Blöff lehetett Orbán Viktor fenyegetése az uniós költségvetés és a helyreállítási alap vétójáról. Bár a kormányfő korábban még levélben azt írta az EU vezetőinek, hogy kész megvétózni a – menetrend szerint – jövő hét kedden szavazásra szánt két büdzsét, Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével folytatott videókonferencia után a Soros-egyetemen (CEU) végzett Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár cikkében már nem a vétóról, hanem az állítólagos „Soros-tervről” írt.
It’s official: The EU is executing the #SorosPlan. The “rule of law mechanism” is merely a new instrument in the hands of the @Europarl_EN’s liberal, pro-migration majority to blackmail & pressure dissenting member states to fall in line. https://t.co/tE5fFMQN67
— Zoltan Kovacs (@zoltanspox) November 10, 2020
Orbán (valamint lengyel kollégájának) esetleges vétója megakasztotta volna a teljes közösség költségvetésének, valamint helyreállítási alapjának folyamatát, azaz a pénz a „közös kalapban” maradt volna. Ennek a nettó befizető országok nyilván örültek volna, de a hozzánk hasonló tagállamok bizony nehéz helyzetbe kerültek volna.
Mandiner: Orbán kész vétózni az uniós költségvetést és helyreállítási alapot a jogállamiság miatt
A Mandiner úgy tudja, hogy Orbán Viktor kész megvétózni az uniós költségvetést és a koronavírus-járvány miatt létrehozott helyreállítási alapot is, ha a jogállamisághoz kötik a források kifizetését. A lap szerint a magyar kormányfő erről levelet is írt Angela Merkeléknek. Hiába a magyar kormány tiltakozása, a jövőben valóban jogállamisági feltételekhez fogják kötni az uniós kifizetéseket.
A fordulat azért meglepő, mert a Soros-ösztöndíjas Orbán a 2019-es EP-választásokat és az uniós tisztújítást követően – emlékezetes, az ő támogatásával lett az Európai Unió kormányának tekinthető Európai Bizottság elnöke Ursula von der Leyen – Tusványoson így fogalmazott:
Soros György jelöltjeit mindenhol elgáncsoltuk. Mindenhol. Megakadályoztuk, hogy ideológiai gerillákat helyezzenek a fontos európai intézmények élére, és a bizottság élére is egy gyakorlatias megközelítésű, hétgyermekes családanyát sikerült megválasztani.
A sorosozás ezek után minimum fura, mert
A miniszterelnökre nézve egyik sem túl hízelgő…
A vétót a Soros-ösztöndíjas Orbán annak kapcsán lengette be, hogy a múlt héten megszületett az – egyébként felpuhított – megállapodás arról, az unió „jogállamisághoz” köti az uniós források kifizetését. A fideszes narratíva szerint itt nagyon súlyosan sérül Magyarország szuverenitása, a szélsőliberális narratíva pedig demokráciaféltő örömujjongásba kezdett, pedig egyikről sincs szó. Ahogy azt Győrffy Dóra közgazdász lapunknak kifejtette, az úgynevezett „rule of law” a jogállamisági feltételt csak akkor léptethetné életbe egy tagállam vonatkozásában, ha a tagállam a folyósított eurómilliárdokat nem rendeltetésszerűen használja fel, azaz sérülnek az EU pénzügyi érdekei.
Megelégelte a magyarországi korrupciót Brüsszel, jöhet a jogállamisági feltétel
A magyar kormány heves tiltakozása ellenére az Európai Tanács és az Európai Parlament közötti új megállapodás értelmében a jövőben jogállamisági feltételekhez köthetik az uniós kifizetéseket. Mint ismert, hosszú idők óta heves viták folynak arról, hogy az uniós kifizetések milyen metódus szerint menjenek végbe.
Ez az uniós jogszabálytervezet nem igényel egyhangú szavazás, mindössze minősített (15 fős) többséget, és Michael Roth német Európa-ügyi miniszter – ahogy a Portfolio cikke utal rá – a Politiconak azt mondta,
Roth azt is kijelentette, azért lenne felelőtlen döntés megvétóznia a magyar (és a lengyel) kormánynak a szigorú jogállamisági feltételekért visszavágás jegyében a 2021-2027-es uniós költségvetés és a helyreállítási alap saját forrás rendeletét, mert ezekből a keretekből Magyarország is „nem elhanyagolható mértékben” kap. (Az uniós büdzsé és a helyreállítási alap – ellentétben a rule of law-val – viszont teljes egyetértést kíván az uniós állam- és kormányfőktől – A szerk.)
A Portfolio arra is rámutat, még egy ütőkártya van a magyar kormányzat kezében:
Egy ilyen ratifikáció akár 1-2 évig is el szokott húzódni, de most a koronavírus-válság időkényszere miatt ezt felpörgetik. Roth azt ígérte, Németország még ebben az évben rábólint erre az uniós rendeletre, és bízik benne, hogy a jövő év elejére lezajlik majd ez a ratifikációs folyamat a tagállamokban. Az Európai Parlament keddi sajtótájékoztatóján ugyancsak az hangzott el, tavaszra működőképes lesz a helyreállítási alap, ami az uniós kötvénykibocsátás feltétele. Az ebből befolyó összegeket fogják kiutalni a tagállamoknak.
500 milliárd eurós alapot javasol Franciaország és Németország
Németország és Franciaország egy 500 milliárd eurós (180 ezer milliárd forint) európai uniós alap felállítását javasolja a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak ellensúlyozására - jelentette be a német kancellár és a francia államfő.
A helyreállítási alapból
részesülne.