A pedagógus szakszervezetek szerint sok a megválaszolatlan kérdés az érettségivel kapcsolatban

Érettségi
MTI/Koszticsák Szilárd

Másfél hónappal az érettségi vizsgák tervezett időpontja előtt jelentette be a kormány, hogy a koronavírus miatt átállnak a digitális tanrendre, azaz bezárják az iskolákat és minden diák otthonról készülhet. Az év végi megmérettetés sorsa kérdéses volt, egészen a múlt hétig kellett arra várni, hogy az oktatási akciócsoportot vezető államtitkár bejelentse a tervezett menetrendet. Ezt a kormány jóváhagyta, így az eredeti május 4-i időpontban tarják meg a vizsgákat a szóbeli mellőzésével. A pedagógus szakszervezetek szerint túl sok a tisztázatlan kérdés, az ellenzéki pártok más lehetőséget is biztosítanának.

Hetekig bizonytalanságban hagyta a kormányzat az idén érettségiző diákokat, ám végül a kormánypárti sajtó által pedzegetett elképzelésnek megfelelően döntöttek: az írásbeli érettségit május 4-én tartják meg a szóbeli vizsgák nélkül. Kivételnek számít ezalól az a 3 ezer diák, akik vizsgatantárgyukból máshogy nem tudnak számot adni.

A csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely kancelláriaminiszter jelentette be, hogy a 113 ezer érettségire jelentkező közül csak annak a 83 ezer végzősnek lesz lehetősége vizsgát tenni, akiknek az érettségi a továbbtanuláshoz szükséges. 

Az új metódus szerint május 4-től kezdve két hétre van szükség az írásbelikre. A lebonyolításra szigorú követelményeket állapítottak meg:

  • 10 vizsgázónál több nem lehet egyszerre a teremben,
  • a másfél méteres távolságot is be kell tartani.

Gulyás Gergely hozzátette, most senkinek sem lesz kötelező érettségit tenni, a végzősök őszre is halaszthatják. Az, aki így dönt, a jövő évi felvételi eljárásba tud bekapcsolódni - mondta. 

Több a kérdés, mint a válasz

A Pedagógusok Szakszervezete szerint egyre több kérdés merül fel, mivel a kormány még mindig nem adott széleskörű tájékoztatást az érettségi lebonyolításával kapcsolatban.

Nincs válasz arra sem, hogy a különféle okok miatt az írásbeli érettségi alól felmentést élvező diákok hogyan tudnak mégis vizsgázni, (...) mi történik azokkal, akiknek családjában esetleg koronavírus-fertőzött van, és a karantén még tart az érettségi alatt.

Van olyan diák is, aki krónikus betegsége miatt különösen veszélyeztetett ebben az időszakban. Van-e lehetőség arra, hogy az ilyen diákok egyéni elbírálással más napokon írhassák meg az érettségit annak érdekében, hogy felsőoktatási felvételijük ne kerüljön veszélybe - teszik fel a kérdést a közleményükben. 

A szakszervezet fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy az írásbeli érettségi megszervezése és megtartása ne veszélyeztesse egyetlen tanuló és pedagógus, továbbá hozzátartozóik egészségét, életét.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke, Szűcs Tamás lapunknak úgy fogalmazott, hogy

a kormány komoly hibát követ el azzal, hogy az eredeti időpontban szeretné megtartani az írásbeli érettségit. 

Hozzátette: aggasztó, hogy a kormányzatban fel sem merül, hogy a járványhelyzet dinamikájához igazítsa az írásbeli vizsgák megírását. Pedig a szóbeli eltörlésével nyugodtan át lehetne tenni azok időpontját. 

Tényleg nem értjük, hogy amikor a veszélyhelyzet növekedése miatt kiürítik a kórházi ágyak 60 százalékát, akkor két és fél héten belül lehet-e érettségit tartani

- emelte ki a PDSZ elnöke.

Véleménye szerint két megoldás lehet: vagy a kormányzat többet tud a jelenlegi és várható helyzetről, mint amit kommunikál, vagy olyan kockázatot akar bevállalni, ami óriási felelőtlenség lenne a részéről.

Szűcs Tamás leszögezte, hogy a PDSZ most azt mérlegeli, hogy az érettségivel kapcsolatos döntésre tettekkel is kell-e reagálni a diákok és a tanárok érdekében.

A szóbeli vizsga eltörlése egyébként több diák számára is gondot okozhat, ugyanis több évtizedes tendencia, hogy a diákok az írásbeli vizsgák eredményét azzal szokták feljavítani, azonban most ez a lehetőség elmarad. A PDSZ elnöke szerint erre lehetne jó megoldás, ha a diákoknak felajánlanának egy megajánlott jegyet.

Megajánlott jegyek

Ezt az ötletet támogatja a Jobbik is. A jobboldali párt képviselői Brenner Koloman, Ander Balázs, Farkas Gergely és Csányi Tamás is határozati javaslatban kérik az oktatási kormányzatot, hogy biztosítsa az érettségiző diákok és az egyetemi záróvizsgázók számára az úgynevezett jegymegajánlással megszerezhető eredmény lehetőségét. 

Brenner Koloman csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az érettségizők esetében az adott tantárgy osztályzatainak átlagából számítanák ki ezt a jegyet, a záróvizsgázóknál a tárgyak jegyeit súlyoznák azok kreditértékével és a szakdolgozat eredményével. A konzervatív politikus szerint  ez egy választható megoldás volna, a vizsgázás lehetősége továbbra is fennállna.

Ez egy rugalmas rendszer volna. Tehát, akik továbbra is vizsgázni szeretnének azok a kormány által javasolt szigorú egészségügyi szabályok betartásával érettségizhetnének

- szögezte le a Jobbik politikusa.

Brenner Koloman arról is beszélt, hogy pártja támogatja az online nyelvvizsgázás lehetőségét, mert az így szerzett pluszpontokra nagy szükségük van azoknak, akik egyetemen kívánnak továbbtanulni.

Azt sajnálatosnak nevezte, hogy 19 éves mélypontra zuhant a felvételizők száma, 2001 óta soha ilyen kevesen nem jelentkeztek a felsőoktatásba. 

Sajnos az elmúlt 10 évben beérett a Fidesz tudás- és értelmiségellenes politikája.

Ennek egyik okát abban látta, hogy a szerényebb anyagi helyzetből érkezők számára nehezen teljesíthető vagy leküzdhetetlen akadály a közoktatásban szerzett tudással nem feltétlenül megszerezhető nyelvvizsga letétele, amihez magántanárra van szükség.

Az LMP szerint a kormány bizonytalanságban tartja az érettségi előtt pár héttel is a diákokat és a szülőket. Az ellenzéki párt kiemelte: lassan itt lenne az ideje egy digitális alternatíva megteremtésének, mely összhangban állna egy hatékony digitális oktatással. A párt arra kéri a kormányt és az illetékes minisztériumot, hogy ne tegye kötelezővé a diákok csoportosulását épp a járvány hazai tetőzésének küszöbén.

Ha már mindenképp meg kell tartani a vizsgákat, akkor jobb csak a szóbeliket megtartani. Így kevesebb diák lenne egyszerre egy helyen, és elegendő lenne egy tanár a teremben, a többiek online jelentkezhetnének be.

Véleményük szerint a százalékos eredményt ugyanúgy el lehetne ezzel érni, miközben biztosítható marad az érettségi vizsga értékének megőrzése is.

A korábbi oktatási miniszter, az MSZP-s Hiller István szerint az utolsó pillanatban született meg az érettségi lebonyolításáról szóló döntés.

A politikus szerint helyesnek tartják és üdvözlik, hogy a kormány elfogadta, hogy hagyományos módon nem lehet érettségit tartani, a legtöbb esetben csak írásbeli vizsgák lesznek. Ugyanakkor azt szorgalmazta, hogy a kormány és az oktatási kormányzat minden helyzetre készüljön fel, így például arra is, hogy más módon ismerik el a tanulmányi eredmények lezárását.