Ön szerint mit jelent értelmiséginek lenni ma Magyarországon?
Az értelmiségi lét egy életforma, amit sokan összetévesztenek az egyetemi végzettséggel, vagy a szellemi munkavégzéssel. Közel áll ezekhez, mégis több náluk:
"az is fontos, hogy az ember miként gondolkozik, viselkedik és képvisel dolgokat".
Hogy tapasztalja, mekkora megbecsültsége van ennek ma hazánkban, hogy honorálja ezt az életformát a jelen társadalma?
"Úgy, ahogy az összes többit: rosszul és leginkább sehogy."
Ez egy hosszú folyamat eredménye, amiben nagy szerepe van annak, hogy a létező szocializmus idején az értelmiség egy lenézett valami volt. Még csak nem is osztály, csupán egy réteg, amiről a hivatalos felfogás az volt, hogy a mindenkori uralkodóosztállyal összefogva a munkások ellenében dolgozik.
"Most már azért szép lassan kezd javulni az értelmiség megítélése, és növekszik a társadalmi megbecsültsége, de messze nem kezelik még a helyén."
Az értelmiség feladata, hogy mutassa az utat a társadalom többi rétege számára, hogyan lehet egyszerűbben és eredményesebben elindulni a fejlődés felé. A mai magyar értelmiségben erre egyre inkább megvan a potenciál és a hajlandóság is.
Botos Máté: "A politika foglyává váltunk"
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Politológia Tanszékének vezetője, a PPKE BTK korábbi dékánja szerint sok értelmiségi érzi úgy, hogy képviselet nélkül maradt. A politika világában létezőkről pedig azt mondja, hogy olyanok, mint a tubifex kukacok, egyszerre rándulnak, nincs önálló akaratuk.
Főleg a virtuális térben eléggé érzékelhető egy markáns értelmiségellenes hozzáállás, ön tapasztalja ezt?
Igen, de mindig is voltak ilyen tendenciák, melyek jelentősége attól is függ, hogy mi az adott vezető réteg érdeke.
"Ez lehet egy mesterséges ok, ami figyelemelterelésből fakad, de ismerethiányból is eredhet."
Az értelmiségnek abban is óriási szerepe van, hogy utóbbi esetben rámutasson az ismerethiányra, korrigálja azt, és hangsúlyozza, miért van szüksége a társadalomnak az általa képviselt életformára. Fontos megjegyezni:
"amellett, hogy az értelmiségnek be kell töltenie a saját szerepét, ez nem lóghat ki a társadalom egészéből, azzal összhangban, együttműködve kell végeznie a feladatát".
De hogyan tud az értelmiség úgy együttműködni a társadalom többi részével, amikor például a regnáló kormány konkrétan kijelenti, hogy nincs rá érdemben szüksége? Milyen üzenete van annak, hogy a Fidesz már többször hangoztatta: nem az értelmiség által hozzáadott értékre szeretné építeni a gazdaság és a társadalom jövőjét?
A kormány ezzel becsapja magát, hiszen neki ugyanúgy szüksége van a saját értelmiségére, még akkor is, ha - mint minden más társadalmi csoporthoz hasonlóan - itt is van olyan, aki ide, vagy oda húz, esetleg megvásárolható.
Sajnos a politika ilyen, így működik, mióta az embert kitalálták, de többek közt épp ezért van szükség szakszervezetre, hogy az ilyen mentalitás ellen fellépjünk, hallathassuk a hangunkat és eljuthassunk a szélesebb tömegekhez. Ebből a szempontból is oktatnunk, nevelnünk és fejlesztenünk kell a társadalmat.
"Ez egy olyan kihívás, amellyel az értelmiségnek mindig is számolnia kellett, de épp ettől az ami: hogy szembenéz a problémákkal, felismeri azokat és bizonyítani tudja a maga és a társadalom igazát."
Fábry Sándor: "a Fidesz az értelmiség körében rendkívül sok szavazót vesztett"
A humorista a Blikknek adott egy hosszabb interjút, amely során beszélt a közélet jelenlegi állapotáról is, az amúgy a jelenlegi kormányt támogató Fábry Sándor.Idáig azért nem szólalt meg, mert nem szerette volna a hazai kulturális életet tovább amortizálni:"barátságok, emberi kapcsolatok sínylik meg, hogy megmerevedtek a politikai frontvonalak".
Ön szerint mit jelez, hogy a fiatalok túlnyomó többsége már külföldön képzeli el az életét?
Ha a fiatalok nem látják biztosítottnak a jövőjüket és megélhetésüket, ha úgy érzik, nem gondolkozhatnak szabadon, az azt jelenti, hogy nagyon komoly problémák vannak a társadalomban.
"Ilyen az, amikor a politika csak az adott pillanatban gondolkozik és nem nézi a távlati jövőt."
Az értelmiségnek épp az a feladata, hogy tíz-húsz-száz évvel előre gondolkodjon és rávilágítson, hogy lehetne jobb az élet. Meg kell változtatni az emberek felfogását, és rá kell döbbenteni a magyarokat, hogy nem érdekünk ez a lehetetlen állapot:
"normális bérekre és életfeltételekre van szükség".
A világon nincs például olyan, mint a magyar lakáshelyzet! Normális országokban az emberek bérelik a lakásukat, és már pályakezdő fizetésből megengedhetnek maguknak egy élhető ingatlant, ami sokkal nagyobb mobilitást tesz lehetővé. Nálunk viszont az embereket belekényszerítik a lakásvásárlásba, akik így nem tudják rugalmasan lekövetni a gazdasági változásokkal az ország más részein kínálkozó munkalehetőségeket.
"Az ingatlan tulajdonképpen röghöz köti őket."
Ha valakinek megszűnik a munkája Nyíregyházán, nem tud egyszerűen átköltözni Szombathelyre, hiába lehetne ott új állása, míg Amerikában a keleti partról a nyugatira való áttelepülés sem okoz problémát. Ezt is meg kellene oldani!
Örülne, ha olyan albérletben élhetne, ami végül az öné lesz?
A Jobbik már a 2014-es választásokon is előtérbe helyezte az állami hátterű bérlakásépítési és otthonteremtési programját, ami az aktuális 2018-as választási programjukban is nagy szerepet tölt be.A program fő célja, hogy a jelenlegi nagyvárosi albérleti díjak maximum harmadáért lehessen beköltözni egy átlagos méretű lakásba.
A magyar értelmiséget mennyire érinti érzékenyen a tömeges elvándorlás?
Nagyon komoly probléma lehet az utánpótlással, pont azok a fiatalok mennek el, akiknek át kellene venniük a stafétát.
"Ez hosszútávon beláthatatlan gondokat okozhat a gazdaságfejlesztésben, az ország ügyeinek intézésében, de még a kultúránk is komoly veszélybe kerülhet."
Lehet-e ma azonnali alternatívát állítani a kivándorlással szemben, vagy az olyan hosszabb távú megoldásokban kell bíznunk, mint például a jobbikos bérunió koncepciója?
"Nemrég írták alá Brüsszelben az úgynevezett szociális pillért, vagy kiküldetési irányelvet, és már abban is hangsúlyozták az egyenlő munkáért egyenlő bér elvének fontosságát."
De ha uniós dolgokról van szó, akkor tényleg unióban is kell gondolkodnunk, nem csak egymás mellé rakott országok szövetségében, ezért én még ennél is tovább mennék:
"szerintem egy uniós minimálbér jelenthetne végleges megoldást a problémára".
Ugyan az érdemi változáshoz évtizedek kellenek, de ez segíthetne abban, hogy a fiatalok helyben boldogulhassanak. Ugyanakkor hozzá kell tenni, hogy a mobilitással önmagában nincs baj, hisz az az emberi természet része, itt csak az a kérdés:
"mekkora a mértéke, és miért akarnak elmenni az emberek?"
Amikor azonban a megélhetési feltételek, a szociális vagy politikai körülmények miatt valahonnan tömegesen vándorolnak el, ott valamin minél előbb változtatni kell.
Nemzetközi súlyú szakszervezetek is a bérunió mellett - Polgári Kampánybizottság alakult
Gyöngyösi ismételten hitet tett amellett, hogy az egyenlő munkáért egyenlő bér elvének uniós alapelvvé tétele nem ördögtől való, vagy illuzórikus vállalkozás, az egész kelet-közép európai régiót sújtó béregyenlőtlenségek rendezése pedig nem ideológiai kérdés.
Ez viszont sajnos nem fog egyik napról a másikra végbemenni. Ön szerint mi lenne egy felelős politikai vezetés feladta, amíg a megoldást jelentő intézkedések beérnek? Milyen lépések váratnak magukra most akár gazdasági, akár társadalmi téren?
"A legfontosabb egyrészt, hogy megismerjék a valós problémákat, másrészt, hogy tényleg meg is akarják oldani őket."
Lényeges, hogy ezt össztársadalmi szinten valósítsák meg, ne a kisebb csoportok szintjén.
Mire lenne szükség ahhoz, hogy a jövőben vissza tudjuk fordítani a kivándorlást?
"Az igazán üdvös hosszútávú cél az lenne, ha nem innen vágynának el, hanem ide vágynának az emberek."
Ehhez viszont nagyon sok mindenen változtatni kéne, a legfontosabb
"egy hosszútávú létbiztonság és stabilitás megteremtése lenne".
Nyugaton a politikai váltás egy természetes folyamat, a társadalom viszont ugyanúgy fejlődik tovább, a tömegek lehetőségei nem változnak. Ezzel szemben nálunk hogy mennek a dolgok?
"Ha egy csoport hatalomba kerül, hirtelen mindenkit lecserél, a haveroknak juttat, a többieket pedig ellehetetleníti."
Ezzel szemben, ha úgy történne egy-egy ilyen átmenet, hogy az nem befolyásolná jelentősen, vagy legfeljebb javítaná az életszínvonalat és a lehetőségeket, mindjárt más hely lenne Magyarország.
324 orvos, 78 fogorvos, 327 szakdolgozó, 19 gyógyszerész: ezek mind az utóbbi fél év (!) menekülési számai Magyarországról
Az idei első fél évben 324 orvos, 78 fogorvos, 327 egészségügyi szakdolgozó és 19 gyógyszerész kért hatósági bizonyítványt külföldi munkavégzéshez, írja az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) legfrissebb adataira hivatkozva a Világgazdaság. Bérunió és az egészségügy komolyan vétele persze nem kell, csak kampány, kampány és presztízsberuházások sora.