(Figyelem! Ez egy véleménycikk! A leírtak nem feltétlenül tükrözik a teljes szerkesztőség álláspontját, de fontosnak tartjuk, hogy helyt adjunk a kulturált és logikusan érvelő, vitaindító véleményeknek is.)
Természetesen nem lehet azt mondani, hogy minden települési önkormányzat ugyanolyan helyzetben van gazdaságilag, az viszont kijelenthető, hogy minden helyhatóságot érzékenyen és negatívan érintenek a veszélyhelyzet alatt hozott intézkedések. Ez abból fakad, hogy a védekezést helyben ők látták el és látják el, ehhez viszont nem támogatást, hanem elvonást és elvonásokról szóló tervezeteket kaptak. Ha az a cél, hogy a feladataik ellátásában ellehetetlenítsék a helyben választott testületeket, akkor a kormány jó úton jár, csak ezekkel a lépésekkel a magyar emberek ellen vét, mert lassan nem hogy az önállóan vállalt feladataikat, de a kötelezőket sem tudják ellátni.
Ez engem különösen érzékenyen érint, hiszen kilenc év megyei közgyűlési képviselőség mellett öt év polgármesterség után lettem országgyűlési képviselő, így tudom azt, hogy a polgármestereknek milyen feladatokkal és milyen nehézségekkel kell megküzdeniük nap, mint nap. Főleg kistelepülésekre érvényes az, hogy minden problémával a polgármestert keresik meg az emberek, de városokban is igaz az, hogy a megoldást a választott vezetőtől várják. Most viszont azontúl, hogy az utolsó tartalékiakat élik fel az önkormányzatok,
egy olyan időszak előtt állnak, amikor nem tudják milyen elvonásokra kell még felkészülniük,
mint ahogy azt sem tudják, hogy a következő évi költségvetésük hogy fog alakulni.
A munkahelyek megszűnésével, a vállalkozások tönkremenetelével csökkenni fog az a befizetés, amit iparűzési adó címén fizetnek a cégek, az önkormányzatok pedig ebből tudják fenntartani mindazt helyben, ami a rendszer működéséhez szükséges. Nagyon sok helyen még ennél is rosszabb a helyzet, mert ebből a forrásból pótolják a kötelező feladatokhoz szükséges finanszírozást, ami ha nem áll rendelkezésre, akkor az alapvető feladatellátást, magát a működést veszélyezteti. Már a gépjárműadó elvonása is érzékeny kiesést jelentett az önkormányzatok számára, egy újabb forráskiesés kilátástalan helyzetbe hozhatja őket.
Az önkormányzatok tekintetében a legnagyobb probléma a kormány tiszteletlenségéből fakad, amit viszont vagy pusztán a tájékozatlanság okoz, vagy pedig a rendszer felszámolására való törekvés. Mindig azt mondom, hogy alapvetően nem feltételezek rosszat a jogalkotóról, ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy gyakorlati tapasztalattal nem rendelkező emberek hoznak olyan döntéseket, amely kapcsán nincs sem tapasztalatuk, sem rálátásuk, hogy helyben az hogyan fog lecsapódni.
Egy másik oldalról megközelítve pedig tudjuk azt, hogy 2006-ban szinte az összes önkormányzatot megszerezték a jelenlegi kormánypártok és tudják azt, hogy a 2010-es választási győzelmük szempontjából ez egy rendkívül fontos lépés volt. Mint ahogy azt is tudják, hogy 2019-ben számos önkormányzat választott ellenzéki vezetőt, így annak a veszélyével is tisztában vannak, hogy ez egy kormányváltáshoz vezető út első lépése is lehet. Az elmúlt tíz évben számos lépést tettek az önkormányzatiság átszervezésére, az önrendelkezés elvételére, egy olyan rendszer ellen dolgozva, amire
egy demokratikus berendezkedésű országban kínosan ügyelnek, ápolják és óvják azt, hogy a döntések a lakossághoz legközelebbi szinten születhessenek meg, mert ez minden embernek az érdeke.
A járási hivatalok által, az önkormányzatoktól elvett feladatokkal a helyi ügyintézést nehezítették meg. Itt persze nem arra gondolok, hogy városi szinten épp melyik hivatalban lehet innentől egyes ügyeket elintézni, hanem arra, amikor a falvaknál, az addig a polgármesteri hivatali dolgozók által ellátott feladatok miatt kilométereket kell utazni, buszozni, vonatozni, hogy eljuthassanak a járási központba. De ugyancsak beszélhetünk a megyei közgyűlések kálváriájáról, hiszen 2010 óta már a harmadik olyan feladattal próbálják ellátni, amitől azt remélik, hogy megtalálják a helyét a rendszerben. Minden önkormányzatnak fontos szerep kell, hogy jusson, viszont nem egymás kárára kell feladatot adni vagy elvonni, hanem egymás segítését kell célul kitűzni.
Különleges gazdasági övezet: az államtitkár hallgat, az érintettek szerint szinte bárkitől elvonhatnak
A gödi mintát másolva különleges gazdasági övezetek kijelöléséről nyújtott be törvényjavaslatot kedden késő éjjel Semjén Zsolt KDNP-s miniszterelnök-helyettes. Áprilisban a veszélyhelyzetre hivatkozva a tavalyi önkormányzati választáson ellenzéki vezetést választó Göd területén található Samsung-gyár 700 millió forintos iparűzési adóbevétele rendeleti úton a Fideszes többségű Pest megyei önkormányzathoz kerültek.
Amennyiben a különleges gazdasági övezetekre vonatkozó elképzelése a kormányzatnak törvényi erőre emelkedik, azzal egy példa nélküli beavatkozást fog eszközölni a helyi önrendelkezésbe, mert nem csak forrást, de tulajdonjogot is elvesz a települési önkormányzatoktól, ami egy eddig nem látott jogi és szakmai káoszt fog okozni a rendszerben, egyben magának az önkormányzatiságnak a végét is jelentheti.
Jelen helyzetben az önkormányzatoknak vannak kötelező és önként vállalt feladataik, a vezetőik feje viszont nem ettől, hanem a jövőtől, a bizonytalanságtól, a rájuk nehezedő tehertől és a támogatás hiányától fáj. Nehéz pozitívan gondolkodni ebben a helyzetben, viszont a munkát helyben el kell látni és el is látják az önkormányzatok,
csak az a kérdés, hogy meddig tudják.