Ha népszavazás kell a lakáscélú megtakarítások állami támogatásának megtartásához, a Jobbik az élére áll

A Jobbik nemcsak törvénymódosítást nyújtott be a lakás-takarékpénztári törvényhez, hogy az eddigi állami támogatási formák megmaradjanak, hanem népszavazási kezdeményezéssel is élt annak érdekében, hogy ha már Magyarország kormánya nem hajlandó meghallgatni azt a kétharmadot, aki támogatja ezt a megtakarítási formát, akkor

a magyar nép is hallathassa közvetlen módon a hangját

– ismertette az előzményeket Z. Kárpát Dániel, az ellenzéki erő alelnöke sajtótájékoztatóján. Mint fogalmazott, a fideszes törvénymódosításhoz fűzött indoklások „nem állják ki az igazság próbáját”. Példaként említette, hogy a kormányzati kommunikáció szerint nagyon kevés új lakás épült lakás-takarékpénztári megtakarítások felhasználásával. „Persze, mivel nem is ez volt a célja ennek a konstrukciónak” – közölte. Ismertette, hogy ennek az előtakarékossági formának

a célja a lakás felújítása, az otthon bővítése,

amelyből kifolyólag akár a vágyott gyermek is világra jöhetett.

Valamint sokan a családi otthonteremtési kedvezményhez (csok) szükséges önrészt is így teremtették meg.

Felhívta a figyelmet, hogy az a kormányzati elképzelés, amely „majd, valamilyen el nem mesélt módon” a csok felé terelné a magyar polgárokat, az

blődli, nincs alátámasztva semmilyen ténnyel, tervvel, összefüggéssel.

A Jobbik javaslatcsomagja érinti a csok rendszerének kibővítését is: a kedvezményes hitelt kiterjesztené használt ingatlanokra, valamint a felújításokra is, utóbbira akkor, ha az legalább egy energetikai szintű ugrást jelent az ingatlanon – közölte Z. Kárpát. Ismertette azt is, erre uniós források is rendelkezésre álltak volna, azonban a kormány „eltötymörögte ezek kiterjesztését a középületekről a magánszféra számára”.

A Jobbik alelnöke kitért arra is, nem lehet kitérni a Matolcsy György jegybankelnök által is emlegetett közelgő gazdasági válság begyűrűző hatásai elől, de annak hatásait tompítani kell – ami Z. Kárpát szerint helyes szándék –, viszont

nem szabad azt a „magyar jövő felzabálásával”, a magyar fiatalok, a kispénzű magyar emberek lakáscéljai támogatásának elvonásával megvalósítani.

Ehelyett úgy vélte, az érintett pénzintézetek közteherviselésbe történő bevonása lenne szükséges. Példaként említette, hogy nem kellene engedni áthárítani a tranzakciós illetéket, hiszen – mint fogalmazott –

csak ezen az egy költségvetési soron négy-ötször annyi pénzt hagynak a magyar embereken leverni, mint amennyit most elvesznek lakás-előtakarékosság címszó alatt.

Szerinte a Fidesz-kormány mindig csak a következő választás megnyerésére készül, a társadalmi válságoknak pedig a létezését is tagadja. Z. Kárpát úgy véli, Magyarországon

• lakhatási válság van, bérlakásprogram kellene, erről a kormány nem beszél;
• kivándorlási válság van, a kormány viszont tagadja a problémát;
• népesedési válság van, a kormány viszont egy-egy stagnáló vagy „egy picit javuló” mutatószámba kapaszkodva eltagadja a születések számának csökkenését és a fogyatkozás ütemének gyorsulását.

Közölte, a Jobbik politikai pártként, de politikától és izmusoktól mentesen egy javaslatcsomaggal igyekszik segíteni mind a lakhatási szegénység ellen, mind a lakáscélú megtakarítások állami támogatásának megtartásáért küzdve. Ha ehhez népszavazásra van szükség, a Jobbik annak az élére fog állni.