Szeptember elejére az aszálykárra bejelentett területek nagysága elérte a 390 ezer hektárt - árulta el az agrárminiszter csütörtökön, a 37. Bábolnai Gazdanapok ünnepélyes megnyitóján. Mint megírtuk, több más tényezőn túl az agrárium visszaesése a magyar gazdaságnak sem kedvezett.
A korábbi becslésekkel egybecsengően Nagy István hozzátette,
a kukoricatermést 235 ezer hektáron, a napraforgót 125 ezer hektáron érinti az aszály.
A dél-alföldi 160 ezer hektáros bejelentés pedig jól mutatja a régió különös sérülékenységét, ahogyan ez 2022-ben is tapasztalható volt - állította.
A tárcavezetője azt mondta, az elmúlt években tudatosan erősítették a természeti károk utólagos enyhítésének eszközeit. "Állami, termelői és uniós forrásból 35 milliárd forintos szintig töltötték fel a kárenyhítési alapot, a gazdák pedig idén 715 ezer hektárra kötöttek aszálybiztosítást, melyhez díjtámogatás kapcsolódik" - ismertette a miniszter.
Azért Nagy a Facebookon helyszíni fotók mellett egy stratégiai megállapodásról adott hírt, és a fiatal gazdászok képzéséről és az agrárium jövőjéről beszélt.
Azzal azonban Nagy István nem büszkélkedett el, hogy bár az aszályprobléma nem új keletű, az Orbán-kormány törvényi segítségnyújtást mégis csak jövő év elejétől ígér a jelenség kárvallottjainak.
Úgy tűnik, az átfogó megoldás helyett a Fidesz inkább a késlekedés mellett tette le a garast, miközben a Jobbik már jó ideje figyelmeztet hazánk folyamatos elsivatagosodására. Bencze János agrár szakpolitikus már tavaly is kongatta ez ügyben a vészharangot, amikor a vidék helyzetéről beszélt az Alfahírnek, és leszögezte, hogy a mindenkori kormányok valódi politikai akarata hiányzott e téren is, legalábbis a vidék Magyarországa érdekében.
(Címlapkép: Nagy István/Facebook)