Fontolva haladás: ha lassan is, de egyre pozitívabb a Jobbik megítélése a nyugati sajtóban

Sok éves bevett gyakorlat, hogy a Jobbikkal kapcsolatban csak negatív hangvételű, vagy erősen pejoratív jelzőkkel teletűzdelt cikkek jelennek meg a nyugati sajtóban. Amióta Vona Gábor pártja a néppártosodás útjára lépett, ezen a területen is érzékelhető pozitív változás, főleg a béruniós kampánynak köszönhetően. Persze a szélsőjobbosozás nem maradt el teljesen.

Az elmúlt hónapokban sorra jelentek meg olyan írások a nyugati médiában, melyek nem az előtte megszokott jelzőáradattal - szélsőjobboldali, neonáci, fasiszta, szélsőséges, antiszemita, rasszista, ultranacionalista... stb. - dolgoztak a Jobbik kapcsán.

A "jégtörőhajó" szerepét ebben egyértelműen a béruniós kampány játszotta, ennek köszönhető, hogy olyan objektívebb hangvételű cikkek és elemzések is napvilágot láttak, melyek vagy tartózkodnak a párt minősítgetésétől, vagy nem mulasztották el megemlíteni, hogy a néppártosodással Vonáék a politikai közép felé mozdultak el a korábbi karanténból.

Ha rangsorolni akarunk, akkor a legjelentősebb pozitív visszhangot talán a The Telegraph októberi cikke keltette, melyben mindenféle jelzőhalmozás nélkül idézték a jobbikos Gyöngyösi Márton bérunióval kapcsolatos gondolatait:

Ez már több, mint agyelszívás - A brit sajtóban is téma a bérunió

Kevesen tudják, hogy Róna Péter közgazdász maga is vállalkozó: egy semmiből felépített sajtfarmmal ad munkát a dolgozni vágyóknak a Somogy megye súlyosan elmaradott, hátrányos helyzetű térségében fekvő Kisasszondon. A The Telegraph a napokban megszólaltatta a szakembert, aki személyes tapasztalatain keresztül is igyekezett rávilágítani, miért van égető szükség a Jobbik által útjára indított béruniós kezdeményezésnek.

Az ABC Nyheter norvég hírportál szeptemberben tárgyilagosan és több szemszögből mutatta be a béruniós kezdeményezést, bár a Jobbikot itt szélsőjobboldaliként aposztrofálták, a cikk nem erre helyezte a fő hangsúlyt:

Értik a panaszunkat: már Európa egyik leggazdagabb államában is téma a bérunió

A Thomas Vermes által jegyzett írás kiemeli, hogy 2008 és 2016 között tovább nőttek az Európai Unió nyugati és keleti tagállamai közötti bérkülönbségek:Szlovéniát kivéve - ahol az átlag keresetek az uniós bérek 60 százaléka körül mozognak - a keleti tagállamok átlagjövedelmei meg sem közelítik a nyugati szintet; a skála a bulgáriai 18-tól, az észt 42 százalékig terjed.

Nem egészen tartozik a képzeletbeli mezőnybe, de meglepő és üde színfolt volt a német Bertelsmann Alapítvány 2017-es fenntartható kormányzásról szóló Magyarország-jelentése, mely egyenesen jobbközép pártként definiálta a Jobbikot, és nem mulasztotta el megemlíteni, hogy milyen utat járt be a párt az elmúlt években, és hogyan szólítanak meg mind szélesebb társadalmi bázist.

A Fidesz és a Jobbik politikai térben való helycseréjével augusztusban a Politico brüsszeli hírportál is foglalkozott, ez a mélyreható elemzés részletesen próbálta feltárni a magyar politika két legerősebb alakulatának helyezkedését, és bár nem fukarkodott a "nacionalista" és "bevándorlás-ellenes" jelzőkkel, végkövetkeztetéséből pedig erőteljes szkepszis sugárzik, a középre pozicionálást itt is korrektül mutatta be a szerző:

Helyet cserél a magyar politikában a Fidesz és a Jobbik?

A cikk szerzője szerint, ha nem fog össze a töredezett baloldali és liberális ellenzék, akkor a 2018-as magyarországi választás „két nacionalista, bevándorlásellenes és erősen oroszbarát párt között dőlhet el". Ugyanakkor miközben a Fidesz olyan retorikát vesz fel, amely korábban csak a szélsőségeknek volt fenntartva, a Jobbik az ellenkező irányba mozdul, „kétségbeesetten próbál vonzó lenne a centristák számára és megmenekülni a politikai irrelevanciától".

Legutóbb a The New York Times októberi cikke foglalkozott bővebben a Jobbikkal annak kapcsán, hogy Vona Gábor találkozott a külföldi sajtó munkatársaival. Bár az írás megemlíti, hogy a pártot a múltban szokás volt antiszemitizmussal, rasszizmussal és EU-ellenességgel vádolni, a lap munkatársa kiemeli, hogy Vona Gáborék most már inkább kezdik elhagyni az eddigi játékterüket és regionális alapú szövetségeskereséssel igyekeznek felülírni a bal-jobboldaliság hamis megosztottságát.

Vona Gábor külföldi újságíróknak vázolta fel a terveit

Nagy érdeklődés övezte a nemzetközi média és a nagykövetségek részéről azt a háttérbeszélgetést, amelyet Vona Gábor tartott újságíróknak, illetve sajtósoknak péntek délelőtt, Budapesten. A Jobbik elnöke és miniszterelnök-jelöltje egy rövid tájékoztatást adott az aktuális magyarországi belpolitikai helyzetről, majd pártja programját ismertette, ezután pedig a sajtó munkatársainak kérdéseire válaszolt.

Természetesen a fenti írások mellett továbbra is számos orgánum sorolja a Jobbikot az európai "szélsőjobboldali" mozgalmak közé - a The Economist például egyenesen neo-fasisztának bélyegezte a pártot -, ám összességében nézve ennyire objektív és tárgyilagos sajtója még nemigen volt a második legerősebb magyar pártnak nyugaton, mint az utóbbi időszakban.

A Jobbikkal kapcsolatban sokat emlegetett "nemzetközi elszigeteltség" egyértelmű lazulását jelentheti, hogy megítélésük egyelőre mérsékelten ugyan, de kezd pozitív irányba változni a nyugati sajtóban.

Ahhoz, hogy ez a folyamat nagyobb lendületet kapjon, láthatóan nagyobb hangsúlyt kell fektetniük a külföldi sajtóval való direkt kapcsolattartásra és a béruniós kampány megfelelő külföldi kommunikációjára, mert ezek segíthetnek lemosni a nyugati médiában automatikusan osztogatott stigmákat.

Ha pedig ez a törekvés sikerrel jár, könnyebb lesz európai szinten is érvényesíteniük politikai akaratukat, egy kormányváltás esetén pedig kevésbé kell számolniuk a nuygati média és közvélemény ellenszenvével.

Romániában is megkezdődött a béruniós kampány

A Jobbik országgyűlési képviselője elmondta: román kollégájával öt állomást érintő erdélyi kampánykörútra indul, amelyen ismertetik a kezdeményezést, szakszervezeti vezetőkkel és más érdeklődőkkel tárgyalnak. Gyöngyösi elmondta: mind Magyarország, mind Románia lakói több mint tíz éve várják, hogy a bérek és az életszínvonal felzárkózzon a nyugat-európai szinthez, de mindkét országban keveset tettek a kormányok e cél eléréséért.

Láttál valami izgalmasat?
Küldd be nekünk!

Friss

A Jobbik európai parlamenti képviselője szerint Orbán egy újabb nagy barátja, Benjamin Netanjahu is megy a levesbe.
A vásárlás tényét nem cáfolta Benkő Tibor.
A közgazdásznak meggyőződése, hogy minden politikai változásnak belülről kell indulnia.