Bár még a koronavírus-járvány egészségügyi szempontjai a hangsúlyosabbak, nem lehet figyelmen kívül hagyni a veszélyhelyzet gazdasági hatásait sem. Nemcsak az ellenzéki pártok, hanem a munkaügyi szakértők is már egy ideje figyelmeztetnek, mindenképpen foglalkozni kell a munkavállalók jogaival, ugyanis egyelőre nincs megoldva az sem, hogyan élnek meg azok, akiknél nem megoldható a távmunka, azonban vagy maguk is házi karanténba kerülnek, vagy pedig nincs, aki vigyázzon a gyermekére. A fizetés nélküli szabadsággal sokra nem mennek a családok.
Persze, azon százezrek helyzete, akik a kormány szerint vélhetően el is veszítik a munkahelyüket, szintén egyelőre a megoldatlan kérdés kategóriába tartozik, ahogy az is, hogy mi lesz azokkal, akik a veszélyhelyzet alatt már munkanélküliek voltak, és lejár a három hónapos álláskeresési támogatásuk még a járvány időszaka alatt.
Válasz nélkül: tényleg a munkavállalónak kell megegyeznie a munkaadójával a járvány idején?
Lukács László György, a Jobbik egészségügyi szakpolitikusa napirend előtti felszólalásban foglalkozott a koronavírus-járvánnyal a parlamentben. A jobbikos honatya szerint a tegnapi haláleset is azt bizonyítja, hogy ideje a társadalomnak megráznia magát. A politikus ismertette a pártja eddigi javaslatait, amelyeket aztán a kormányzat által megvalósított (ezeket elsőként a Jobbik vetette fel):
Már az is baljós volt, hogy Orbán Viktor a bejelentésében egyedül a Munka Törvénykönyv rugalmassá tételéről nem beszélt részletesen, és a gyanút beigazolta a Magyar Közlönyben megjelent változtatás.
A Munka törvénykönyvre eddig sem lehettünk nagyon büszkék, hiszen a rabszolgatörvény bevezetése óta a munkavállalói jogok folyamatos kilúgozását tapasztaljuk, arra viszont arra azért nem számítottunk, hogy gyakorlatilag az egész szabályozást kidobják a kukába – reagált felvetésünkre Z. Kárpát Dániel.
A Jobbik alelnöke hangsúlyozta,
Azzal Z. Kárpát Dániel is egyetért, hogy alapesetben minden politikai intézkedést meg kell tenni a magyar munkahelyek védelmében, de most válság van, és az elmúlt napokban magyarok ezrei, tízezrei vesztették el az állásukat, vagy vállalkozóként kerültek kilátástalan helyzetbe.
A politikus természetesen támogatja a Jobbik által már korábban felvetett (és egyébként Európa több országában már jóval korábban bevezetett) hiteltörlesztési moratóriumot, és azt is, hogy lépéseket tettek a bajban lévő ágazatok gazdasági szereplői érdekében, ugyanakkor szükségesnek nevezte a Magyar Munkahelyvédelmi Alap létrehozását. A Jobbik által kidolgozott konstrukció a következő 3-6 hónapban tulajdonképpen egy pályázati rendszernek megfelelően,
- a költségvetési tartalékokat fel kell szabadítani, és további átstrukturálásra van szükség;
- szükség van a nagy tartalékokkal rendelkező, kiemelt gazdasági szereplők, a multinacionális cégek hozzájárulására;
- be kell vonni minél több olyan nemzetközi forrást, amelyet a magyar munkavállalókra lehet fordítani.
A veszélyhelyzet előtti társadalmi problémákra, a lakhatási válságra is figyelmeztetett az országgyűlési képviselő, az elszálló albérletárak akkor is problémát jelentettek, amikor - úgymond -dübörgött a magyar gazdaság, most pedig, amikor tízezrével szűnnek munkahelyek, akkor az otthonok elvesztése még reálisabb veszély. A Jobbik-féle Mi Várunk programhoz hasonló kompenzációra lenne szükség a lakhatási költségek kapcsán is – vélekedik a politikus, hozzátéve: már középtávon egy rezsi/számlafizetési, illetve egy kilakoltatási moratóriumot is el lehetne rendelni, hiszen az nem lehet, hogy a váratlan helyzet alatt valakinél kikapcsolják a fűtést, vagy valakit kilakoltassanak.
Z. Kárpát Dániel bizonyos ágazatokban a felmondási stop végiggondolását is javasolja a döntéshozóknak.
Azoknak a döntéshozóknak, akik most rendeletekkel tudják működtetni a saját belátásuk szerint az országot. Így például a munkájukat, bevételüket elveszítőknek nem valamifajta támogatást, hanem kedvezményes, 5,9 százalékos lakossági hiteleket kínálnak fel.
"Vérlázítónak tartom ezt az egész folyamatot"
– fogalmazott ezzel kapcsolatban az Országgyűlés Vállalkozásfejlesztési bizottságának jobbikos elnöke.
Mint mondta, már csak egészségügyi kérdéseket is, ha a munkanélkülivé váló emberek adott esetben tömegesen jelennek meg a munkaerő-közvetítőknél, ahelyett, hogy az átmeneti időszakra adott állami támogatásnak köszönhetően otthon vészelhetnék át a járvány elvonulását. Azt pedig ép ésszel elvárni senkitől sem lehet, hogy a veszélyhelyzet hónapjaiban munkahelyet találjon. Emelt szintű támogatással kell szavatolnia az államnak a bajba került emberek túlélését – szögezte le Z. Kárpát Dániel.
S miután a gazdaság a konszolidáció szakaszába lép, mindent meg kell tenni, hogy újraszerveződjön a munkaerőpiac, és a munkavállalók gyorsan megtalálják helyüket az új rendszerben – mondta még.
A fizetési moratóriumról is kérdeztük a véleményét, ugyanis egyelőre nem tiszta, hogy a bankok végül hogyan számolnak el a márciustól decemberig tartó időszakkal. Még Varga Mihály pénzügyminiszter szerint is egyáltalán nem mindegy, hogy mi lesz a kamatokkal, hiszen
– fogalmazott a politikus.
Ebben az esetben nem az egyes emberek járnak majd jól ezzel, hanem hosszú távon az érintett bankrendszer jöhet ki belőle a legjobban, amit teljesen elfogadhatatlannak tartok – zárta értékelését a Jobbik alelnöke.