Annak ellenére, hogy 1994-ben tűzszünetet hirdettek, az azóta eltelt időben 32 azeri gyermek vált áldozatává az örmény terroristáknak. 13 halott és 19 sebesült a mérleg – írja az AzVision.
A kedd esti támadásban a kétéves Zahra Guliyeva és nagyanyja, Sahiba Allahverdiyeva vesztették életüket, egy másik nő pedig súlyosan megsérült, mikor gránát csapódott a házukba Alkhanliban.
Nagorno-Karabakh örmény szóvivője fájdalmát és sajnálatát fejezte ki az újabb kiskorú áldozat miatt, de azzal vádolja az azeriakat, hogy rakétavetőik túl közel vannak a falvakhoz, így nekik is viselniük kell a felelősséget az áldozatokért.
Az 1988 óta tartó, hadüzenet nélküli háborúnak mintegy 20 ezer azeri halottja volt. Örmény fegyveresek először 250 ezer, évszázadok óta Örményország területén élő azerit üldöztek el szülőföldjükről, majd a nyílt katonai agresszió és megszállás után legkevesebb 660 ezer azerbajdzsáni állampolgárt űztek el az általuk megszállt területekről.
Örményország a mai napig megszállás alatt tartja Azerbajdzsán területének közel egyötödét. A menekültek ma saját hazájukban, Azerbajdzsánban élnek menekülttáborokban.
Több nemzetközi döntés is született már a megszállt területek ügyében, de a konfliktus a mai napig megoldásra vár. Magyarországon a Jobbik továbbra is szorgalmazza a hodzsali népirtást elítélő nyilatkozatot.
Huszonöt éve feldolgozatlanul maradt a népirtás
Negyed évszázad telt el azóta, hogy az azeriek lakta Hodzsali várost kegyetlen vérengzés írta be a Kaukázus történelmébe. A nemzetközi jogok sorát megsértő népirtás során 613 ember halt meg, köztük számos nő, idős és gyermek, valamint rengetegen eltűntek. A fegyveresen is hosszú ideig zajló etnikai tisztogatás legtragikusabb eseményének napja, február 26-a Azerbajdzsán hivatalos gyásznapja.