A Fidesz-KDNP a héten ismét nemet mondott a regionális bérfelzárkóztatásra, azaz újra hátat fordított a kelet-magyarországi magyar dolgozóknak, családoknak. Erről kérdeztük Jakab Pétert, a Jobbik miskolci politikusát, aki a kormánypártok által elutasított határozati javaslatot jegyezte, valamint Keresztesy Gergőt, a Jobbik IT elnökét, a legerősebb ellenzéki párt korábbi Hajdú-Bihar megyei országgyűlési képviselőjelöltjét.
Ismét a parlament elé kerül az egyenlő munkáért egyenlő bér elve | Alfahír
Az egyenlő munkáért egyenlő bér elvének gyakorlati magyarországi megvalósítása érdekében egy-két intézkedésre szükség lenne, ezért Jakab Péter, a Jobbik frakcióvezető-helyettese parlamenti határozatban foglalta össze azokat.Így ha a kormánypárti többség rábólintana, a kormány a következők figyelembe vétele mellett tehetne lépések a bérunió hazai bevezetése irányába.
A héten 114 kormánypárti politikus mondott nemet az úgynevezett regionális bérunióra. Mivel szokás magyarázni a Fidesznél, hogy nemet mondanak erre a jobbikos javaslatra?
Jakab Péter: Azt mondják, azért nem aktuális az ország leszakadt részeiben élők bérének emelésére, mert szerintük az ország legszegényebb részén nőnek a legdinamikusabban a fizetések. De jellemző Bodó Sándor államtitkár érve is, ő örömtelinek nevezte, ha valaki 100 ezer forintot keres Borsodban, mert 10 évvel ezelőtt ennyit sem keresett. Az árak emelkedéséről ilyenkor persze szemérmesen hallgatnak. Az igazság az, hogy nem képesek kijutni abból a zsákutcából, amibe belenavigálták magukat, miszerint Magyarország számára a gazdasági versenyelőnyt nem a minőségi, hanem az olcsó munkaerő jelenti. És nekik aztán tök mindegy, hogy az olcsó munkaerő honnan jön. Érkezhet Ukrajnából, vagy Törökországból, a lényeg, hogy olcsó legyen. A magyar munkavállaló pedig mehet Isten hírével, nem állanak ki mellette.
Mindketten kelet-magyarországi politikusok. Mit jelent a mindennapokban, hogy az EU hét legszegényebb régiója közül négy hazánkban van?
Jakab Péter: Borsod-Abaúj-Zemplén megye vonatkozásában például azt, hogy 2000 óta közel 70 ezren hagyták el a megyét. Egerben ennél kevesebben laknak. Munkaerő szempontjából egész egyszerűen kiürül a megye. Emellett pedig van olyan társadalmi réteg, amely az oktatási rendszegből is kimarad, éppen ezért nem számít rájuk a munkaerőpiac, de a kormány is lemondott róluk. Persze vannak olyanok, akik még kitartanak, az éhbér ellenére is, de igazából ők is keresik a lehetőségét annak, hogyan is lehetne boldogulni az országban. A soproni képviselőtársaink sokat tudnának erről mesélni, a nyugat-magyarországi településnek már van egy Kisborsodnak elkeresztelt városrésze. Mi meg itthon egyre több ukrán szót hallunk a bevásárlóközpontokban délutánonként.
Keresztesy Gergő: Azt már az elején szögezzük le, hiába érkeznek sorra Debrecenbe a multinacionális befektetők, a várost leszámítva maga a megye teljes leszakadásban van. Készítettünk nemrég egy felmérést a hajdú-bihari fiatalok terveiről. Kiderült ki, hogy egy jó részük nem is gondolkodik a különböző variációkon, amint megszerzik a szakmát, a diplomát, azonnal külföldre veszik az irányt, mert nem hajlandóak jól felkészült szakemberként negyedannyi pénzért dolgozni itthon. Sokan vannak olyanok, akik először Budapesten próbálnak. De a fővárosban a lakhatás olyan terhet jelent a számukra, hogy hiába a hajdú-bihari fizetésekhez képest magasabb jövedelem, a pénzt elviszi a lakhatás, és saját tulajdonú lakásra csak úgy látnak reális esélyt, ha egy életre eladósítják magukat.
A javaslat szerint az államnak is komoly feladata lenne. Egyrészt a kkv-k számára kell egy olyan jogszabályi, adózási környezetet megalkotni, ahol ezek a cégek is képesek magasabb jövedelmet biztosítani, másrészt az állami tulajdonú gazdasági társaságokat is arra köteleznék, hogy ugyanazért a munkáért ugyanazt a bért fizessék ki az ország különböző régióiban. Ha ennyire egyértelmű a helyzet, miért nem történik érdemi javulás?
Jakab Péter: Mert az állam különbséget tehet a magyar munkavállalók között aszerint, hogy ki él gazdagabb, és ki pedig szegényebb régióban. A Munkatörvény Könyve ugyanis lehetővé teszi, hogy a munka értékének megállapításánál a munkaerőpiaci viszonyokat is figyelembe vegyék. Tehát, ha Miskolcon alacsonyabb az átlagbérszínvonal, akkor nyugodtan mondhatja azt egy állami cég, hogy kevesebbet fog itt fizetni, mint Győrben. Mi viszont ezzel nem értünk egyet. A Jobbikban úgy gondoljuk, hogy egy állami cégnek nemcsak gazdasági, hanem szociális szempontokat is figyelembe kell vennie, ezért ezek a gazdasági társaságok ne hivatkozhassanak arra, hogy épp egy szegényebb régióban működnek. Ugyanakkor jellemző a magyar viszonyokra az is, hogy a Posta például azt közölte, hogy szívesen lejjebb vinné a győri fizetéseket a miskolci szintre, csak ezt nem teheti meg, mert akkor Győrben nem találna alkalmazottakat.
Jakab Tállainak: Nem szégyellitek magatokat, hogy hülyének nézitek a népet? | Alfahír
Jakab Péter Facebook-posztjában hívja fel rá a figyelmet, hogy a 15 ezer lelkes Tiszaújvárosba 3000 vendégmunkás érkezik majd a MOL új üzemének építésére. A képviselő ezután írásbeli kérdéssel fordult Tállai Andráshoz, aki válaszában kifejtette, hogy nekik erről nem szóltak.
Ha a kkv-k ugyanannyi támogatást kapnának, mint egy multi, akkor az már önmagában elegendő lenne a béremelésre. Például regionális bontásban a szociális hozzájárulásból kaphatnának kedvezményt a vállalkozók azzal a kikötéssel, hogy ezt felszabaduló összeget a bérfelzárkóztatásra kell fordítaniuk.
Debrecenben a következő években is minden egy multi, a BMW körül fog forogni. Bár részint már szóba került, de a pályakezdőknek milyen tapasztalatai vannak a multikkal kapcsolatban?
Keresztesy Gergő: A komoly munkaerőhiány miatt kialakuló verseny miatt számíthatunk a bérek emelkedésére, de nem azért mert a kormány bármit is megtenne a kelet-magyarországi emberekért. Évekig dolgoztam az egyik debreceni multinál, amely globális szinten 70 gyárral rendelkezett, és miközben sok esetben a debreceni gyár sokkal nagyobb profitot termelt, mint a cég németországi egysége, mégis ugyanazért a munkáért, ugyanabban a műszakos munkarendben 4-szer 5-ször annyi pénzt vittek haza, mint mi Magyarországon. Az sem igaz, hogy a bérek emelése elriasztaná hazánkból ezeket a cégeket. Volt olyan multi, amely egy adott termékgyártását elvitte Ázsiába a még olcsóbb munkaerő reményében, azonban ott képtelenek voltak olyan minőségben gyártani, mint a 100 éves tapasztalattal rendelkező debreceni gyárban. Így aztán kénytelenek voltak visszatérni.
Jakab Péter: A multik közel 80 stratégiai szerződést kötöttek az Orbán-kormánnyal, ezek rögzítik azokat az adótámogatásokat, amelyet a magyar állam ad a külföldi óriási vállaltoknak, de arról már egy szó sem esik ezekben a dokumentumokban, hogy milyen mértékben kell emelni a magyar melósok bérét, pedig ez elvárható lenne. A győri Audiban úgy harcoltak ki béremelést a magyar dolgozók, hogy közben a saját kormányuk magukra hagyta őket. Micsoda bérfelzárkóztatás lenne, ha nem csak a dolgozók csapnának asztalra, hanem megtenné ezt értük Orbán Viktor is!
Február 25-én nyújtotta be a javaslatot, aztán egy hónappal később érkezett a hír, hogy 3000 külföldi vendégmunkást várnak Tiszaújvárosba. Akkor ez a hajó elment, nem?
Jakab Péter: Meglátjuk, hogy a magyar emberek milyen irányba fordítják azt a hajót, a nyugati bérek, vagy a keleti vendégmunkások felé. Május 26-án nemet kell mondani a tiszaújvárosihoz hasonló konténerváros-jövőre, és igent a bérfelzárkóztatásra, a Jobbik által kezdeményezett regionális bérunióra. Ha ehhez Orbánnak menni kell, akkor menjen.
Keresztesy Gergő: És itt muszáj megemlíteni a kormányzat családpolitikáját is, ami még mindig csak a felszínt kapargatja. Amíg a fiatalok, a fiatal családosok számára nincs megteremtve a létbiztonság, ami nem az eladósodást jelenti, hanem hogy biztos munkahelyük, megélhetésük legyen, addig a külföldre vándorolt magyarok sem lesznek hajlandóak visszaköltözni, akik pedig itthon maradtak, erre a kilátástalan helyzetre nem fognak gyereket vállalni.