Hiába vezette be a CSOK-ot a kormányzat, továbbra sem tud a fiatalok többsége saját ingatlanhoz jutni. A 35 év alatti fiatalok többsége még mindig arra kényszerül, hogy albérletben éljen a magas ingatlanárak és a körülményes lakhatási támogatások miatt.
Továbbra sem ismerte fel a kormányzat, hogyan lehetne a fiatalok lakhatási problémáira megoldást találni. Átfogó stratégia helyett inkább az "adjunk pénzt az embereknek majd ők megoldják valahogy" elv érvényesül. Pedig volt olyan Orbán-kormány amely valódi vízióval rendelkezett a lakhatási helyzet javítása terén.
Az első Orbán-kormány idején életre hívták az otthonteremtési programot, amely - korlátozottan ugyan - de lehetővé tette, hogy éljenek az otthonteremtés lehetőségével a családok. A hatása nem is maradt el: ebben az időszakban jelentősen megugrott az új lakások építése Magyarországon.
2000 végén a lakáscélú forinthitelek állománya 124 milliárd forintot tett ki, az otthonteremtési program révén ez az összeg 2002 májusára 400 milliárd forintra emelkedett.
A programot aztán a szocialista Medgyessy-kormány "megerőszakolta" és megszüntette, helyette pedig bevezették a már ismert következményekkel járó devizahitelezést.
Az elmúlt években a kormány a Családi Otthonteremtési Kedvezménnyel (CSOK) igyekezett javítani a fiatalok otthonteremtési helyzetén, egyelőre kevés eredménnyel (ha nem tekintjük annak, hogy a program jóvoltából megugrottak az ingatlanárak).
Ennek kapcsán a jegybank elnöke, Matolcsy György az elmúlt napokban bírálta a kormány lakáspolitikáját. Az MNB első embere szerint
Ma már 15 év kell ahhoz, hogy a medián jövedelemből megvásárolhassunk egy 90 négyzetméteres otthont - mondta Matolcsy.
Az albérletárak terén sem túl rózsás a helyzet. Egy tavalyi jelentés szerint, míg 2000-ben a fiatalok csupán 12 százaléka lakott albérletben, mostanra már minden harmadik.
Emellett elképesztő mértékben ugrottak meg az albérletárak. Budapesten 100 ezer forint alatt már csak 25 négyzetméternél kisebb garzonlakást lehet kapni a rozsdaövezetben, de már egy szobáért is elkérhetnek 70-80 ezer forintot. Hogy ez ne legyen elég,
Természetesen próbálkozhatnak lakáshitellel is, azonban a magas albérletárak és rezsi mellett az önerő kigazdálkodása is rettenetes teher, vagyis a mindennapi megélhetés mellett egész egyszerűen nem tudnak félretenni.
Matolcsy György szerint a kormány lakáspolitikája már a kezdetekkor is több sebből vérzett:
"nem volt felelős állami gazdája, nem volt megvitatott és kiérlelt stratégiája, féloldalas eszközöket alkalmazott, mert kizárólag a keresletet erősítette, a kínálatot nem, ezért eleve inflációt gerjesztett."
A Magyar Nemzeti Bank már egy tavalyi jelentésében is rávilágított arra, hogy különösen a fiatalok számára nehéz a lakásvásárlás, ugyanis a 20-30 év közötti, elsőlakás-vásárlók jövedelme jellemzően alacsonyabb, így az átlagosnál is több évnyi jövedelmüket kell az ingatlanvásárlásra fordítani. Egy budapesti 20–30 év közötti elsőlakás-vásárlónak egy 60 négyzetméter alapterületű közepes értékű lakás megvásárlásához 15,4 teljes évnyi nettó fizetésre van szüksége, ha a főváros belsőbb kerületeibe szeretne költözni, míg külső kerületek esetén 11,2 évnyi fizetés szükséges egy ugyanekkora lakás megvásárlásához. Az országos átlagjövedelemmel számolva ez 13 illetve 9,4 év lenne - a fiatalok az alacsonyabb fizetések miatt kedvezőtlenebb helyzetből indulnak egy lakásvásárlás esetén.
A Jobbik Ifjúsági Tagozatának szakértője szerint a kormány az eddigi bevezetett kedvezményekkel csak egy bizonyos tehetősebb réteget szolgált ki.
"A kormányzatnak valóban nincs egy kidolgozott stratégiája. Maga a lakhatás, mint téma a pénzügyi államtitkárságon is csak egy apró terület, tehát érdemben nem foglalkozik széleskörűen a problémával az Orbán-kormány, ami súlyos hiba, figyelembe véve a jelenlegi helyzetet."
Hozzátette, évente 40 ezer lakásnak kéne épülnie ahhoz, hogy 100 évente cserélődni tudjon a magyarországi ingatlanállomány, ezzel szemben még a "legerősebb" évben is csak 18 ezer volt ez a szám.
A Jobbik IT lakhatási szakértője szerint átfogó kollégium fejlesztéssel javítani lehetne a fiatalok lakhatási helyzetén (ezt korábban a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) is kérte a kormánytól). Jelenleg országosan 10 ezer kollégiumi férőhely hiányzik, ami azért is probléma, mert ezen fiatalok így albérletbe kényszerülnek, tehát ezzel is növekszik a kereslet az albérletek iránt, ami felveri az árakat a nagyvárosokban, de főleg Budapesten."Nem véletlen, hogy valahol már 170-200% százalékos emelkedés is megfigyelhető az albérletárak tekintetében Budapesten."
- jelezte.
Kiemelte, hogy a Jobbik IT a Jobbikhoz hasonlóan, egy bérlakásépítési programot javasol (Mi Várunk néven) a kormánynak az egyre súlyosbodó probléma megoldására. A javaslat révén a bérlakások építését pörgetnék fel, miközben a kivitelezők magyar vállalkozók lennének. Emellett a mintegy félmillió üresen álló lakásból évente több ezret felújítanának és bérbe is adnának a fiataloknak. A program szerint a fiatalok anyagi lehetőségeit javítva lakhatási támogatást vezetne be, amelyet utalvány formájában a fiatal bérlők vagy adóvisszatérítés formájában a bérbeadók kapnának. Vagyis a Jobbik szándékai szerint mindkét esetben csökkennének a bérlők költségei.
Arra vonatkozóan, hogy bármilyen változás is legyen a kormány részéről jelenleg nem túl sok esély van. Kockázatvállalás nélkül inkább ráterheli a felelősséget a fiatalokra. Ha meg egy új lakásépítési stratégiába kezdene a kormányzat, azzal tulajdonképpen elismerné a korábbi politikája hibáit. És valljuk meg, a jelenlegi kormányzatnak nem erőssége az önkritika.