Fontos információk a külképviseleten szavazóknak

Eddig 3187-en vetették föl magukat a külképviseleti névjegyzékbe az április 8-i országgyűlési képviselő-választásra, a legtöbben, 427-en Londonban szeretnének szavazni.

Azok a magyarországi lakhellyel rendelkező választópolgárok, akik a választás idején nem tartózkodnak Magyarországon, az ország külképviseletein voksolhatnak, ehhez

március 31-én 16 óráig kell a magyarországi lakóhelyük szerinti jegyzőtől kérniük felvételüket a külképviseleti névjegyzékbe.

A kérelmeket be lehet nyújtani személyesen vagy levélben a választópolgár lakcíme szerinti helyi választási irodában, vagy a Nemzeti Választási Iroda internetes oldalán, a www.valasztas.hu honlapon. 

A külképviseleti névjegyzékbe történő felvételhez a választópolgárnak meg kell adnia a lakcímkártyáján szereplő adatokat, és meg kell jelölnie, melyik ország melyik külképviseletén kíván szavazni.

A választópolgár meggondolhatja magát, így ha mégis Magyarországon szeretne szavazni, ugyancsak március 31-ig kérheti, hogy töröljék a külképviseleti névjegyzékből, és vegyék vissza a lakóhelye szerinti szavazókörbe. Lehetőség van arra is, hogy valaki megváltoztassa külföldi szavazásának helyszínét.

A külföldön szavazó, magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok Magyarország külképviseletein, személyesen szavazhatnak.

A külképviseleten a választópolgár a lakcíme szerinti országgyűlési egyéni választókerület szavazólapján, valamint a pártlistás vagy - nemzetiségiként regisztrált választópolgár esetében - nemzetiségi listás szavazólapon szavazhat.

Ismert, a Jobbik többször is javaslatot tett arra, hogy

a külföldön élő, de magyarországi lakcímmel rendelkező állampolgároknak (a kivándorlás miatt mintegy félmillió ember) is megadasson az a lehetőség, amivel a határon túli magyar állampolgárok élhetnek, vagyis, hogy levélben is leadhassák szavazataikat. 

Amikor Vona Gábor, a Jobbik elnöke ezt a Parlamentben vetette fel Orbán Viktornak, a kormányfő a cinizmusmétert kiakasztva annyit reagált, hogy 

"A választójogi törvényt a parlament alkotja meg, ha ilyen igényük van, módosítani szeretnék, kezdjenek hozzá, a kormány ebben nem kíván részt venni, ez nem a kormány feladata."

Érdekes módon - ahogyan erről már mi is beszámoltunk - Kövér László máshogyan értékeli, hogy a törvényhozás valójában kinek a feladata, vagyis a miniszterelnökkel szembe menve ő arról beszélt, hogy

"a kormányok hozzák a törvényeket."

Forrás
MTI nyomán
Láttál valami izgalmasat?
Küldd be nekünk!
Szerkesztő:
Kvárik Anita