Z. Kárpát Dániel sajtótájékoztatóján emlékeztetett, hogy a költségvetés tervezésekor még 311 forint körüli euróárfolyammal számoltak, most pedig már volt, hogy elhagytuk a 330 forintot. A problémát pedig tovább súlyosbítja, hogy mivel sem az MNB, sem a kormány nem avatkozik be, a forint gyengülését a piacok már beárazták, így a forint további gyengülése várható.
Az ellenzéki párt alelnöke szerint Kovács Zoltán kormányszóvivő a lehető legrosszabb magatartást tanúsította akkor, amikor pár nappal ezelőtt a forinttal szembeni spekulációs támadásról beszélt, bármiféle tényállítás nélkül.
„Ez egy bátortalan, gyenge, a beavatkozásra képtelen kormányzat látszatát kelti.”
- reagált a politikus.
Sérelmezte ugyanakkor azt is, hogy a Jobbik gazdaságpolitikai javaslatait a kormánypártiak nem fogadták meg, így például azt sem, hogy úgynevezett anticiklikus gazdaságpolitikát kell folytatni, amit röviden úgy értelmezhetünk, hogy amikor van pénz, akkor tartalékolni kell, például olyan állami hátterű alapok létrehozásával, melyek kimondottan termelőberuházásokba fektetnek, így növelik tovább az állami tartalékokat.
Z. Kárpát szerint a kormányzat ezzel szemben rendre az uniós források kipörgetésével volt elfoglalva, de azt sem sikerült nagy hatékonysággal folytatnia. Így a magyar gazdaság már bőven a kiszáradás jeleit mutatja, és a következő években ez csak súlyosbodni fog – mondta.
A Jobbiknál értetlenül állnak a nemzeti bank stratégiája előtt is, mert mint Z. Kárpát elmondta, valójában három módszerrel is beavatkozhatnának: egyrészt erőteljes, markáns kommunikációval, majd a kamatfolyosó finomhangolásával, és végül, de csak végszükség esetén a kamatemeléssel.
Utóbbival kapcsolatban viszont többször hangsúlyozta, hogy a Jobbik nem támogatja minden körülmények között a kamatemelést, hiszen elsősorban a devizahitelesek és más banki károsultak érdekeit szem előtt tartva abban érdekeltek, hogy az alacsony kamatkörnyezet minél tovább fennmaradjon.
Felhívják viszont a figyelmet arra, hogy az érintett kereskedelmi bankok egy része még kamatemelés hiányában is elkezdte a fogyasztókat terhelni, mintha a kamatkörnyezet már változott volna. A kormánynak ezzel szemben is kötelessége lenne fellépnie – jegyezte meg a képviselő.
Ha 400 forintra megy fel az euró, Matolcsyt akkor sem váltják le
Mielőtt bármit is írnék a szemünk előtt játszódó forint-drámáról, be kell ismernem egy szép, kövér tévedést. Nemrégiben mondtam valakinek, hogy Matolcsy György unortodox gazdaságpolitikája sok ponton megkérdőjelezhető, és jó eséllyel egy baromi nagy lufi az egész, de a monetáris politikát kétségtelenül jól csinálja. Nos, az utóbbi napokban egyértelműen kiderült, hogy épp itt lehet a legnagyobb gond.
Z. Kárpát Dániel úgy vélte, megdőlt Orbán Viktor azon gazdasági érve is, hogy a gyenge forint jó, mert az az exportáló magyar cégeknek hasznot hoz. Szerinte ugyanis az exportáló cégek túlnyomó része olyan külföldi érdekeltség, ami innen folytat exporttevékenységet, de a gazdaságot alig szolgálja.
„Miért nem változtat a kormány a politikáján, és miért van csendben a jegybank?”
- tette fel a kérést.
Az ellenzéki párt egyik törvénymódosító javaslata szerint a nemzeti banknál felhalmozódó bármikori többletet teljes egészében be kellene fizetni a költségvetésbe, ebből pedig kártérítési alapot hoznának létre a nehéz helyzetbe került banki károsultaknak – emlékeztetett, hozzátéve:
A Jobbik a markáns kormánykritika mellett építő jellegű javaslatokkal is rendelkezik.
A párt szerint a legfontosabb lépés most az lenne, hogy egymásra való mutogatás helyett markáns kommunikációba fogjanak és meghatározzák, hogy a forint romlásának melyik pontján avatkoznak be, és ezt milyen eszközzel tennék. Ezek tisztázása már önmagában megnyugtatná a piacot – jegyezte meg, hozzátéve: a kamatemelést szeretnék utolsó eszköznek hagyni.