"A munka mellett a családra is jut idő, mégis normális életszínvonalon élünk" - magyar pszichiáterek Skandináviában

Legtöbbször azt halljuk, hogy a fiatalok külföldre vándorolnak a magasabb bérek miatt, és szakmájukból engedve, legtöbb esetben diplomás mosogatókká vagy szobalányokká avanzsálnak. Más a helyzet azonban az orvostársadalomban, ahol a nyugati államok két kézzel kapkodnak a szakképzett munkaerő után.

A skandináv államokba az elmúlt években nem csak Kelet-Európából, de Görögországból, Olaszországból, sőt még Németországból is érkeztek orvosok.

A Politicoban megjelent "Az EU exodus" cikk szerint az orvosvándorlásban a legnagyobb küldő ország Románia, ahol 2009 és 2015 között az orvosok fele vette a kabátját (amire szükség is volt, ha a hideg északi államokat választották végállomásnak) és vándorolt a nyugati, gazdagabb államokba.

Kelet-európai tekintetben az élbolyban szerepel még Lengyelország és Magyarország. A lenti térkép pirossal jelöli azon országokat, amelyek keveset költenek az egészségügyre és nagy az ágazatból való elvándorlás, míg kékkel a magas egészségügyi kiadásokkal rendelkező, bevándorló orvosokat fogadó államok szerepelnek.

A következő ábrán pedig jól látható, hogy az orvosok és nővérek az EU-n belül keletről nyugatra, és a szegényebb országokból a gazdagabbak felé mozognak.

Fejvadászok segítik a kijutást

A magyar piacon két nagy orvosfejvadász cég tevékenykedik, a spanyol Medicarrera és a lengyel Paragona, emellett a lapnak nyilatkozó Bartha Lídia által menedzselt kisebb magyar cég, a Li-reco is szerez állást a hazai viszonyokat megunt egészségügyi dolgozók számára.

A fejvadászcég vezetője elmondta, hogy

nem csak a pénz motiválja az embereket, hanem a politikai klíma is.

Magyarországról például 2008-09-ben, majd 2013-14-ben és mostanában jelentkezik nagyobb igény a külföldi munkavállalásra.

A lap által megkérdezettek elmondták, hogy legtöbb bevándorló kollégájuk Romániából, Lengyelországból vagy magyarországról érkezett. Bartha szerint is leginkább a kelet-európai orvosokra jellemző, hogy rádöbbennek a 8 órás munka után nem helyezhetik előtérbe családjukat, mert nincs rá pénz. A kényelmes megélhetésért plusz munkákat vállalnak, ami a családi élet rovására megy.

A skandinávok erre is megoldást kínáltak. A kint munkát vállalók családját is nagy becsben tartják. János két gyermekkel vágott neki a költözésnek, a harmadikkal, aki már Svédországban látta meg a napvilágot pedig 60 napot töltött otthon. Mint mondja, azért döntött a költözés mellett, mert kiszámolta, hogy

hiába diplomás ő is és felesége is, családjával Magyarországon kénytelenek voltak a kétgyermekes létminimum alatt élni.

Miért éri ez meg a skandinávoknak?

A közvetítő cégek az északi kórházak igényei szerint castingolnak. A feltételeknek megfelelő jelentkezőket kiutaztatják interjúzni, amit már a kórház áll.

Ha sikeresen felvételt nyert, kezdődik a heti 5X6 órás nyelvtanfolyam fél éven keresztül, hogy teljesíteni tudják a 2016 óta Svédországban és Norvégiában is a külföldi orvosok számára kötelezővé tett felsőfokú nyelvvizsgát. Ez a partnernek is jár, mindeközben 700-900 eurós nettó fizetést és gyerekenként 70 euró pótlékot kapnak.

Mire ennek végére érnek, a közvetítőcég mindent megteremt a gördülékeny kiköltözéshez, amit szintén a fogadó kórház finanszíroz.

Azaz láthatjuk, hogy összességében nagyon sokat fektetnek abba, hogy egy külföldi orvost alkalmazzanak. Ahogy a cikk írja, ennek fő oka, hogy ők maguk kevés orvost képeznek, nagyjából fele annyit, mint a magyarok.

A külföldi munkaerő toborzásra kiépült a rendszer is. Az egészségügyet nem az állam üzemelteti, de ő tenderezteti azokat a cégeket, akik az orvosokat fizetik. A kórházak pedig pályázati pénzekből fedezik a kiköltözési és felkészítési procedúrát.

A mindenre kiterjedő rendszer pedig azért szükséges, hogy az egész család jól érezze magát odakint, hiszen a befektetés három év alatt térül meg, addig mindenképp próbálják kint tartani őket. Ez a jelek szerint jól megy, hiszen a megkérdezettek mindegyike úgy nyilatkozott, hogy nem szeretne visszatérni Magyarországra.

Nem csak a bérek, a körülmények is számítanak

Már említettük, hogy a kivándorlást a magyarországi alacsony fizetések és a politikai klíma befolyásolja legnagyobb mértékben. A kint maradáshoz azonban hozzájárul az is amit az egészségügyi rendszerben tapasztalnak a dolgozók.

Hiába tagadja a kormány, hogy milyen problémák vannak idehaza az egészségügyben, se az ott dolgozókat, se a betegeket nem lehet megtéveszteni. Így van ez a Skandináviába vándorolt pszichiáterek esetében is. A lapnak nyilatkozó orvosok elmondták, hogy felszereltségében és infrastruktúrájában is összehasonlíthatatlan a két rendszer. A betegekre 5 perc helyett 45 perc jut, míg az itthoni harminc beteg helyett csupán 5 beteggel kell foglalkozni egy nap. Más szemlélettel is kezelik őket, nem használnak függőségeket kiváltó gyógyszereket és fontosnak tartják az önrendelkezési jogokat.

Ez azt eredményezi, hogy az orvosok sem égnek ki, nincsenek leterhelve és munkájukat szívesebben, hatékonyabban végzik. A jó közérzethez pedig az is hozzátartozik, hogy az orvos szavát becsben tartják és elismerik munkáját, tudását. Nem csak a páciensek, hanem a főnökök is.

Következtetés

A fentiekből a legszomorúbb talán az, hogy a kivándorolt egészségügyi dolgozók itt leírt problémái eddig is nyilvánvalóak voltak mind a politikai vezetés számára, mind a szakmabelieknek. Az első nagy hullámként említett 2008-as év óta, azaz lassan tíz éve nem változott semmit a rendszer. A politikai térben még mindig a mocskolódás és széthúzás a jellemző, míg az egészségügyben az alacsony fizetések, rothadó falak, túlórázó, hálapénzből élő orvosok, a politikai nézet és nem a szakmaiság alapján kinevezett kórházigazgatók.

És mindeközben mi a legfontosabb? Hogy megállítsuk Soros György veszélyes tervét. Vagyis inkább az, hogy a fentieket elfedve mindenki azt higgye veszélyben vagyunk. Ami talán igaz is, ám a valódi veszélyt most nem határon kívül, hanem azon belül kell keresnünk.