Nézzük pontonként a sztorit.
Rezsicsökkentés
Az első pont a nemzeti konzultációban a rezsicsökkentés megvédésére irányult. Mindenki ismeri már a dumát „Brüsszel veszélyes lépésre készül” blabla. Az EB ezzel szemben azt állítja, hogy a piaci liberalizáció az energiaszektorban alacsonyabb árakhoz vezet. A kormány persze nem így látja, azt írják válaszukban, hogy 2010 és 2015 között átlagosan 20%-al nőtt az áram ára az uniós országokban, a gázé pedig ennél is többel (25%) - „azért kell megvédenünk a rezsicsökkentést, hogy elkerüljük az ilyen brutális áremelkedéseket”.
Mi az igazság?
Itthon a piaci viszonyok helyett a kormány szabja meg, hogy mennyibe kerüljenek az energiahordozók, tehát hatósági ár van, amit Orbánék szerint meg kell védeni Brüsszeltől. A veszélyes lépés, amit emlegetni szoktak, az az Európai Bizottság energiaügyi csomagja, de ebben a termékárak közül csak a kiskereskedelmi árak szerepelnek, ez pedig a kisebbik kiadás a költségekben. Ráadásul az sem biztos, hogy ebből a csomagból bármi is bevezetésre kerül.
A kormány természetesen, azt számukra jótékony módon elhallgatja, hogy a hatósági árszabályozás nem csak az áremelkedéstől védi a lakosságot, de az árcsökkenéstől is – ami most történik. Jelenleg úgy néz ki a helyzet, hogy 2016-ban a rezsicsökkentett számla többe került, mintha világpiaci áron fizettünk volna az energiáért. Nem hiába hivatkozott a kormány a 2015-ig tartó időszakra. Hogy lemenjünk demagógba a Fidesz kedvéért: a kormány megvédte Magyarországot az olcsóbb rezsitől.
A másik probléma
Minekután a külföldi szolgáltatókat szinte mind sikerült kiűzni az országból, az energiaszolgáltatást pedig központosítani az Első Nemzeti Közműszolgáltatónál, teljesen az állam uralja a piacot. Ez annyit tesz, hogyha megugrik a világpiaci ár, és tényleg olcsóbb lesz a számla a hatósági árnak köszönhetően, akkor az pénzügyi veszteséget fog jelenteni a közműszolgáltatónak – mert nekik sem ingyen van az energia. Ha pedig egy állami céget veszteség ér, valakinek állnia kell a cechet, aki nyilván az állam lesz. Az állam pénze pedig honnan van? Öntől. Így körbe is értünk.
Migránskérdés
A kormány válasza szerint az EB elismeri, hogy 1300 bevándorlót akartak Magyarországra telepíteni. Arról viszont nem beszél a bizottság, hogy „létezik egy felső létszámküszöb nélküli javaslat a bevándorlók elosztására”. Ezt persze a kommunikáció szerint nem engedhetjük.
Mi az igazság?
Tényleg szó volt 1294 ember Magyarországra telepítéséről, plusz ugye a családegyesítés miatt ez a szám növekedhetett volna. Az a gond, hogy a kormány egy olyan határozatra hivatkozik, amit közvetett módon Orbán Viktor is támogatott aláírásával. Ez az egész ötlet azonban totálisan beragadt a brüsszeli bürokrácia útvesztőiben, és a mai napig sem valósult meg. Pont ma indul a kvótaper erről az ügyről. Arról nem is beszélve, hogy a kormány azóta belengette, hogy a 14 és 18 év közti bevándorlókat befogadhatjuk, szóval ebben a kérdésben magukkal is meg kell harcolni.
A bevándorlást segítő nemzetközi szervezetek
Itt az utóbbi időben jól ismert demagóg kulcsszavakat nyomta le a kormány válaszként: migránsbiznisz, külföldről pénzelt aktivistacsoportok, perek Magyarország ellen stb.
Mi az igazság?
A migránsbizniszes összeesküvés-elméleteket már jól ismerjük, miszerint ránk zúdítanak mindenkit ezek a gonosz emberi jogi szervezetek, meg Soros. Azt azért alapvetően tisztázzuk, hogy ha illegális bevándorlást segít valaki, az büntetőjogi kérdés, ezért inkább feljelentést kellene tenni az ügyben, ha valaki tud ilyenről. Ez a kérdés ugye azért durrant be a fideszes döntéshozók agyába, mert a bangladesi bevándorlók a Magyar Helsinki Bizottság segítségével pert nyertek az ország ellen. A kormánynak a demagógián kívül nincs különösebb érve itt, sokkal inkább a Soros ellen hirdetett háború részének tűnik ez az egész. Nem célunk a kritikátlan védelem, de nem ezek a szervezetek indították el a migránshullámot, hanem tevékenységükből és szakterületükből fakadóan nyújtanak emberi jogi támogatást azoknak, akik kérik tőlük. Ahogy korábban Orbánnak is adtak segítséget, persze ez akkor még nem volt gond neki. Ellenzékben a Helsinki Bizottság segített Viktornak a 2006-os Kossuth téri kordonbontás ügyében, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) pedig egy személyiségi jogi perben.
Külföldről pénzelt aktivistacsoportok
A kormány válasza szerint küzdeni fognak a külföldi befolyásszerzési kísérletek ellen.
Mi az igazság?
Itt ugye a civiltörvény néven elhíresült kezdeményezésről van szó, aminek tartalma szerint be kell vallani azt, ha valamelyik szervezet külföldről kap pénzt (7,2 millió forint felett). Ez azért furcsa helyzet, mert a hatóságok eddig is megtehették, hogy nyomon kövessék ezeknek a szervezeteknek a pénzügyeit. Ha pedig nemzetbiztonsági kockázatot jelent valamelyik, akkor azt szemügyre veszi valamelyik illetékes hatóság a kormány véleményétől függetlenül is. Elérhetők bizonylatok, könyvelések, tevékenységek, statisztikai adatok, stb. A törvény célja igazából az, ahogy Schmidt Mária is elismerte, hogy a 444-re rátegyék a címkét, hogy külföldről támogatott site. Meg mindenki másra, aki nem szimpatikus Fidesznek. Abba már bele se menjünk, hogy az orosz befolyásolási kísérletek ellen miért nem küzdenek? Mert ugye azzal nem volt gond, hogy orosz szerverekre továbbították a nemzeti konzultációt online kitöltők adatait. Bár mire is számíthatunk, mikor az egész törvény gyakorlatilag az orosz jogszabály szövegének fordítása?
Foglalkoztatás és adó
A kormány mindkettő témakör döntési jogait hazai kézben akarja tartani. Szerintük az Európai Bizottság támadja a magyar munkahelyteremtő intézkedéseket, a közmunkaprogram pedig tök jó dolog. Az adózás kapcsán azt emelték ki, hogy úgy látják, Brüsszelt zavarja, ha Magyarországon adót csökkentenek.
Mi az igazság?
Az Európai Unió gyakorlatilag minden munkahelyteremtő projektet támogat, sőt, sok ilyen konkrétan uniós pénzből valósult meg. Szóval úgy támadja Brüsszel a magyar munkahelyteremtést, hogy pénzt ad rá? A kormány a 9%-os társasági adót védené meg az uniótól, de azt nem nagyon tudjuk, hogy miért. Az EB egy közös társaságiadó-alapot javasolt, de ez inkább arról szól, hogy csökkenjen az adóelkerülés, és a multik ne tudják kijátszani a különböző tagállami szabályokat. A multik ellen pedig Orbánék is harcoltak/harcolnak, persze csak kommunikációs szinten. Plusz adalék a sztorihoz, hogy 2011-ben sem sikerült ezt bevezetni, szóval semmi garancia nincs rá, hogy ezúttal sikerülne.
A közmunkaprogram létrehozása, védelme, ráadásul beszámítása a foglalkoztatásba nettó baromság. Azért is fura a kormány válasza, mert legutóbb már ők is belátták, hogy a közfoglalkoztatott személyeket vissza kell vezetni a munkaerőpiacra, szóval elvileg ők is törekszenek a rossz rendszer átalakítására/megszüntetésére.
Orbán tart az unió „szociális pillér” tervétől is, amiről eddig csak egy előzetes tervezet látott napvilágot, ami ráadásul leszögezi, hogy nem jogszabályjavaslat, hanem csupán egy tájékoztató dokumentum. Tulajdonképpen ez egy vitaindító irat, ami párbeszédet hivatott indikálni ebben a témában, de Orbán már harcol is ellene. Bár azt a hazai közéletben megszokhattuk, hogy a kormány a párbeszéd helyett inkább betilt, bezárat, bojkottál, nem válaszol, terel, mellébeszél stb. Ráadásul ez az egész ötlet csak az euróövezeti országokra vonatkozik, a többi tagállam önkéntesen csatlakozhatna hozzá.
Az egyetlen valós dolog tulajdonképpen az egészből, az internetáfa kérdése. A kormány csökkenteni akarja ezt, de egy uniós jogszabály tényleg nem teszi lehetővé. Varga Mihály viszont korábban arról tájékoztatta a nyilvánosságot, hogy ebben a kérdésben egyetértés van Magyarország, Csehország, Szlovákia, Hollandia és Franciaország között, így akár változtatni is lehet ezen a helyzeten.
Nem értjük
Szóval a rezsicsökkentést úgy védi a kormány, hogy a hatósági árszabályozás miatt drágábban kapjuk az energiát, mintha piaci áron vennénk. A migránskérdésben még mindig harcot hirdetnek, miközben Rogán Antal már a 14 és 18 év közöttiek beengedéséről beszélt. A többi harc pedig tulajdonképpen csak Orbánék fejében létezik, hogy legyen egy állandó ellenségkép, mert úgy tűnik, hogy enélkül nem tud létezni a kormányunk.