"Vaskos gyurcsányozással" magyarázta a Fidesz a dunaújvárosi különleges gazdasági övezet tervét

"Vaskos gyurcsányozással" magyarázta a Fidesz a dunaújvárosi különleges gazdasági övezet tervét

Ahogy arról már beszámoltunk, a Dunaújváros ostromaként is emlegetett politikai lépés, azaz egy ominózus, májusban beterjesztett és júniusban megjelent kormányrendelet a Duna-mente – Fejér megye különleges gazdasági övezet létrehozásáról határozott. A benyújtott törvényjavaslat a korábban bevetett gödi mintát másolta le.

Csakhogy az ügyben érintett iváncsai, illetve rácalmási beruházások Dunaújváros pénzügyi hozzájárulásával jöttek létre, így a felek által megkötött polgári jogi szerződések szerint az iparűzési adót 50-50 százalékban osztják meg a települések és a megyei jogú város között. Ezen megállapodást tette semmissé a kormány lépése, ami azt eredményezte, hogy Dunaújváros önkormányzata milliárdos nagyságrendben bukja el ezt a bevételt már az idei költségvetéséből is. Ezt pedig úgy sikerült elérniük, hogy a kormányzat gyakorlatilag a fideszes Molnár Krisztián vezette Fejér Megyei Közgyűlésre bízta ennek az adónak az elosztását. Nem mellesleg külön érdekesség, a szóban forgó két szerződés még az előző fideszes városvezetéshez fűződik.

Dunaújváros ostroma: kijött a rendelet a különleges gazdasági övezetről

A kedd esti Magyar Közlönyben kihirdették azt a kormányrendeletet, mely létrehozza a Duna-mente - Fejér megye különleges gazdasági övezetet. A rendeletben érintett helyrajzi számok olyan ingatlanokon levő beruházásokat érintenek, melyeket Rácalmás, illetve Iváncsa Dunaújváros hathatós (pénzügyi) segítségével valósított meg.

Kálló Gergely, a térség jobbikos országgyűlési képviselője korábban a történtekre úgy reagált, szerinte látszik, hogy ez egy politikai bosszú a Fidesz részéről. Mint fogalmazott, hiába a különleges gazdasági övezet elnevezés, mivel nem jön plusz forrás, hanem a meglévő pénzeket osztják szét másképp, igazságtalan módon.

Most, csütörtök délelőtt a Fejér Megyei Közgyűlésen rendkívüli ülést tartottak, melynek első napirendi pontja a különleges gazdasági övezetet érintő törvény megvitatásáról szólt. A székesfehérvári megyeházán zajló közgyűlésen jelen volt Kálló Gergely is, aki az ülésen elnöklő Molnár Krisztiánhoz több kérdést is intézett a témában.

Fejér megye 4-es számú választókerületének képviselője először arról beszélt, hogy meglátása szerint most a dunaújvárosiak és a körzetben élők kifosztása zajlik. Emellett arra kérte Molnárt, hogy a szokásos gyurcsányozás helyett a konkrét kérdéseire feleljen.

Ön gyáva módon egyeztetés helyett azt mondja, hogy négy polgármester kezdeményezte ezt a különleges gazdasági övezetről szóló javaslatot. Ön kezdeményezte vagy ez a négy polgármester?

– tette fel a kérdést Kálló. Egyúttal felidézte, amikor Molnár azt nyilatkozta, hogy nem látja a kapcsolatot Rácalmás és Dunaújváros között, holott azokat szoros szálak fűzik össze: például azáltal, hogy dunaújvárosiak járnak a rácalmási Hankook gyárba dolgozni, melynek a munkásszállója a megyei jogú városban található – érvelt, majd folytatta:

Még mindig nem látja ezt a szoros kapcsolatot?

Az ellenzéki politikus azt is felidézte, amikor Molnár a két érvényes szerződést illetően azt mondta, neki nem tiszte vizsgálni, hogy a megkötött megállapodások mennyiben jogszerűek, arányosak a szolgáltatás-ellenszolgáltatás tekintetében. Ennek fényében a jobbikos képviselő azt kérdezte, hogy mit is vizsgált voltaképpen a kormánypárti politikus.

Ha ezeket nem vizsgálta, akkor semmit nem vizsgált 

– fogalmazott Kálló Gergely, emlékeztetve arra is, mikor Orbán Viktor négy éve bejelentette a Modern Városok keretein belül az itteni ipari park megépülését, bár az nem a várt helyen és méretben készült el. Mint elmondta,

4,1 milliárd forintjába került a dunaújvárosiaknak ez az ipari park, s éppen ezért arra kíváncsi, hogy a tervezett adóbevétel-kieséséért kárpótolják-e a várost.

Kálló arról is beszélt, hogy Dunaújváros csak idén a rácalmási Hankook révén mintegy 684 millió forintnyi bevételtől esik el, ezzel erősen megvágva a költségvetést. Emlékeztetett, hogy az oda ígért nagyberuházás mindössze 25 új munkahelyet eredményezett, s erre hivatkozva vonják el az iparűzési adót a várostól.

Idén elveszik a pénzt, de mikor fog beindulni ez a beruházás?

– fűzte hozzá az országgyűlési képviselő, aki azonban jobbára kitérő válaszokat kapott Molnártól.

Végül a megyei közgyűlés fideszes többsége a tárgyban történő szavazás során elutasította a különleges gazdasági övezet koncepciójának felülvizsgálatát, és megszavazták a saját javaslatukat.

Első alkalmunk volt tárgyalni a dunaújvárosi különleges gazdasági övezet kiötlőjével, dr. Molnár Krisztiánnal, ugyanis elnök úr eddig nem tartotta fontosnak, hogy erről a város önkormányzatával tárgyaljon

– mondta Kálló Gergely, immár az ülést követően adott sajtótájékoztatón. Hozzátette, eddig semmilyen információt nem közöltek arról, valójában mi indokolja ezt a forráselvonást.

{block:block_content:83f6f420-ec81-488d-9ade-46fde05c55af}

A Jobbik politikusa szerint "nehéz indulat nélkül beszélni e terv kapcsán, bent is egy személyeskedő vita volt, ugyanakkor válaszokat mind a mai napig nem kaptunk". Álláspontja szerint a helyben élők megérdemelnék, hogy tájékoztassák őket az ügyről.

Úgy gondolja, hogy ehelyett nagyon sok olyan állítás elhangzott, amelyek nem állják ki a valóság próbáját. Szóba került a Dunai Vasmű is, mely kapcsán az ellenzéki honatya megjegyezte, amikor az állami támogatás eléréséért küzdenek, rendszerint azzal próbálják lerázni, hogy a Vasmű magáncég, így azt nem kötelességük segíteni. Viszont rámutatott, mégis támogat az állam magáncégeket: elég például az Audira gondolni.

Leszögezte, a feltett kérdésekre várják az érdemi válaszokat, amit a közgyűlés fideszes elnöke elmulasztott megtenni, s akinek mondanivalója – mint fogalmazott – kimerült egy "vaskos gyurcsányozásban".

Kálló Dunaújváros ostromáról: egy fideszes megállapodást rúgnak fel a fideszesek

Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón kérdésre válaszolva azt mondta, a különleges gazdasági övezetbe tartozó akkumulátorgyár gazdasági hasznát azért nem láthatja Dunaújváros, mert a törvény szerint megyei jogú város nem tartozhat ilyen övezetbe. Csakhogy a miniszter indoklása ott sántít, hogy a beruházás konkrétan a Modern Városok Program dunaújvárosi fejlesztéseihez kötődik, amihez a mezőföldi nagyváros nem is kevés erőforrással járult hozzá.

A dunaújvárosi önkormányzat részéről Szabó Zsolt gazdasági ügyekért felelős alpolgármester is részt vett az ülésen, bár hozzászólási lehetőséget nem kapott. A sajtótájékoztatón azonban elmondta, szerinte a tárgyalt előterjesztés nem több egy politikai kreálmánynál, mivel

Molnár Krisztián kínosan ügyelt arra, hogy Dunaújváros nevét, ha teheti, ki se ejtse a száján, ugyanakkor minden egyes mondatában legalább kétszer elmondta azt, hogy Gyurcsány Ferenc.

Szabó mindezt annak tudja be, hogy szerinte maga a közgyűlés elnöke is tudja, hogy politikailag védhetetlen ez az előterjesztés. Úgy látja,

ha az ügy mélyére nézünk, a különleges gazdasági övezet hátterében nem a jobb gazdálkodás vagy az eladósodás áll, hanem az, hogy 2019-ben a dunaújvárosi polgárok éltek a demokratikus jogukkal és egy jobb, igazságosabb, szabadabb város mellett tették le a voksukat.

Az alpolgármester azt is leszögezte végül, hogy minden nehézség ellenére a legjobb tudásuk szerint fogják fejleszteni Dunaújvárost.