Donald Trump amerikai elnök helyi idő szerint csütörtökön aláírta a közösségi platformokra vonatkozó szabályok felülvizsgálatáról szóló elnöki rendeletet a Fehér Ház Ovális Irodájában, William Barr igazságügyi miniszter és a sajtó képviselőinek jelenlétében.
A rendelet az úgynevezett tisztességes kommunikációról szóló, 1996-ban elfogadott jogszabály egyik fejezetének felülvizsgálatáról szól. A törvény 230-as számú szakasza jogi védelmet biztosít a közösségi platformokon elhelyezett tartalmaknak, egyben az üzemeltetők számára lehetőséget ad azok „jóhiszemű” moderálására is.
Trump kijelentette, hogy
Közölte azt is, hogy William Barr a szövetségi államok igazságügyi vezetőivel közösen kidolgozza majd a szabályozás részleteit, s biztosítja, hogy ne juthassanak kormányzati támogatások olyan közösségi médiumokhoz, amelyeknek tulajdonosai elfojtják a szólásszabadságot.
„Rengeteg adófizetői pénzzel támogatjuk ezeket az óriáscégeket, ez így nem mehet tovább” – fogalmazott.
Az elnök hangsúlyozta:
azért vagyunk ma itt, hogy megvédjük a szólásszabadságot azoktól a legnagyobb veszélyektől, amelyek az amerikai történelemben valaha is fenyegették.
Majd hozzátette: „őszintén szólva, itt mindenki tudja, hogy miről van szó”.
Kifejtette: az internetes közösségi platformokat működtető vállalatoknak „ellenőrizetlen hatalmuk van a cenzúrához, a tartalmak szűkítéséhez, szerkesztéséhez, megváltoztatásához, elrejtéséhez, és az állampolgárok egymás közötti, vagy a szélesebb közvélemény kommunikációjának bárminemű virtuális megváltoztatásához”.
— Donald J. Trump (@realDonaldTrump) May 29, 2020
Az elnöki rendelet utasítja a kereskedelmi minisztériumot is, hogy kérje fel a médiumok jogi felügyeletét ellátó Szövetségi Kommunikációs Bizottságot (FCC) az érintett fejezet megvilágítására.
Trump bejelentette: a kormányzat a kongresszus elé terjeszt egy olyan törvénytervezetet, amely az 1996-os törvény bizonyos mértékű módosítását javasolja majd.
Erre azt követően került sor, hogy még kedden a Twitter hamisként jelölte meg Trump két bejegyzését is. Mindkettő arról szólt, hogy a levélben történő szavazás a választások „elcsalásához” vezethet, sőt az egyik bejegyzésben az elnök egyértelműen leszögezte, hogy a novemberi választásokon csalás lesz.
....living in the state, no matter who they are or how they got there, will get one. That will be followed up with professionals telling all of these people, many of whom have never even thought of voting before, how, and for whom, to vote. This will be a Rigged Election. No way!
— Donald J. Trump (@realDonaldTrump) May 26, 2020
A mikroblog-szolgáltató megjelölte a bejegyzéseket, és
Ehhez két hivatkozást is csatolt, az egyik a CNN hírtelevízió riportjához vezetett, amely azt taglalta, hogy Trump állításai megalapozatlanok.
Az elnök a kifogásolt megjegyzést egyébként cikkünk írása előtt két órával csupa nagybetűvel (ez a közösségi médiában hangos kiabálást jelent) megismételte.
MAIL-IN VOTING WILL LEAD TO MASSIVE FRAUD AND ABUSE. IT WILL ALSO LEAD TO THE END OF OUR GREAT REPUBLICAN PARTY. WE CAN NEVER LET THIS TRAGEDY BEFALL OUR NATION. BIG MAIL-IN VICTORY IN TEXAS COURT TODAY. CONGRATS!!!
— Donald J. Trump (@realDonaldTrump) May 29, 2020
Az Egyesült Államokban vita kezdődött a platform eljárásáról. Többen kétségbe vonták a Twitter elfogulatlanságát.
Szerdán Richard Grenell, az amerikai hírszerzés csúcsintézményének, az Országos Hírszerzési Igazgatóságnak (DNI) a leköszönő ügyvezető igazgatója, Trump egyik támogatója máris arra szólította fel a Twittert, hogy távolítsa el vagy jelölje meg hamis hírként a Politico című portál munkatársának a személyéről szóló, már megcáfolt információit. A cég ennek a kérésnek nem tett eleget.
A Facebook-fejes is a korlátlan szólásszabadság mellé állt
A közösségi platformoknak „nem szabad az igazság döntőbíráiként fellépniük” mindenben, amit az emberek az interneten kifejtenek – jelentette ki a Facebook elnök-vezérigazgatója a Fox amerikai televíziónak adott interjújában helyi idő szerint csütörtökön. Mark Zuckerberg szerint sem a Facebooknak, sem a Twitternek nem dolga, hogy ellenőrizze a megjelenített tartalmakat, rövid bejegyzéseket.
Nagyon erősen hiszek abban, hogy a Facebooknak nem szabad mindenben igazságot tennie, mint ahogyan valószínűleg általában a magánvállalatoknak sem dolguk ez, főként a médiacégeknek nem szabad ilyen helyzetbe kerülniük
– fogalmazott.
Hangsúlyozta, hogy
Ezzel azt sugallta, hogy az általa alapított oldal nem avatkozik be, nem moderálja a tartalmakat.
Zuckerberg interjúja nyilvános konfrontációhoz vezetett Jack Dorsey-val, a Twitter társalapítójával és igazgatójával, aki azonnal védelmébe vette az úgynevezett „tényellenőrzést”, vagyis a megjelenő bejegyzésekben szereplő közlések esetleges kiigazítását.
Továbbra is rámutatunk majd a választásokról szóló pontatlan vagy vitatott információkra szerte a világban. És elismerjük majd bármely saját tévedésünket is
– írta Dorsey. Majd leszögezte, hogy álláspontja szerint „ettől nem leszünk az igazság döntőbírái”.
A Twitter vezetője kiemelte: szándékukban áll, hogy összekössék az egymásnak ellentmondó megnyilvánulásokat, illetve megmutassák a vitatott információkat, hogy az emberek maguk alkothassanak ítéletet.
This does not make us an “arbiter of truth.” Our intention is to connect the dots of conflicting statements and show the information in dispute so people can judge for themselves. More transparency from us is critical so folks can clearly see the why behind our actions.
— jack (@jack) May 28, 2020
Idehaza közben Vona Gábor hirdetett nyílt harcot az álhírek ellen. Mint arról lapunk is beszámolt, ennek első lépéseként közpénzelvonással szankcionálná azokat a médiumokat, akikről jogerős bírósági ítélet mondja ki, hogy hamis híreket tett közzé.
Vona első körben közpénzelvonással büntetné a fake news-gyártást
Fake-ek és ellensúlyok címmel az álhírek elleni küzdelem jegyében hozta nyilvánosságra új törvényjavaslatát a Vona Gábor vezette Második Reformkor Alapítvány. Vona az ezt bemutató videójában úgy fogalmazott, a fake news a XXI. század egyik legsúlyosabb problémája, éppoly fontos, mint a migráció, a klímaváltozás, a digitalizáció vagy a járványveszély kihívásai.