Hát, ez is elérkezett: a Honvédkórházban emberéletet követelt az orvoshiány

Az egyre súlyosabb orvoshiány veszélyeire már számos szakember figyelmeztetett. Most azonban bekövetkezett, amitől óvtak: az összeomlóban levő magyar egészségügy maga alá temetett egy emberéletet - írja a hvg.hu

A Honvédkórház akut sebészeti ellátást és ügyeletet is ellátó Podmaniczky utcai telephelyén szeptemberben felmondott az utolsó radiológus is, így az ultrahangvizsgálatokat nem tudják elvégezni. Ha ügyeleti időben érkezik egy beteg, akinek erre szüksége volna, azt átszállítják a Róbert Károly körúti központi telephelyre, ott elvégzik a vizsgálatot, majd visszaszállítják a Podmaniczky utcába. 

A hosszas, beteg emberek ide-oda utaztatásával járó procedúra laikus szemmel is hátborzongatóan hangzik. Kunetz Zsombor egészségügyi szakértő, oxiológus csütörtöki Facebook bejegyzéséből azonban kiderül, hogy 

az orvoshiány már emberéletet is követelt a Honvédban. 

A szakember egy középkorú nő tragikus esetét osztotta meg, akit az ájulás szélén, folyamatos görcsökkel, 200-as vérnyomással vitt be a lánya szombaton a Honvédkórház sürgősségi osztályára. A hölgyet azonban itt nem látták el, arra hivatkozva, hogy aznap az ügyeletes Podmaniczky utcai telephely, ahová át is irányították.

Itt azonban radiológus hiányában képtelenek voltak megvizsgálni, így vissza kellett vinni a Róbert Károly körútra.

Ám ezt is csak két órányi folyóson fekvés után közölték vele. Végül az ultrahang nyomán kiderült, hogy sürgős műtéti beavatkozásra van szükség. Ez azonban már nem segített rajta, hétfő hajnalban elhunyt. 


„Nem nyugszik bennem a gondolat, hogy ha időben szakszerűen ellátják, a vizsgálatok az állapot súlyosságának megfelelően gyorsabban készülnek el, és előbb kerül a műtőbe (36 óra telt el az ügyelet felé kezdeményezett telefontól a műtétig, és ez egy nagyon gyors lefolyású betegség), akkor megmenthető lett volna"

– írta az elhunyt nő lánya. 

Kunetz Zsombor hozzáteszi: bár a nőnek olyan betegsége volt, amelyet még a fejlett egészségügyi ellátórendszerekben is rendkívül nehéz felismerni,

„ezzel a szervezetlenséggel, azzal, hogy úgy ügyelnek, hogy a minimumfeltételek sem állnak rendelkezésre ott, ahol a sebészeti ügyelet fizikailag van, ezzel a beteg halálához akár hozzá is járulhattak.”

A tragikus eset kapcsán az orvoshiány mellett felmerül az a kérdés is: hogy küldhették át a beteget Róbert Károly körúti telephelyről a Podmaniczky utcaiba, ha tudták – legalábbis tudniuk kellett volna – hogy ott nem lehet elvégezni a szükséges vizsgálatot? 

A héten derült ki, hogy szintén a katasztrofális orvoshiány miatt, miután egy év alatt hét szakorvos is felmondott, bezárják a Honvédkórház koraszülött centrumát. 

A honvédelmi tárca tagad

A hvg.hu ma megjelent szenzációhajhász cikkében egy, a közösségi médiában megjelent bejegyzésre hivatkozik, de abból is csak bizonyos, negatív tartalmú részleteket emelt ki – írja közleményében a Honvédelmi Minisztérium. Azt írják, a közelmúltban, a Honvédkórházban a szakmai ellátásban résztvevők részére is sajnálatosan bekövetkezett haláleset semmilyen összefüggésben nincs a betegen végzett radiológiai vizsgálatokkal, és az sem fedi a valóságot, hogy a beteg szakemberhiány miatt hunyt el. Gyógykezelése és ellátása a szakmai szabályok szerint történt. Mindazonáltal a páciensnek olyan betegsége volt, amelyet az orvostudomány jelenlegi állása szerint rendkívül nehéz felismerni, így gyógyítani is.

sss
2019. április 19. | 13:03
Mészáros Lőrinc, oligarcha, közpénz
sss
2019. április 19. | 08:22
golgota, nagypéntek, kereszt
sss
2019. április 19. | 13:03
Mészáros Lőrinc, oligarcha, közpénz
sss
2019. április 19. | 08:22
golgota, nagypéntek, kereszt
Láttál valami izgalmasat?
Küldd be nekünk!
Szerkesztő:
Nótin Tamás

Ezt a kérdést tette fel Erdő Péter bíboros, prímás esztergom-budapesti érsek a Válasz Online-nak adott húsvéti nagyinterjúban, majd meg is válaszolta: a kulturális hagyományok és az építészet okán lehet Európát kereszténynek nevezni, de fontosabb az emberek személyi meggyőződése. Leszögezte, hogy a keresztény kultúrának a hit alapján kell állnia. Azt is kijelentette: csak mert valaki magyarnak születik, még nem lesz rögtön keresztény is.

A kérdést magamnak is feltettem már számtalanszor, hiszen manapság a politikusok sokat beszélnek, vitatkoznak a keresztény értékekről és a keresztény Európa védelméről.

Lehet-e egy országot, egy kontinenst kereszténynek nevezni?

Az én válaszom: vallás és hit szempontjából nem. Vagyis lehetne, de a helyzet az, hogy míg a kereszténység évszázadokon keresztül Európa immunrendszere volt, addig ma ez korántsem így van. Megjegyzem, ez Európa tragédiája. Ha viszont úgy nézzük, hogy Európa egy keresztény hagyományokon és kultúrán alapuló kontinens, akkor igen. És meg is állja a helyét. De azért ez inkább olyan, mintha egy nagy múzeumban élnénk, és nem olyan, mintha mind egy nagy templomban lennénk, mint egy egységes felekezet hívői.
 

sss
2019. április 19. | 18:21
Nem éppen a keresztény Európa képét erősíti a rendelet.
1
sss
2019. április 19. | 17:50
Közben pénteken a párizsi Louvre-ba szállították a Notre-Dame utolsó festményeit is.

Pilátus udvarán

Már fejsze csattog hajnal óta,
tompán zuhog a kalapács.
Ma valakit még megsiratnak,
Krisztus vagy Barabás…

Sorsdöntő óra súlyosul rám.
Zsúfolt Pilátus-udvaron
mind a ketten előttem állnak.
Melyiket akarom?

Barabás… úgy áll, mint az élet.
Daccal hátrafeszül a nyak.
Merészen villanó szemében
tüzek parázslanak.

Mozdul acélos izmú karja.
Feszíti, törne már elő
gátat szakító áradatban
a lázadó erő.

Pogány hatalom… pogány szépség
és pogány élni akarás.
Igen a testnek és a földnek!
Krisztus vagy Barabás?

Farizeusok bujtogatnak:
„Te Barabással vagy rokon.
Tenlázadásod lásd meg ott a
merész vonásokon!

Te megtagadnád ezt a földet?
Te megtagadnád magadat?
Krisztust feszíttesd a keresztre,
Barabást ne tagadd!

Ők nem élhetnek mind a ketten.
S melyik idegenebb neked?
Annak a szemnek tiszta fényét
el se viselheted.

Bélpoklos, rút tisztátalannak
érzed magad, ha rádtekint!
Feszítsd meg őt, feszítsd keresztre,
hogy úr lehess megint!”

A fejsze is utolsót csattant,
nem zuhog már a kalapács.
Kész a kereszt és vár és kérdez:
Krisztus vagy Barabás?

Pogány erő és pogány szépség…
Tagadjak mindent… magamat?
„Barabást feszítsd meg, Pilátus,
Krisztus legyen szabad!”

Azóta is nap mint nap jő a
sorsdöntő súlyos perc felém,
s új választásra hív: Ki éljen?
Ki éljen, Ő vagy én?

Én… földi, poklos és fekélyes…
Ő olyan égi, tiszta, más.
És mégis Ő, a Krisztus éljen,
sohase Barabás.

Elébe hullok s tisztasága
ítél, megfeszít, eltemet.
Aztán keze – újjáteremtőn
érinti lelkemet.

Túrmezei Erzsébet

sss
2019. április 19. | 17:15
A Jobbiknak ezt elsőként sikerült a pártok közül.
1
sss
2019. április 19. | 17:02
A helyi idő szerint 7 órakor kezdődő vitát az orosz tévétársaságok is közvetíteni fogják.
sss
2019. április 19. | 16:21
sss
2019. április 19. | 15:53
Az alkotás a Budapesti Metropolitan Egyetemen Mozgóképművész mesterképzésén készült.
1
sss
2019. április 19. | 14:57
A böjti cselekedetekről, a jövő évi budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusról, a keresztény kultúrkörről és a katolikus egyház hazai helyzetéről is beszélt Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek a Válasz Online-nak adott interjújában.

Ezt a kérdést tette fel Erdő Péter bíboros, prímás esztergom-budapesti érsek a Válasz Online-nak adott húsvéti nagyinterjúban, majd meg is válaszolta: a kulturális hagyományok és az építészet okán lehet Európát kereszténynek nevezni, de fontosabb az emberek személyi meggyőződése. Leszögezte, hogy a keresztény kultúrának a hit alapján kell állnia. Azt is kijelentette: csak mert valaki magyarnak születik, még nem lesz rögtön keresztény is.

A kérdést magamnak is feltettem már számtalanszor, hiszen manapság a politikusok sokat beszélnek, vitatkoznak a keresztény értékekről és a keresztény Európa védelméről.

Lehet-e egy országot, egy kontinenst kereszténynek nevezni?

Az én válaszom: vallás és hit szempontjából nem. Vagyis lehetne, de a helyzet az, hogy míg a kereszténység évszázadokon keresztül Európa immunrendszere volt, addig ma ez korántsem így van. Megjegyzem, ez Európa tragédiája. Ha viszont úgy nézzük, hogy Európa egy keresztény hagyományokon és kultúrán alapuló kontinens, akkor igen. És meg is állja a helyét. De azért ez inkább olyan, mintha egy nagy múzeumban élnénk, és nem olyan, mintha mind egy nagy templomban lennénk, mint egy egységes felekezet hívői.
 

1
sss
2019. április 19. | 17:50
Közben pénteken a párizsi Louvre-ba szállították a Notre-Dame utolsó festményeit is.

Pilátus udvarán

Már fejsze csattog hajnal óta,
tompán zuhog a kalapács.
Ma valakit még megsiratnak,
Krisztus vagy Barabás…

Sorsdöntő óra súlyosul rám.
Zsúfolt Pilátus-udvaron
mind a ketten előttem állnak.
Melyiket akarom?

Barabás… úgy áll, mint az élet.
Daccal hátrafeszül a nyak.
Merészen villanó szemében
tüzek parázslanak.

Mozdul acélos izmú karja.
Feszíti, törne már elő
gátat szakító áradatban
a lázadó erő.

Pogány hatalom… pogány szépség
és pogány élni akarás.
Igen a testnek és a földnek!
Krisztus vagy Barabás?

Farizeusok bujtogatnak:
„Te Barabással vagy rokon.
Tenlázadásod lásd meg ott a
merész vonásokon!

Te megtagadnád ezt a földet?
Te megtagadnád magadat?
Krisztust feszíttesd a keresztre,
Barabást ne tagadd!

Ők nem élhetnek mind a ketten.
S melyik idegenebb neked?
Annak a szemnek tiszta fényét
el se viselheted.

Bélpoklos, rút tisztátalannak
érzed magad, ha rádtekint!
Feszítsd meg őt, feszítsd keresztre,
hogy úr lehess megint!”

A fejsze is utolsót csattant,
nem zuhog már a kalapács.
Kész a kereszt és vár és kérdez:
Krisztus vagy Barabás?

Pogány erő és pogány szépség…
Tagadjak mindent… magamat?
„Barabást feszítsd meg, Pilátus,
Krisztus legyen szabad!”

Azóta is nap mint nap jő a
sorsdöntő súlyos perc felém,
s új választásra hív: Ki éljen?
Ki éljen, Ő vagy én?

Én… földi, poklos és fekélyes…
Ő olyan égi, tiszta, más.
És mégis Ő, a Krisztus éljen,
sohase Barabás.

Elébe hullok s tisztasága
ítél, megfeszít, eltemet.
Aztán keze – újjáteremtőn
érinti lelkemet.

Túrmezei Erzsébet

1
sss
2019. április 19. | 17:02
A helyi idő szerint 7 órakor kezdődő vitát az orosz tévétársaságok is közvetíteni fogják.
1
sss
2019. április 19. | 14:57
A böjti cselekedetekről, a jövő évi budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusról, a keresztény kultúrkörről és a katolikus egyház hazai helyzetéről is beszélt Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek a Válasz Online-nak adott interjújában.
1
sss
2019. április 19. | 13:03
Előzetesen 19 milliárd forintra becsülték a „VTT Felső-Tisza árvízvédelmi rendszerének kiépítése Tisza-Túr tározó” elnevezésű projektet, a nyertes ajánlat végül épphogy alatta maradt a 26 milliárdnak.
1
sss
2019. április 19. | 08:49
2018-ban a bankok 109 ezer lakáshitelt folyósítottak, ennek hetven százalékát használt lakásra fordították. Az év során folyósított összesen 823 milliárd forintnyi lakáskölcsönből 596 milliárd ment erre az ingatlantípusra.
1
2019. április 18. | 17:45
A Független Diákparlament képviselője szerint a legégetőbb probléma a fiatalok számára az, hogy nincs jövőkép idehaza.

Ezt a kérdést tette fel Erdő Péter bíboros, prímás esztergom-budapesti érsek a Válasz Online-nak adott húsvéti nagyinterjúban, majd meg is válaszolta: a kulturális hagyományok és az építészet okán lehet Európát kereszténynek nevezni, de fontosabb az emberek személyi meggyőződése. Leszögezte, hogy a keresztény kultúrának a hit alapján kell állnia. Azt is kijelentette: csak mert valaki magyarnak születik, még nem lesz rögtön keresztény is.

A kérdést magamnak is feltettem már számtalanszor, hiszen manapság a politikusok sokat beszélnek, vitatkoznak a keresztény értékekről és a keresztény Európa védelméről.

Lehet-e egy országot, egy kontinenst kereszténynek nevezni?

Az én válaszom: vallás és hit szempontjából nem. Vagyis lehetne, de a helyzet az, hogy míg a kereszténység évszázadokon keresztül Európa immunrendszere volt, addig ma ez korántsem így van. Megjegyzem, ez Európa tragédiája. Ha viszont úgy nézzük, hogy Európa egy keresztény hagyományokon és kultúrán alapuló kontinens, akkor igen. És meg is állja a helyét. De azért ez inkább olyan, mintha egy nagy múzeumban élnénk, és nem olyan, mintha mind egy nagy templomban lennénk, mint egy egységes felekezet hívői.
 

sss
2019. április 19. | 17:50
Közben pénteken a párizsi Louvre-ba szállították a Notre-Dame utolsó festményeit is.

Pilátus udvarán

Már fejsze csattog hajnal óta,
tompán zuhog a kalapács.
Ma valakit még megsiratnak,
Krisztus vagy Barabás…

Sorsdöntő óra súlyosul rám.
Zsúfolt Pilátus-udvaron
mind a ketten előttem állnak.
Melyiket akarom?

Barabás… úgy áll, mint az élet.
Daccal hátrafeszül a nyak.
Merészen villanó szemében
tüzek parázslanak.

Mozdul acélos izmú karja.
Feszíti, törne már elő
gátat szakító áradatban
a lázadó erő.

Pogány hatalom… pogány szépség
és pogány élni akarás.
Igen a testnek és a földnek!
Krisztus vagy Barabás?

Farizeusok bujtogatnak:
„Te Barabással vagy rokon.
Tenlázadásod lásd meg ott a
merész vonásokon!

Te megtagadnád ezt a földet?
Te megtagadnád magadat?
Krisztust feszíttesd a keresztre,
Barabást ne tagadd!

Ők nem élhetnek mind a ketten.
S melyik idegenebb neked?
Annak a szemnek tiszta fényét
el se viselheted.

Bélpoklos, rút tisztátalannak
érzed magad, ha rádtekint!
Feszítsd meg őt, feszítsd keresztre,
hogy úr lehess megint!”

A fejsze is utolsót csattant,
nem zuhog már a kalapács.
Kész a kereszt és vár és kérdez:
Krisztus vagy Barabás?

Pogány erő és pogány szépség…
Tagadjak mindent… magamat?
„Barabást feszítsd meg, Pilátus,
Krisztus legyen szabad!”

Azóta is nap mint nap jő a
sorsdöntő súlyos perc felém,
s új választásra hív: Ki éljen?
Ki éljen, Ő vagy én?

Én… földi, poklos és fekélyes…
Ő olyan égi, tiszta, más.
És mégis Ő, a Krisztus éljen,
sohase Barabás.

Elébe hullok s tisztasága
ítél, megfeszít, eltemet.
Aztán keze – újjáteremtőn
érinti lelkemet.

Túrmezei Erzsébet

sss
2019. április 19. | 17:02
A helyi idő szerint 7 órakor kezdődő vitát az orosz tévétársaságok is közvetíteni fogják.
sss
2019. április 19. | 14:57
A böjti cselekedetekről, a jövő évi budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusról, a keresztény kultúrkörről és a katolikus egyház hazai helyzetéről is beszélt Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek a Válasz Online-nak adott interjújában.
sss
2019. április 19. | 08:49
2018-ban a bankok 109 ezer lakáshitelt folyósítottak, ennek hetven százalékát használt lakásra fordították. Az év során folyósított összesen 823 milliárd forintnyi lakáskölcsönből 596 milliárd ment erre az ingatlantípusra.
2019. április 18. | 17:45
A Független Diákparlament képviselője szerint a legégetőbb probléma a fiatalok számára az, hogy nincs jövőkép idehaza.
Láttál valami izgalmasat?
Küldd be nekünk!
Szerkesztő:
Nótin Tamás
sss
2019. április 19. | 18:21
Nem éppen a keresztény Európa képét erősíti a rendelet.
sss
2019. április 19. | 17:15
A Jobbiknak ezt elsőként sikerült a pártok közül.
sss
2019. április 19. | 16:21
Tíz évig senkit nem zavartak a játékok.
sss
2019. április 19. | 15:53
Az alkotás a Budapesti Metropolitan Egyetemen Mozgóképművész mesterképzésén készült.
sss
2019. április 19. | 11:34