Amennyiben valóban október közepén kezdődik meg a tárgyalás, az azt jelentené, hogy akkor már túl leszünk a hetedik évfordulón is: elképesztő, de a Mal Zrt. vörösiszap-tározójának X-es kazettája 2010. október 4-én szakadt át, és többszázezer köbméter erősen maró hatású lúgos zagy öntötte el Devecser, Kolontár és Somlóvásárhely települések mélyebben fekvő részeit - az áradat 10 halálos áldozatot, és 123 sérültet követelt, miközben életek munkáját törölte el a felszínről.
Rossz belegondolni, de attól még igaz,
ha a gátszakadás nem délben, 12:05-kor, hanem éjszaka következik be, az áldozatok száma ennél sokkal magasabb lett volna.
Nem a Mal Zrt-n múlt.
Mint ismert, 2016. január 28-án bűncselekmény hiányában felmentette a vörösiszapper mind a tizenöt vádlottját első fokon a Veszprémi Törvényszék, azonban az ítéletet hatályon kívül helyezte 2017. február 6-án a Győri Ítélőtábla, és visszaküldte az ügyet az első fokra. dr. Zólyomi Csilla többek között azzal indokolta a döntését, hogy a felmentő ítélet "nem elégséges, hiányos, nem alkalmas" arra, hogy azt el lehessen fogadni, és részben meg is állapította a veszprémiek elfogultságát. Ezért is kell az ügyet Győrben újra tárgyalni.
Bizakodásra azonban nem ad okot a Győri Törvényszék szóvivőjének nyilatkozata; Máté Kinga a Magyar Idők nevezetű kormánylapnak arról beszélt, hogy a per korábbi megkezdésére azért nincs lehetőség, mert a törvényszéki tanácselnök bírája a korábbi eljárások anyagát csak az ítélkezési szünet után tudja részletesen áttanulmányozni. Ez azért is érdekes, mert már márciusban lehetett tudni, hogy Győrben tárgyalják a pert.
„Joggal háborít fel, hogy 7 évvel a tragédia bekövetkezte óta sem szolgáltattak még igazságot a vörösiszapperben, csak az időhúzás folyik”
- osztotta meg lapunkkal félháborodását Kepli Lajos. A jobbikos politikus vezette azt az országgyűlési bizottságot, amely nem csak vizsgálta a katasztrófa okait, de egy év munka után meg is nevezte a felelősöket (jobbára azokat, akik a vád padján ültek Veszprémben is) – a testület megállapításait egyébként az Országgyűlés elfogadta.
Kepli Lajos viszont most attól tart, hogyha ősszel el is kezdődik a tárgyalás, az ismét hónapokat vesz majd igénybe, és a valószínűsíthető fellebbezések után évek telhetnek el a jogerős ítéletig.
"Mintha arra játszanának, hogy mindenki felejtse el az ügyet, de mi nem felejtjük el a 10 ember halálát követelő katasztrófát"
- tette hozzá.
Szerinte a vörösiszapper alkalmas lehet arra, hogy aláássa az emberek igazságszolgáltatásba vetett bizalmát,
hiszen most azt látni, hogy egyesek minden jogi következmény nélkül okozhattak tragédiát, és nemhogy börtönbe nem kerültek, de még a milliárdos vagyonukat sem zárolták, így a kármentés költségeit is a magyar államnak kellett megfizetnie.
A jobbikos politikus ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a függetlensége tiszteletben tartása mellett, de meg kell reformálni az igazságszolgáltatási rendszert: az nem lehet, hogy sok esetben hosszú éveket kell várni egy-egy kártérítési per ítéletére – tette hozzá.
Kepli Lajos másrészt felidézte
Orbán Viktor 2010. október 11-ei nagyívű szavait is, a miniszterelnök napirend előtti felszólalásában közérdeknek nevezte,
"hogy mivel nem természeti csapásról, hanem emberek által előidézett károkozásról van szó, ne az adófizetők pénzéből történjen a kártalanítás, hanem mindenekelőtt azok fizessenek, akik a károkat okozták",
illetőleg azt hogy
"mielőbb ki kell vizsgálnunk a felelősség kérdését, és meg kell neveznünk a felelősöket. Közérdek, hogy mielőbb megtörténjen a szigorú és fair felelősségre vonás, ez az első számú föltétele annak, hogy a jövőben ilyen katasztrófák ne történhessenek".
Ezek közül egyik sem valósult meg.
S akkor arról nem is beszéltünk, hogy az ősszel már dübörgő választási kampány milyen hatással lehet a vörösiszapperre.