Selmeczi Kamill az Alfahírnek elmondta, jelenleg megvan az a gazdasági környezet, amely megfelelő lenne, hogy érdemben javítsanak az egészségügyi ágazatban dolgozók, szűkebben a háziorvosok bérein. Amúgy legfeljebb 5 éven belül már komoly hatása lesz a háziorvos hiánynak - jelenleg is rengeteg pluszmunkával oldható csak meg a helyettesítés.
De nézzük a számokat!
Legutóbb augusztus végén jöttek ki adatok a tartósan betöltetlen praxisokkal kapcsolatban.
Mi az a tartósan betöltetlen háziorvosi körzet?
Az a területi ellátási kötelezettséggel működő háziorvosi körzet, amelyben az ellátási kötelezettségnek hat hónapot meghaladóan csak helyettesítéssel tudnak eleget tenni, kivéve, ha ennek az az oka, hogy a körzetet ellátó háziorvos munkavégzésében akadályoztatva van, vagy amelyben - a helyettesítés kivételével - az önkormányzat az ellátás nyújtásáról legalább hat hónapig nem tud gondoskodni önálló orvosi tevékenység végzésére jogosult személlyel;Akkor 317-ben nem volt háziorvos, ezek közül pedig 65 házi gyermekorvosi körzet. Az Állami Egészségügyi Ellátóközpont (ÁEEK) adataiból jól látható volt az emelkedés:
- 2015. július: 231,
- 2016. január: 238,
- 2016. december: 281.
- 2017. március: 287,
- 2017. augusztus: 317 betöltetlen körzet volt.
November elsején „csak” 303 praxis volt üres, ebből 62 olyan, ahol kifejezetten gyermekorvosi rendelés zajlik.
Sok helyen egyébként nemcsak kiürültek, hanem meg is szűntek praxisok: 2000-ben még 5159 praxis volt hazánkban, 2015-re már csak 4817 maradt, ez 6 százalékos csökkenést jelent.
Németországban dolgozó magyar orvos: „Az orvosnak itt méltósága és megbecsültsége van"
Az egészségügyi dolgozók elvándorlása nagyobb fenyegetést jelent az országra, mint a „Soros-terv". Persze az egészségügy esetében nem lehet egy démonizált ellenséget a kirakatba tenni, mert valójában kormányzati ciklusokon átívelő folyamatról van szó, amelynek eddig senki és semmi nem állt az útjába.
Egészen megdöbbentő szám, de több mint 440 ezer magyar állampolgárnak nincs állandó háziorvosa.
Mindezt úgy, hogy október közepén egymilliárd forinttal emelték a háziorvosi praxisvásárlásra és letelepedésre fordítható támogatás keretét, így idén már 2,2 milliárd forint áll rendelkezésre, míg a hivatalos tájékoztatás szerint a betöltetlen praxisokra 160 pályázat érkezett. (Egyébként kerestük az Emberi Erőforrások Minisztériumát is, de nem kívántak tájékoztatni minket az alapellátás jelenlegi helyzetéről, így egyelőre azt sem tudjuk, hogy az említett 160 pályázat milyen eredménnyel zárult).
Egyébként ma már nettó 20 millió forintot is kaphat az az orvos, aki egy több mint öt éve üres helyre szeretne menni dolgozni - ezt azért is fontos hangsúlyozni, mert vannak olyan körzetek, ahol már egy évtizede képtelenség háziorvost találni.
Mindenféleképpen rendszerszintű beavatkozásra van szükség: a jelenlegi helyzetet jól példázza a sárbogárdi eset, ahol a rendelőt szépen felújították, az orvosok viszont Székesfehérvárról ingáznak a Fejér megyei településre.
A november eleji adatok szerint is rengeteg a betöltetlen háziorvosi praxis az országban.
Ez egy generációs probléma, a háziorvosok korfájából fakad. A jelenleg praktizálók egyharmada már nyugdíjas korú, 60-70 éves, vagy még ennél is idősebb. A háziorvosok második harmada a nyugdíjkorhatár-közeli, vagy azt elérő, a Ratkó-korszakban születő generáció, s mivel ők jelentik a gerincét a háziorvosi ellátó körnek, így arra lehet számítani, hogy tovább fog növekedni a megüresedett praxisok száma.
Mit jelent a gyakorlatban az, hogy egy praxis betöltetlen?
Ezt húzzuk alá kétszer: ezekben a körzetekben nem szünetel az ellátás! Az idősebb korosztály, akár éveken keresztül tartó folyamatos helyettesítéssel biztosítja, hogy a lakosság ne maradjon ellátás nélkül. Mindezt természetesen a saját betegei mellett.
Ez vélhetően komoly plusz terhet jelent.
Sem anyagilag, sem pedig erkölcsileg nincs kellőképpen elismerve az a kolléga, aki a napi munkaidején felül is hatalmas erőt kifejtve látja el az akár harmadik körzetének betegeit is. A helyettesített körzet finanszírozása azonban a felére csökken, amennyiben az egy év után is betöltetlen, így ebből a fele pénzből kellene a plusz feladat költségeit, a nővér bérét kigazdálkodni.
Tehát a rendszer, mint az egészségügy annyi más területén, itt is a dolgozók hivatástudatára épít.
Az alapvető politikai felelősség, és mulasztás a 2004-es EU-s csatlakozásunkig visszavezethető. Mindenki tudta, hogy a belépés után nagy számban fognak fiatal szakemberek Nyugat-Európában munkát vállalni, és ez hátrányosan fogja érinteni a hazai munkaerőpiacot.
A szakma azt is jelezte, ha az egészségügyi dolgozók bérezése az országos átlag utolsó harmadában marad, akkor ebben az ágazatban is megkezdődik az elvándorlás.
A jelentős mértékű bérfelzárkóztatásról szóló döntés nem született meg, bár a regnáló Fidesz-kormány most tesz kísérleteket ebbe az irányba, de versenyezni továbbra sem tudunk a nyugati bérekkel. Elmaradt, elkésett beavatkozások következménye a magyar egészségügy kiürülése. Ahogy a kórházi területen minden szakma hiányszakma, úgy a háziorvosi szakma is hiányszakmává vált.
Mennyire kilátástalan a helyzetünk?
Nem kilátástalan, mert a gazdaság termel most elegendő többletet az előrelépéshez, de ehhez változtatni kell a szemléletünkön, az egészségügyi ágazatot muszáj pozitívan diszkriminálni.
Meg kell érteni, az ellátás biztonsága és fenntartása elsődleges, míg a megfelelő szakemberlétszám biztosításához konkurálni kell a nyugat-európai egészségügyi bérekkel, vagy legalábbis el kell érni a nyugat-európai átlagot.
A tisztességes bérezés mellett ugyanilyen fontos a pályaorientáció. Ösztöndíjprogramokat kell szervezni, forrásokat kell biztosítani, hogy a medikusokat sikerüljön a háziorvosi területre csábítani. Mondhatjuk, ez egy kegyelmi állapot, a gazdasági helyzet megengedi az érdemi beavatkozást, most már csak a politikai döntést kell meghozni.
S ha nem születik meg ez a politikai döntés?
A huszonnegyedik órán már túl vagyunk, öt éven belül igen komoly hatása lesz a nyugdíjba-vonulásoknak, de még van esélyünk tompítani a hatásokon.
Mekkora költségvetési többletre lenne szükség a hatások tompítására?
A praxisok betöltését ugyan az állam pályázatokkal támogatja, de ezek mégsem elég sikeresek, és eredményesek, talán csak az idei keretet sikerül teljesen kitölteni, de a 4-6 éves elkötelezettség amúgy sem jelent hosszú távú megoldást. Praxisjogvásárláskor két dolgot néz meg egy kolléga: hány millió forintot kell befektetnie, illetve mekkora költségek mellett, mekkora bevétellel működtethető az adott praxis. Ekkor jön a felismerés, ez egy veszteséges üzlet, a saját jövedelmére alig jut valami. Hiába a kezdéshez kapott 10-20 millió forintos támogatás, nem fogják vállalni a későbbi veszteségeket az orvosok. A jelenlegi praxisfinanszírozás duplájából már ki lehetne gazdálkodni olyan jövedelmet, amiből meg lehet élni, amely elegendő a családalapításra.
Az egészségügyi költségvetésből 800 milliárd forintot felhasználó kórházi rendszer mellett 100 milliárd jut most az alapellátó-rendszerre, miközben a betegtalálkozások, az orvoshoz fordulások 70-75 százaléka a háziorvosoknál történik.
Ez az aránytalanság mutatkozik meg a háziorvosi praxisok alulfinanszírozottságában.