mekkora uniós forrásmennyiség jut egy-egy városba.

Szerinte ez akár évtizedes politikai berögződéseket is felülírhat:

"Olyan szempontok tehetik szimpatikussá a fideszes jelöltet az adott településen, amiket nem mutatnak az utcákra lebontott szavazóköri eredmények."

Ember Zoltán szerint lényeges, hogy

"a Fidesznél van a legtöbb és legismertebb szalagátvágó arc".

Ez azt jelenti, hogy a kormánypárt jelöltjei helyben jobban beágyazottak, így hiába tesz le esetleg jobb listás eredményt az asztalra egy ellenzéki politikus, ha egyéniben a fideszes jelölté lesz a mandátum.

Szerinte az ellenzéki jelölteknél a helyi ismertség mellett lényeges, hogy mióta és mennyi ideig tudnak kampányolni, illetve koordináltan fellépni? Felidézte: a baloldalnál számos példa akadt, amikor a különböző pártok egymással, vagy a pártvezetésükkel hadakoztak, míg a jobbikos jelölt vígan kampányolt, ezzel előnyre téve szert.

"Annyit tudunk, hogy ahol nagy botrányok és látványos sikertelenségek voltak helyben, ott az ellenzék jó eséllyel indul"

- emelte ki Ember Zoltán, Simonka György és Mengyi Roland körzeteit, valamint Pécset említve példaként.

Hozzátette:

bár a baloldal jobban áll a megyeszékhelyeken, pártlisták tekintetében a 19 megyei jogú városból 16-17-ben a Jobbik stabilan a második.

A fiatalok aktivizálásával kapcsolatban kérdésre válaszolva elmondta:

ez a réteg nem elég számottevő, választói fegyelem szempontjából megbízhatatlan és nehezen elérhető.

Valószínűleg a kormánypártok épp ezért mondtak le róluk olyan látványosan, ami a támogatottsági mutatókban is megmutatkozik:

a nagyvárosokban és főleg az egyetemi városokban a 30 év alattiaknál a 20 százalékot sem éri el a Fidesz, néhol már alig lehet kimutatni.

A különböző elemzések tükrében Pápay György zárógondolatiban így foglalta össze az est tanulságát:

"A 2018-as választás fejben és helyben fog eldőlni."

Orbán Viktor azért nem vállal vitát, mert senki nem méltó rá

A magas rangú politikus egy zártkörű októberi rendezvényen beszélt erről - értesült a Magyar Nemzet. Érvelése szerint csak akkor lenne létjogosultsága a miniszterelnök-jelölti vitának, ha két, közel azonos szinten álló néppárt lenne az országban, ez a helyzet most nem áll fenn."Senki nem szolgálta meg belpolitikai teljesítményével, hogy a hivatalban lévő miniszterelnök kiálljon vele vitázni" - teszi hozzá.

Láttál valami izgalmasat?
Küldd be nekünk!
Szerkesztő:
Harmati András

Friss

sss
2019. november 21. | 14:49
Az Ursula von der Leyen által vezetett testület december elsején léphet hivatalba.
1
sss
2019. november 21. | 11:07
A Jobbik szerint amíg az Európában elszigetelődött Fidesz-kormány keleten keres megértő rokonokat, a magyarokat kizsákmányolják, a fiatalok elvándorolnak.
A Jobbik szerint amíg az Európában elszigetelődött Fidesz-kormány keleten keres megértő rokonokat, a magyarokat kizsákmányolják, a fiatalok elvándorolnak.
A Jobbik új szóvivőjét kérdeztük az új feladatáról.