Földi pokollá vált Ausztrália

Ausztrália

„Ez Ausztrália egyik legnagyobb problémája: hogy a nyári szezon egyet jelent a bozóttűz szezonnal”

-kezdi a hírekre reagálva a lassan egy éve a kontinensországban élő Zsófi, aki szerencsésnek mondhatja magát, hiszen párjával a kevésbé veszélyeztetett nyugati parton fekvő Perthben dolgoznak, ám épp január első hetére tervezték, hogy átlátogatnak a keleti part nagyvárosaiba. Tudván, hogy a területen november óta az ország történetének talán legpusztítóbb tűzvésze tombol meghökkenve fogadtam a kirándulás tényét.

„Azt fontos igazából leszögezni, hogy milyen területek égnek. Ausztrália-szerte a városokon kívül eső részek, illetve az elővárosok és a kisebb települések környezete. Bozótos, erdős - kivéve nyilván a kontinens közepét, ami sivatagos -, így ott hihetetlen gyorsan tud terjedni a tűz. Mivel a nagyvárosok centruma felé haladva egyre kevesebb éghető dolog van, azok a helyek kevésbé veszélyesek” – magyarázza ijedtem hallatán.

A környék, amerre Zsófiék élnek egy átlagos kertvárosi kerület nem messze Perth központjától. Ez gyakorlatilag egyáltalán nem tűzveszélyes, mivel nincs, ami égjen, nincs bozótos, a parkokban kevés a fa, a hazáknak fémtetejük és kőkerítésük van. Pár hete tőlük 30 km-re leégett egy néhány tízezer hektárnyi kiterjedésű nemzeti parkos terület, de hozzájuk csak annyi ért el a tűzből, hogy amikor abból az irányból fújt a szél, be kellett csukni az ablakokat a füstszag miatt. Nagyjából egy hétig tartott mire sikerült földi- és légierőt bevetve eloltani a lángokat.

„A hatóságok folyamatosan tájékoztatták a lakosságot a rádióadókon keresztül az aktuális helyzetről. Óránként bemondták, hogy melyik útvonalak veszélyesek, esetleg eltorlaszoltak, valamint merre lehet menekülni.

Mégis azt volt a legijesztőbb hallani, ahogy az érintett területek lakosait felszólították: pár órán belül hagyják el otthonukat, mert ha nem teszik, később már nem lesz rá lehetőség, ebben az esetben pedig készüljenek az elbarikádozásra.

Az emberek folyamatosan slaggal locsolták a házaikat, viszont mivel már reggel hatkor 31 fok volt, és délutánra 42 fokon tetőzött a hőmérséklet, a víz szinte azonnal felszáradt” – meséli Zsófi és hozzáteszi, azóta náluk már hűvösebb van, szerencsére elvonult a hőhullám, az utóbbi két hétben néha még az eső is szitált.

„Ez ahhoz a katasztrófához képest, ami jelenleg Új-Dél-Wales déli részen és Victoriában történik csak egy kisebb tűzeset. Ott tényleg apokaliptikus a helyzet.”

 

„Ausztráliában mindig is voltak bozóttüzek”

Noha Ausztráliában nem újkeletű dolog, hogy a nyári időszakban hektárnyi terület borul lángokba, az idei mégis a legnagyobb katasztrófával járó bozóttűz lehet. Pedig átéltek már jónéhányat.

Az első feljegyzés a kontinens teljes kolonizálása idejéből, 1851-ből származik, amikor a mai Victoria állam területén néhány nap leforgása alatt ötmillió hektár vált a tűz martalékává 12 emberrel és egymillió birkával egyetemben. A tűzvész oly mértékű volt, hogy még a parttól 30 kilométerre állomásozó hajókban is sikerült kárt okoznia a fedélzetre hulló parázzsal. Ez azonban semmi ahhoz képest, ameddig az idei tűz terjeszkedett. Az Új-Zélandon fekvő Ferenc József-gleccsert az év első napjaiban a bozóttüzekből származó hamu lepte el. Pedig ez légvonalban több mint 2000 kilométerre található Sydneytől.

Ausztrália

A múlt évszázad legnagyobb kiterjedésű 1974-75-ös bozóttüzében az ország területének 15 százaléka perzselődött fel, de szerencsére inkább a lakatlan területeken pusztítottak a lángok. Nem úgy, mint a legtöbb áldozatot követelő 2009-es fekete szombatként elhíresült tragédiában, mikor szintén Victoria államban 24 óra leforgása alatt 173 fő vesztette életét a tűzvészben.

Ilyen előzmények után érthető, hogy sokan kétkedéssel fogadják a sajtó által használt „példanélküli” jelzőt vagy azt, hogy napjaink slágertémáját, a klímaváltozást teszik felelőssé a lángokért. December közepén Michael McCormack miniszterelnök-helyettes biztosította az ausztrálokat, hogy már korábban is voltak ilyen füst- vagy tűzfelhőik. De a miniszterelnök, Scott Morrison is hasonló szólamokkal állt a nyilvánosság elé, miután hazatért közfelháborodást keltő hawaii-i útjáról. Ugyan elismerte, hogy a tüzek súlyosak, de jelentőségét mégis bagatellizálta azzal, hogy hozzátette:

Ausztráliában mindig is voltak bozóttüzek.

A lakosokat nem sikerült megnyugtatni a hangzatos szavakkal. Az év első munkanapján a miniszterelnök ellátogatott az egyik érintett térségbe, ahol szitkok áradata záporozott rá és akadt olyan tűzoltó is, aki nem volt hajlandó kezet fogni vele. A helyiek pont azt vetették a kormányfő szemére, hogy nem veszi elég komolyan az ügyet, a települések nem kapnak megfelelő felszerelést a tüzek oltásához. Szerintük nem foglalkozik velük megfelelően a kormányzat. Volt, aki ezt azzal példázta, hogy amennyiben Sydney égne, már biztos elárasztanák őket adományokkal és gyorssegélyekkel, ők viszont nem számíthatnak semmire.

scott morris

De nemcsak a lakosság érzi, hogy súlyosbodik a helyzet, hanem tudósok és időjárási szakértők is arra figyelmeztetnek, hogy az idei tűzvész nagyobb veszélyeket hordozhat magában a megszokottnál.

 

Miben más ez, mint a korábbiak?

Egyszóval a szárazságban. A feljegyzések kezdete óta a tavalyi volt a földrész legmelegebb éve. Az ausztrál meteorológiai intézet adatai szerint az átlaghőmérséklet 1,52 Celsius-fokkal volt magasabb az 1960-1990 közötti átlaghőmérsékletnél és 0,19 fokkal haladta meg az eddigi legmelegebb 2013-as év rekordját.

„Meleg van, de nagyon” - a magyarországi időjáráshoz szokott Zsófi elmondása szerint már december elején 36-41 fok között mozgott a hőmérő higanyszála, a csapból hidegre fordítva is forró víz folyt és legalább egy percbe telt, mire olyan hőmérsékletű lett, hogy kezet lehessen vele mosni. Ennél még meghökkentőbb, hogy

„a Nap olyan erővel süt, hogy amikor egyik nap elmentünk itthonról és elfelejtettük behúzni a sötétítőket, hazatérve furcsa, égett műanyagszag fogadott. Megolvadt egy ponton a laptopom teteje.”

Abban, hogy a klímaváltozás mekkora szerepet játszik a szárazságban nemcsak a politikusok, de klímakutatók sem értenek egyet. Vannak, akik szerint egy-egy szárazabb év még nem volna meglepő, de ha hosszabb távon nézzük a jeleket, azok egyértelműen bizonyítják, hogyan járul hozzá a klímaváltozás a tüzeket okozó szárazság kialakulásához. Mark Howden, az Ausztráliai Nemzeti Egyetem Klímaváltozási Intézetének igazgatója felhívta rá a figyelmet, hogy zsinórban az idei tél volt a harmadik, amikor alig esett az eső. Ilyen sokáig húzódó szárazságra pedig a mérések kezdete óta nem volt példa. Howden a fosszilis fűtőanyagok égetésével a légkörbe kerülő üvegházhatású gázok egyre növekvő szintjét teszi felelőssé a rekord melegért.

Ezzel egyben kritikát is fogalmaz meg a konzervatív ausztrál kormánnyal szemben, ami 1996 óta kerüli meg a különböző nemzetközi klímaegyezményeket, aminek köszönhetően a mai napig Ausztrália a világ legnagyobb szén- és gázexportőre.

A szárazságot okozó indiai-óceáni dipólus (IOD) egy természetes óceáni ciklus, ezért óvatosabbnak kellene lenni, amikor a mostani erdőtüzeket a klímaváltozásnak tulajdonítják

– ezt már Michael Ventrice klímakutató mondja, aki Twitter-posztjában hangsúlyozta, hogy nem kételkedik az ember okozta klímaváltozás tényében, ám

„ha mindenért a klímaváltozást okoljuk, könnyen úgy járhatunk, mint a farkast kiáltó fiú klasszikus történetében.”

Ventrice úgy látja, hogy a szárazságnak megvan a maga természetes éves, évtizedes variabilitása, a mostani évtizedek súlyos szárazsága sem egyedi az elmúlt három évezredben. Ráadásul a szárazságban szerepet játszik két másik jelenség is, a már említett Indiai-óceáni dipólus valamint az antarktiszi oszcilláció. Előbbi elvonja a nedvességet a kontinens központjából, lehetővé téve a nagyon meleg hőmérsékletek kialakulását. Utóbbi egy olyan, az elmúlt években erősödő légnyomás-ingadozás, ami ezt a forró levegőt erős nyugati széllel a keleti partok irányába viszi, miközben a szokásos téli csapadékot az óceán fölé sodorja.

Ausztrália
Légifelvétel az Ausztrália keleti partján tomboló tűzvészről

A legtöbb klímakutató azonban egyetért abban, hogy ezen jelenségek felerősödése, a szélsőségek erősödése a klímaváltozás számlájára írható. Hiszen miközben Ausztráliában az elmúlt ötven évben egyre melegebb és aszályosabb időszakok vannak, összességében több volt a csapadékos év, mint a 20. század első felében. Ami épp arra enged következtetni, hogy a természetes ciklusok vannak felborulóban. 

 

Égő koalák, pray for Australia

Akár a klímaváltozás okozza, akár nem, az biztos, hogy Ausztrália egyik legnagyobb katasztrófája előtt áll, hiszen a legmelegebb és legszárazabb hónapok még csak most köszöntenek be a déli féltekén, miközben az ország 5,9 millió hektárnyi területe már porig égett.

Összehasonlításként, a globális pánikot kiváltó 2019-es amazonasi erdőtüzekben 900 ezer hektáron pusztítottak a lángok.

Noha a #prayforamazonia mintájára egyre gyakrabban tűnt fel a napokban a #prayforaustralia a közösségi oldalakon, mértéke jóval elmarad az esőerdőt megmenteni szándékozó tömegektől.

„Sok helyen olvastam, hogy a világ nagyhatalmai miért nem nyújtanak segítséget, miért nem indult nemzetközi gyűjtés a tűz megállítására stb... Azt szerintem nem szabad elfelejteni, hogy itt nem egy harmadik világbeli problémáról beszélünk. Egy gazdag országról van szó, ami nem szűkölködik a tartalékokban és erőforrásokban, rendszeresen támogat rászoruló államokat. Itt nem a pénz a probléma, hanem az, hogy egyszerűen nem tudják megállítani a tüzet.”

– szemlélteti a két helyzet közötti különbséget Zsófi, aki úgy látja, hogy az országon belüli civil összefogás egyébként példátlan, rengeteg segélyező akció indult, adománygyűjtések kezdődtek, mindenki segít, ahogy csak tud. Szállásadók ingyen fogadnak be károsultakat, vendéglősök étellel várjak azokat, akik mindent elveszítettek. Az Airbnb-n január 16-ig ingyenesen lehet emergency szállást foglalni.

„Az egész ország az együttérzéséről és a támogatásáról biztosítja a tűzben érintetteket.”

Ausztrália
Az ausztrál tüzek kiterjedése a Nemzetközi Űrállomás felvételén Magyarország területének viszonyításával.

A védelmi miniszter eközben bejelentette, hogy az ország történetében először kellett mozgósítaniuk háromezer tartalékost a lángok elleni küzdelemhez, amiben már három tűzoltó és legalább 15 ember lelte halálát. Van, ahonnan már az ausztrál haditengerészet menti a lakosságot, máshol a nyaralók füstös autópályákon menekülnek, Új-Dél-Wales és Victoria állam néhány városából viszont egyáltalán nincs szárazföldi kiút. Ezeken a területeken a bevásárlóközpontokban áruhiány alakult ki, a benzinkutakon hosszú sorok állnak és a kormányzat hivatalosan is katasztrófa sújtotta területté nyilvánította őket.

A gazdasági károk mellett a kutatók úgy vélik, hogy a tűzvész az ország ökoszisztémájára is hatalmas hatással lesz. A Sydney-i Egyetem munkatársai szerint már mintegy 480 millió állat pusztulhatott el az ausztráliai bozóttüzekben. A katasztrófa különösen súlyosan érinti a koalákat, hiszen az állatok a könnyen égő erdős területeken élnek, ráadásul rendkívül lassan mozognak.

A bozóttüzekben eddig megközelítőleg nyolcezer koala pusztult el, ami az új-dél-walesi populáció harmadát jelenti.

Koala cries out as he's rescued from bushfire.

Really upsetting footage shows a small koala trying to escape from bushfires in Australia. 'Flash' was caught in the flames before being rescued by...

Pat Hodgens ökológus becslései szerint nagy valószínűséggel a bolygón sehol máshol nem élő erszényescickányfaj nagyrésze is a hamu martalékává vált, de több tucat veszélyeztetett faj érintett még a katasztrófában, amiknek akár teljes állományuk elpusztulhat.

Ausztrál tűz: elszenesedett állattetemek borítják az utakat

Ausztrál tűz: Az Új-Dél-Wales-ben rögzített szörnyű felvételeken szénné égett állatok tetemei láthatók amint elborítják a Batlow-ba vezető utakat

Azt pedig, hogy a katasztrófa milyen lelki hatással van a lakosságra Zsófi szavai szemléltetik leginkább:

„Az összes tv-adó folyamatosan a tűzvészről tudósít, a nemzet vészhelyzeteként említik. Sokszor még a riporterek is sírástól elcsukló hangon olvassák be a tűzzel kapcsolatos híreket. Ijesztő az egész.”

Russell Crowe a lángokkal küzdő Ausztráliából üzent a Golden Globe-díjátadóra

Az Ausztráliában pusztító bozóttűz miatt nem vett részt a vasárnap esti Golden Globe-díjátadón Russell Crowe ausztrál színész, aki így nem tudta ott átvenni A legharsányabb hang (The Loudest Voice) című minisorozatban nyújtott szerepéért kapott díjat. Üzenetében - amit Jennifer Aniston tolmácsolt - a klímaváltozás valós fenyegetésére hívta fel a figyelmet, amelynek az Ausztráliában kibontakozó tragédia is köszönhető, ezért jelenleg a családját védi a szülőhazájában.

 

Láttál valami izgalmasat?
Küldd be nekünk!

Friss

1
1
Mást látunk a színpadon, és más zajlik a függönyök mögött. Vélemény.