Magyarországnak a környező országok közül Ukrajnával volt a legrosszabb kapcsolata az elmúlt évtizedben
- fogalmazott az Alfahír megkeresésére Sas Zoltán, a Nemzetbiztonsági bizottság elnöke. A biztonságpolitikában jártas politikus arra reflektált, hogy egy nemrégiben készült reprezentatív felmérés szerint az ukránok körében a tavalyi 7 százalékról 0 százalékra csökkent azok aránya, akik szövetséges országnak tartják Magyarországot. Tehát gyakorlatilag senki se tekint így hazánkra, amiből az is következik, hogy az ellenük háborút indító Oroszországgal említik hazánkat egy lapon.
Egy ukrán kutatás szerint hiába érkezik naponta tízezernyi menekült, nem tartanak minket szövetségesnek
Az Ilko Kucheriv Democratic Initiatives Foundation által végzett májusi kutatás szerint az ukrán lakosok véleménye jelentősen megváltozott arról, hogy mely országok tartoznak Ukrajna szövetségesei közé. A három legfontosabb szövetségesnek Lengyelországot, az Egyesült Államokat és az Egyesült Királyságot nevezték meg.
Sas szavai szerint az semmiképpen nem jó, hogy van egy olyan ország, ahol a lakosok nulla százaléka gondolja azt, hogy mi szövetséges állam vagyunk. De úgy látja, már csak az a kérdés, hogy akkor hányan tartják Magyarországot ellenséges államnak, mert az kicsit ijesztőbb lenne. Kiemelte,
A Nemzetbiztonsági bizottság jobbikos elnöke szerint az a szimpátiaindexükön is látható, hogy nagyon nehezen élhetik meg, hogy Magyarország közvetlenül nem küld Ukrajnába fegyvereket.
Sas Zoltán elmondta, az ukrán-magyar határszakaszon érzékelhető a folyamatos feszültség, és nem szerencsés a felvázolt helyzet, de
Azt majd az idő eldönti, jó-e vagy sem az Orbán-kormány Ukrajna-politikája
- fogalmazott a Jobbik országgyűlési képviselője azzal kapcsolatban, hogyan befolyásolhatja az ukrán-magyar viszonyt, hogy a kormányzati kommunikáció a semlegességet és a békepártiságot hangoztatja. Arról is beszélt, hogy Magyarország menekültügyben tanúsított eljárását a nyugati sajtó példásként mutatta be, míg az ukrán média ennek ellenkezőjeként. Alapvetően úgy véli, az ENSZ menekültügyi chartájában megfogalmazott ajánlásokat már mind a kormány, mind a rendfenntartó erők, mind a civil szervezetek tökéletesen végrehajtják.
Ugyanakkor szerinte Ukrajnában egyeseket az is aggaszthatja, hogy elveszíthetik Kárpátalja területét a jelenlegi háborús helyzetben.
Ennek kapcsán Sas megjegyezte, amikor február 24-én megindult az orosz támadás, a következő egy hétben világossá vált, hogy a lengyelek maximálisan a fő szövetségesük, a csehek és a szlovákok is szövetségesük, a románok szintén, így róluk ez a fajta célkereszt lekerült a területi igényeket érintő vélekedésük kapcsán.
A jobbikos képviselő felidézte, a kárpátaljai magyarokat is sújtó ukrán nyelvtörvényről 2014-15-től kezdve folyamatos viták zajlottak. Felhívta a figyelmet arra, hogy nehéz ügy a 2014 utáni ukrajnai kisebbségi politika, mivel nem tudják szétválasztani az egyes nemzetiségeket. Tehát az említett nyelvtörvény nem tudta azt kimondani, hogy kifejezetten csak az orosz kisebbség ellen kívánták ezt a jogszabályt életbe léptetni. Emiatt viszont a törvény valamennyi nemzeti kisebbségre érvényes Ukrajnában.
A szóban forgó közvélemény-kutatásban Sas Zoltán szerint érdekes szempont az is, hogy a válaszadók csupán 65 százaléka nevezte meg fontos szövetségesüknek Lengyelországot, miközben ők óriási erőkkel segítik Ukrajnát, ideértve a fegyver- és segélyszállítmányokat, továbbá több millió menekült telepedhetett le az országban pár hónap leforgása alatt.