Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén állásfoglalást fogadott el Kazahsztánnal kapcsolatban, amelyben elítélte az emberi jogok megsértését és a január 2-án tartott békés tüntetéseket követően kirobbant erőszakos cselekményeket - közölte az uniós parlament csütörtökön.
Az MTI azt írja, Kazahsztánban az üzemanyag árának meredek emelkedése miatt robbant ki kormányellenes tüntetéshullám január elején, a megmozdulások sokak halálával járó erőszakba torkollott.
Az EP-képviselők elítélték Kaszim-Zsomart Tokajev elnök szerintük uszító retorikáját, különösen azt, hogy az elnök a tüntetőket "terroristának" nevezte.
Még nincs vége: menesztették Nazarbajev unokaöccsét és harmadik vejét is Kazahsztánban
Mint korábban megírtuk, menesztették Nurszultan Nazarbajev volt kazahsztáni elnök két vejét két energetikai cég éléről - jelentették be a helyi hatóságok szombaton: Dimas Doszanov a KazTransOil nemzeti kőolajszállító vállalat éléről távozott, Kajirat Saripbajevet pedig a QazaqGaz (az egykori KazTransGaz) gázszállító cég elnöki tisztségéből mentették fel.
Az EP arra szólította fel a kazah hatóságokat, hogy tartózkodjanak attól, hogy a terrorizmus "kifejezés túlságosan tág értelmezése alapján" emeljenek vádat bárki ellen, és tegyenek különbséget a békés tüntetők és azok között, akik erőszakot alkalmaztak, és ezzel a nemzetközi normák szerint bűncselekményeket követtek el.
Az uniós parlament "megfelelő nemzetközi vizsgálatot" vár a kazah nép ellen elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatban, és arra szólította fel a kazah kormányt, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) égisze alatt hozzon létre állandó munkacsoportot annak felderítésére, hogy a zavargások külföldi beavatkozás vagy belső hatalmi harcok eredményei-e, és kezelje azok kiváltó okát.
Külön utakon: a KDNP-s Hölvényi nem "ítélkezne"
Hölvényi György, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) európai parlamenti (EP-) képviselője az MTI-hez eljuttatott közleményében azt hangsúlyozta, hogy az előre ítélkezés helyett meg kell adni a lehetőséget, hogy országon belül vizsgálják ki, mi vezetett az eszkalációhoz és a 225 halálesethez.
Emlékeztetett: a kazah hatóságok már elindították a hivatalos nemzetbiztonsági nyomozást, ezért - szavai szerint - tiszteletlenség egy néhány óra alatt összerakott határozat formájában elhamarkodott kijelentéseket tenni, egy hatalmas utat megtett országot megítélni.
"Történtek jogsértések, az erőszakos cselekmények elkövetőit el kell ítélni, de minden országnak megvan a joga, hogy a belső konfliktusait maga rendezze. Ezért meg kell várni a kazah vizsgálat végét" - fogalmazott.
A politikus kijelentette: az Európai Unió térségbeli érdekeit csakis a destabilizációt elkerülő, párbeszéden alapuló stratégia szolgálja. Kazahsztán a térség egyik legjelentősebb országa, melynek békéje a térség stabilitását szavatolja. A tüntetéssorozat nem hasonlítható össze az arab tavasszal - tette hozzá Hölvényi György.
Az EP csütörtökön további két, emberi jogokkal foglalkozó állásfoglalást fogadott el. A hongkongi helyzettel foglalkozóban a 2022-es pekingi téli olimpia diplomáciai és politikai bojkottjára szólítottak fel, a Szudánnal kapcsolatos jelentésben pedig a polgári kormányzásról szóló tárgyalásokat sürgettek.
Korábban Szijjártó is kiállt a kazah rezsim mellett
Mint megírtuk, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter korábban egy videójában támogatásáról biztosította Kazahsztánt, szerinte destabilizációs kísérlet zajlott az országban.
Folyamatosak a letartóztatások, már 12 ezer embert vettek őrizetbe a Kazahsztánban
A kazah hatóságok szerdai közlése szerint az elmúlt 24 órában újabb 1678 embert vettek őrizetbe az országban kirobbant tüntetéssorozat miatt, ezzel körülbelül 12 ezerre nőtt a letartóztatottak száma - írja a Telex az AP hírügynökség értesülései alapján.