A helyiek panaszát követően a Greenpeace Magyarország először adatigényléssel fordult a Katasztrófavédelemhez, hogy kiderítse, mi okozhatta a Mátrai Erőműben történt rosszulléteket és a közeli Bene-patak elszíneződését, majd miután választ nem kaptak, november 20-án mintákat vettek a környékbeli vizekből. Az akkreditált laboratóriumban bevizsgáltatott eredmények azt mutatják:
Az értékek szinte teljesen megegyeznek a Detken a lakosság által 20-án délelőtt a Bene-patakból vett minták értékeivel, melyeket a Greenpeace ugyancsak bevizsgáltatott. A szervezet szerint a kimutatott magas szervesanyag-tartalom összefüggésben állhat a mérges gázok fejlődésével, amik a környéken tapasztalt bűzt, és az erőmű dolgozóinál jelentkezett egészségügyi panaszokat okozhatták.
Mit és hol mért a Greenpeace?
A Greenpeace négy víz-, és két üledékmintát vizsgáltatott be. A két üledékminta és három vízminta november 20-i délutáni saját mintavételből, egy vízminta a helyi lakosok által vett november 20-i délelőtti vízmintákból származott.
Az első víz- és üledékminta az Őzse-völgyi tározóból kilépő patakból származik, ami a Bene-patakba torkollik. A szervezet beszámolója szerint az Őzse-völgyi-patak a mintavétel idején erősen habzott, és kellemetlen, kénes szagú volt. A Bene-pataknál vett második mintavételnél a víz enyhén zavaros volt és csak gyengén érződött az Őzse-völgyi-pataknál tapasztalt szag. A helyi lakosok a Greenpeace munkatársainak beszámoltak róla, hogy a délelőtti órákban a Bene-patak ugyanolyan habzó és kellemetlen szagú volt, ebből származik a negyedik minta. A délutáni változást valószínűleg a patak vizének hígítása okozta.
A harmadik vízminta a Markazi-víztározóból eredő Nyiget-patakból származik, arról a szakaszról, ahol még a patak nem éri el az erőmű telephelyéről származó Őzse-völgyi-patakot.
Mit mutatnak a mérési eredmények?
A Wessling Hungary akkreditált laboratóriumában a Greenpeace alapvető vízkémiai jellemzőket, szerves anyag tartalmat (KOI); fémeket, szulfát, szulfid és foszforvegyületeket vizsgáltatott. A vizsgálatok eredményeiből kiderül: a Greenpeace által vett 1. számú mintában, illetve a helyi lakosok által vett mintákban a vizek szerves anyaggal való szennyezettsége hasonlóan magas volt. Míg a jelenlegi hatályos határérték 15 mgO₂/dm³ és 40 mgO₂/dm³ közé esik különböző típusú vízfolyásokra, a kromátos KOI az Őzse-völgyi patakban 162 mgO₂/dm³, a lakosok által vett Bene-patak mintában 133 mgO₂/dm³ volt.
Az Őzse-völgyi-patak az Őzse-völgyi tározó túlfolyó vize. A tározó a Mátrai Erőmű telephelyéről fogad be hulladékvizeket. Az Őzse-völgyi-patak vizében kimutatott magas szervesanyag-tartalom felelős lehet a lebomló folyamatokért, amely a mérges gázok képződésével járt az erőműben.
A szervezet szerint az továbbra sem világos, hogy a szerves szennyezés a Viresol Kft. telephelyéről vagy máshonnan származik-e, ugyanis a szénerőművekre általában nem jellemző ilyen jellegű kibocsátás.
A magas szervesanyag-tartalom mellett a szulfát, bór és molibdén koncentráció is jelentősen magasabb értékeket mutatott három mintában, mint ami a normál vízfolyásokra jellemző. Ezek a szennyezők jellegükből fakadóan származhatnak a Mátrai Erőműből is.
A Greenpeace és a Jobbik is sürgetik a kivizsgálást
A katasztrófavédelem szerint a Mátrai Erőmű telephelyéről felszabaduló erőteljes szagú gáz a lakosságra nem volt veszélyes. Mindazonáltal máig nem került nyilvánosságra, hogy mi okozhatta a szennyezést, és hogy pontosan milyen típusú szennyezésről van szó, így kérdéses, min alapszanak a katasztrófavédelem megállapításai.
A Greenpeace mérései azt mutatják, a tározó leeresztésével a természetbe olyan anyagok kerültek, amelyek gyakorlatilag szennyvíz minőségűvé tették a vízfolyást. A környezetvédő szervezet szerint erősen aggályos továbbá a szennyezéstől való megszabadulás módja is. Bár a szennyezett víz természetes közegben való hígításával a határértékeknek meg lehet felelni, a szennyező anyagok mennyisége valójában nem csökken, csak a koncentrációjuk.
A szervezet mérési eredményeit eljuttatja a helyi önkormányzatnak, a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak, a Kormányhivatalnak, és azt várja a hatóságoktól, hogy sürgősen hozzák nyilvánosságra a szennyezés okát, körülményeit. Továbbá elvárja a hatóságoktól és minden érintett cégtől, hogy a jövőben ne ismétlődhessen meg, hogy a lakosságot és az önkormányzatokat nem tájékoztatják időben és megfelelő módon egy hasonló szennyezésről.
A Jobbiknak köszönhetően a szennyezés híre a parlamentig is eljutott. Az ellenzéki párt képviselője, Dudás Róbert még a környékről származó vízzel is megkínálta a szennyezést rémhírterjesztésnek minősítő Gulyás Gergely minisztert, aki inkább nem kóstolt bele, csak megszaglászta a palack tartalmát.
Az ellenzéki párt elfogadhatatlannak tartja, hogy "a lakosságot a mai napig nem tájékoztatták megfelelően, hiszen semmilyen instrukciót nem kaptak arra vonatkozóan, hogy mit szabad és mit nem szabad tenniük! Felháborító, hogy egy nappal az egyetlen hivatalos lakossági fórum előtt, megkeresésünkre az erőmű vezetése még tagadta a történteket!"
Feljelentést tettek a Mátrai Erőműnél történt gyanús szennyeződés miatt
Először november 12-én került nyilvánosságra, hogy kén- és foszfortartalmú gáz szivárgott a Mátrai Erőmű Zrt. visontai telephelyén. Akkori közleményük szerint ez emberre nem veszélyes, de nem sokkal később már arról olvashattunk, hogy többen is légúti rosszullét, valamint hasmenés és hányinger miatt mentek haza a létesítmény dolgozói közül.