Ha Varga Mihály megfogadja Orbán Viktor "javaslatát", akkor akár 2000 milliárd forint is juthat a felsőoktatásra az "újranyitás" alkalmából, ami így egészen más megvilágításba helyezi az egyetemi modellváltást. Ezt az intézményeken belül egyébként tisztán látják, legalábbis ez derül ki az első alapítványi fenntartásba került egyetem, a Corvinus kutatóprofesszorával készült interjúból.
Szarháziakról írt a bizottsági elnök, az egyik fideszes szenátor Lenint emlegette, a másik lemondott
Az Orbán-kormány a budapesti SZFE bekebelezése után a vidéki egyetemeket is célba vette; a Pécsi Tudományegyetem (PTE) és a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) pénteken vált állami fenntartásúról alapítványi fenntartásúvá. De persze az intézmények által önként kért, valójában rájuk erőszakolt modellváltás miatt az egyetemi polgárság, a hallgatók és az oktatók többsége is tiltakozott.
Deák Dániel a hvg.hu-nak többek között elmondta, kétségesnek tartja, hogy a modell hozzájárul a felsőoktatás színvonalának emelkedéséhez, és arra számít, hogy a bőkezű uniós támogatások is értelmetlenül szóródnak szét a haveri kapitalizmus játékszabályai közepette. Ezt az előkészítés hiányával is magyarázta, hiszen nálunk
"Mivel ez egy kényszerfolyamat, és az érintettek semmiféle érdemi információval nem rendelkeznek – mint ahogy mi a Corvinuson sem rendelkeztünk, és sok tekintetben a mai napig sem rendelkezünk (nem tudjuk, hogy miről dönt a magas vezetés vagy az afölött álló kuratórium, hogy ők kivel tárgyalnak) –, nem tudjuk érdemben megítélni ezt a folyamatot"
- reagált arra a kérdésre, hogy milyen konkrét előnyei lesznek az egyetemi átállásnak. Ami azért is gond, mert nem lát most semmiféle biztosítékot arra, hogy megfordíthatóvá váljon a hazai felsőoktatás színvonalának csökkenése.
Deák Dániel hangsúlyozta,
"A modellváltással ugyan most megszűnik ez a formális állami kontroll, de az informális felügyelet ugyanúgy megmarad, mert a kormányzat a megbízható embereinek osztja ki a kuratóriumi helyeket, és rajtuk keresztül ugyanúgy felügyeli az egyetemeket, ugyanúgy a központi kormányzati akarat érvényesül. Sőt, akár azt is ki lehet jelenteni, hogy sokkal rosszabb lett a helyzet, mivel az intézmény számára sokkal kevesebb mozgástér maradt"
- magyarázta a professzor.
A professzor kiemelte, mivel az államnak ott vannak a megbízható emberei a kuratóriumokban, ezért továbbra is az történik, amit a központi kormányzat akar.
De ha az állam nem mond le a közvetett irányításról, mi szükség volt a modellváltásra?
A magánosításnak pont az az egyik oka, hogy hatalmas pénzek jönnek a kutatás-fejlesztésre és a humán szférára a következő 7 éves uniós költségvetési ciklusban. Sokkal több pénzt kapnak majd az egyetemek, és a kormányzat szeretné ezt a pénzt az utolsó forintig ellenőrizni - mutatott rá Deák Dániel.
"Ha az egyetem elnyer ilyen pályázatokat, akkor a megbízható emberekkel feltöltött kuratórium számára rögtön megnyílik a lehetőség, hogy adott esetben akár magánvállalatokhoz csatornázza ki ezeket a forrásokat a nyilvánosság számára átláthatatlan tranzakciókon keresztül. Ezt az állami egyetemmel sokkal nehezebben lehet megtenni.
Persze ott is meg lehet, de nem véletlen, hogy a magánegyetemet azzal kecsegtetik, hogy saját maga alapíthat gazdasági társaságokat, és megnő a gazdasági önállósága. Hát persze, megnő, de ez az önállóság egy olyan térben nyílik meg, ahol a játékszabályokat a haveri kapitalizmus diktálja. Az uniós támogatások ily módon sokkal inkább eltéríthetők" - fogalmazott.