Dúró Dóra, az Országgyűlés oktatásért is felelős bizottságának jobbikos elnöke hétfőn sajtótájékoztatón beszélt azokról a még mindig megoldásra váró problémákról, amelyek a diáktüntetéseket is kiváltották.
Több ezer diák tüntetett a Parlament előtt a minőségibb oktatásért
A nemzet főterén több beszéd is elhangzott, a teljesség igénye nélkül idézünk belőlük.„Hogy lehet fenyegető jelenség, ha beszélgetni akarunk a minket érintő kérdésekről?" - érdeklődött az egyik felszólaló.A januári demonstrációról itt számoltunk be, a mai annak a folytatása. Ultimátumot adtak az oktatási kormányzatnak, hogy a diákokat is vonják be a döntéshozatalba, ebből nyilván nem lett semmi, ezért most újra itt vannak.
Emlékeztetett a szakma által is támogatott álláspontra, miszerint túlzott tananyag mennyiséget zúdít a Nemzeti Alaptanterv (NAT) a diákokra, és ezért szükséges a tananyag csökkentése.
Ezt egyébként Csépe Valéria, az új NAT-ért felelős miniszteri biztos is elismerte. amikor arról beszélt, hogy az alaptanterv nem az életkori sajátosságok szerint oktat több tantárgyat is. Matematikából az aránypárokat például olyan életkorban tanítják, amikor a gyerekeknek mindössze 30 százaléka képes megérteni azt a tudást, míg az ötödikes nyelvtan könyvben olyan példákat is találhatunk, amelyek 5 évvel ezelőtt nyelvszakos egyetemisták tankönyveibe fordultak elő.
A jobbikos politikus ismét hangsúlyozta pártja szakmai törekvéseit, a XXI. században az angol nyelvtudás mindenki számára alap kell, hogy legyen, valamint a digitális kompetenciákra, illetve az alapkészségek fejlesztésére sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetni. Példaként felhozta, az Európai Unióban egy munkavállalónak élete során hatszor, hétszer van szüksége tudásának frissítésére, illetve átképzésre ahhoz, hogy boldogulni tudjon a munkaerőpiacon.
Dúró Dóra meglátása szerint viszont nem szemléletbeli kérdés a mindennapos testneveléshez kapcsolódó infrastruktúra hiánya, valamint a túlterheltség. Bizottsági elnökként több mint 50 intézményben tett látogatást, és ezek minden esetben felmerültek.
A humántárca hivatalos tájékoztatása szerint a mindennapos testnevelés bevezetése óta mindössze 21 tornatermet építettek hazánkban, míg a 24 megígért tanuszodából mindössze egy készült el.
Ellenben ugyanezen időszak alatt 32 stadion építésére, felújítására adott jóvá különböző összeget az Orbán-kormány, 350 milliárd forint értékben. Dúró Dóra felháborítónak nevezte, hogy amíg stadionépítésekre milliárdokat költ a kormányzat, a mindennapos testneveléshez kapcsolódó infrastruktúra fejlesztése elmaradt.