Kiderült, mely szervezetek a legnagyobb vesztesek, miután a Szabad Európában robbant a hír, hogy Sorosék megszüntetik az európai támogatásaik nagy részét, amiről értesítették a támogatott magyar szervezeteket is. Az Nyílt Társadalomért Alapítvány (Open Society Foundation - OSF) több mint száz országban működik, az utóbbi években több, mint másfél milliárd dollár támogatást nyújtott, amelyből 2021-ben ennek 13,5 százaléka, 209 millió dollár került európai és közép-ázsiai szervezetekhez. Most összességében legalább 40 százalékos leépítést hajt végre. Átalakítja globális működését, ami azt jelenti, hogy roma programokon és pár témán kívül az emberi jogi és demokráciával kapcsolatos programokat főleg az EU-n kívül a Nyugat-Balkánon és a posztszovjet államokban folytatja. Így például a berlini regionális irodában, ahol több magyar is dolgozik, 80 százalékos leépítés várható.
Még nem tudható biztosan, hogy kiket érintenek leginkább a leépítések.
Mivel az alapítvány oldalán nincs összesítés a támogatott szervezetekről, a G7 gazdasági hírportál gyűjtötte össze az adatokat. A jelentősebb összegeket elnyert pályázatok nyerteseiből készítették el a listát, amely emiatt hiányos – írja a lap. Ezek szerint a legnagyobb támogatásban részesülő magyar szervezet az Emberség Erejével Alapítvány, az Alternatív Közösségek Egyesülete és a Civil Kollégium Alapítvány vezeti – ők egyenként 2-2,3 millió dollárnyi támogatásban részesültek öt év alatt. Őket követi a Helsinki Bizottság, a TASZ, a Political Capital és a Transparency. A Summa Artium a kultúr-TAO megszüntetése után az alternatív intézményfinanszírozás lebonyolítására, a támogatások folyósítására kapott egyszeri Soros-pénzt. A sajtóból a Nyugat kapta a legnagyobb támogatást, öt év alatt 259 ezer dollárt.
A radikális változásokat egyebek között az okozhatta, hogy az OSF vezetése átalakult. Alex Soros, Soros György fia vette át az alapítványok vezetését, amelyről júniusban döntöttek. Találgatások szerint Soros György sem volt már elégedett az OSF működésével, és a reformot a fiára bízta.
Orbán Balázs, a kormányfő politikai igazgatója azonban továbbra is szkeptikus azt írta, „a magyaroknak történelmi tapasztalataik vannak az ilyen kérdésekről. Ezért csak akkor hiszik el, hogy távoznak a megszállók, ha az utolsó Soros-katona is elhagyja Magyarországot és Európát. Ez azonban még messze van.”
A történtek ellenére a kormánymédia tovább üti a vasat.
A kormánypárti sajtó is hasonlóan értelmezi Sorosék bejelentését, amely szerint egy szavukat sem szabad elhinni. „Pontosan úgy, pontosan olyan módon, pontosan olyan súllyal fogják az érdekeiket képviselni, mint eddig. Semmi változás sem várható a forrásokban, a woke támogatásában, a háborúpártiságban és a migrációs érzékenyítésben sem.” – olvasható a Pest Srácok propagandacikkében. A szerző források megnevezése nélkül magabiztosan állítja, hogy a Soros-hálózat erősebb, mint valaha, amiből az következik, „hogy a mi küzdelmünk sem lesz kisebb vagy jelentéktelenebb. Ha azt is gondolhattuk volna, hogy ennek az Európai Parlamenti választásnak kevés tétje lesz, azt úgyis mind befedi az önkormányzati választás fénye, akkor ideje felülvizsgálnunk a vélekedésünket.”
Tehát lehet tovább riogatni a magyarokat a gonosz spekuláns rémképével, miközben a magyar kormány az, amely „nyílttá teszi” a társadalmunkat, amikor 500 ezer ázsiai vendégmunkás betelepítését helyezi kilátásba.
(Címlapkép: Soros György magyar származású amerikai üzletember, a New York-i Soros Fund Management befektetési társaság elnöke érkezik a Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével tartandó megbeszélésükre Brüsszelben 2017. április 27-én. MTI/EPA pool/Olivier Hoslet)