2018. 02. 14. 12:18

Jobbik az oktatásról: "Az értelmiség a legüldözöttebb társadalmi csoport"

Újabb értelmiségi találkozót tartott a Jobbik, ezúttal Nyíregyházán. A Fidesz egyetlen kihívójának számító ellenzéki párt folyamatosan monitorozza a még itthon maradt szakemberek tudását és véleményét azért, hogy kormányra kerülve jó munkát tudjon végezni.

A nyíregyházi találkozó fő témája ezúttal az oktatás volt. A beszélgetésen részt vett dr. Varga-Damm Andrea és dr. Brenner Koloman országgyűlési képviselőjelölt, valamint az áprilisi választásokon Szabolcs megyében induló Lengyel Máté történész, dr. Fülöp Erik tiszavasvári polgármester, valamint dr. Gyüre Csaba és dr. Apáti István jelenlegi parlamenti képviselő is.

A Szabolcs megyei jobbikos jelöltek arra voltak kíváncsiak a helyben összegyűlt értelmiségiektől, hogy milyen javaslataik, gondolataik és meglátásaik vannak elsősorban az oktatásügy kapcsán, de az ülésen kiemelt szerepet kapott az értelmiségi réteg mesterséges elnyomása is.

"Az értelmiség a legüldözöttebb társadalmi csoport"

- mondta Varga-Damm Andrea. A leendő képviselő azt kifogásolta, hogy amikor egy frissdiplomás elhagyja az iskolapadot és azt mondják neki, hogy ezzel egy tudomány művelőjévé vált aki a társadalom zászlóvivője lehet, valójában azzal szembesül, hogy ahogy megkapja a diplomát, jön a munkanélküliség, alig tud elhelyezkedni és olyan lemondásokat kell tennie a hivatása elviseléséhez, ami megfosztja annak örömétől.

Elhangzott, hogy a Jobbik kormányra kerülve nemzetstratégiai ágazatként fog tekinteni az oktatásügyre, és a jelenleginél sokkal komolyabb összeget, a GDP 6 százalékát fogja fordítani rá.

A jobbikosok szerint a Fidesz-kormány csúcsra járatta az értelmiség megalázását, ezért ez a réteg lassan apátiába vonul és nem látja többé a kitörési pontokat. Az érintettek pedig rettegnek amiatt, hogy lesz-e még esély a változásra, aminek két feltétele van:

  • leváltani a jelenlegi kormányt
  • és nem a régi emberekkel, hanem újakkal pótolni őket.

A Jobbik politikusai azt remélik, hogy a hazai értelmiség helyzetének rendezése részben a külföldre menekült magyarok visszatérésében is segítene. Ennek kapcsán elhangzott, hogy bár a kivándorlás mértékét rendszerint az egzisztenciális helyzethez szokás kötni, valójában sokan azért hagyják el Magyarországot, mert nem találták meg az értékszerinti helyett érdekszerinti rendszerben a helyüket.

A keddi találkozón olyan eszközök és intézkedések javaslatát gyűjtötték össze, amivel az oktatásügy problémáit gyorsan és hatékonyan lehet megoldani. Brenner Koloman egyetemi docens a jelenlévők előtt kifejtette, hogy céljuk egy emberközpontú, a digitális világot integráló oktatás megalkotása.

Mint fogalmazott, noha azt valóban nem felejtheti el az ember, hogy hogyan kell kézzel írni, de el kell fogadnunk, hogy ha egy mai kisgyermek már a hagyományos fényképalbumot is reflexből úgy lapozza, mint egy tabletet, akkor ezt a jelenséget át kell vezetni az oktatásba is. A Jobbik politikusa szerint

"az oktatásban arra kell készülnünk, hogy mi lesz 10-15 év múlva, a Jobbik oktatási programjának célja pedig az, hogy minden ember tovább tudja magát képezni ebben a hihetetlenül felgyorsult világban".

Kifejtették: az iskolai tananyagba be kell vezetni a pénzügyi-gazdasági ismereteket, hogy a fiatalok tisztában legyenek például a hitel fogalmával, és ne kerüljenek a bankokkal szemben nehéz helyzetbe. Kitértek továbbá arra is, hogy amíg a 15 éves fiatalok negyede funkcionális analfabéta, addig elsősorban talán nem is arról kell beszélni, hogy a tantervben milyen kötelező olvasmányok legynek, hanem azt kell elérni, hogy a diákok egyáltalán elolvassanak valamit. Ezzel kapcsolatban viszont elhangzott az is, hogy noha

a Fidesz nemzeti kormánynak nevezi magát, a tantervben mégis tiltólistán van Reményik Sándor vagy Wass Albert neve.

A pedagógusok bérrendezésével kapcsolatban határozottan kijelentették, hogy a Jobbik azonnal a diplomás átlagbérhez emelné a pedagógusok fizetését, mert elfogadhatatlannak és károsnak tartják azt, hogy egy kezdő tanár a garantált bérminimumnál 2200 forinttal kap magasabb fizetést havonta.

„Volt olyan kolléga, aki már nyugtatókat szedett" - alulfizetett, túlterhelt pedagógusoktól várják a változást?

Diákok tüntetnek az utcán, ezután diákvezetőt aláznak a kormánypárti tévében. Tanárok tüntetnek az utcán, majd tanárokat aláznak tovább a mindennapokban - a pedagógusok a jövő generációinak életképességéért felelős szakemberek, szerepük így kiemelkedő, megbecsültségük mégis rendkívül alacsony. Mit várunk így, és mi bosszant egy átlagos pedagógust?

Több vendég is kritikát fogalmazott meg a kormány oktatáspolitikájával kapcsolatban: volt olyan, aki besúgórendszernek nevezte az iskolai minősítési mechanizmusokat, míg volt olyan pedagógus aki azt kifogásolta, hogy a fejetlenségben látott olyan osztályt, ami folyamatosan más és más néven és metódusban kapta a képzését, így végül már sem a diákok sem a tanárok nem tudták követni, éppen milyen órán ülnek.

Hozzátették: végül mindig jött valaki, hogy változtasson a rendszeren, a baj csak az volt, hogy soha, egyikük sem kérdezte meg a tanárokat és a szakembereket arról, hogy mi a véleményük erről.

Politikai  nyomás

Egy másik felszólaló azt mondta, hogy az oktatásban -mint máshol is- az a probléma egyik fő forrása, hogy már nem csupán felsővezetői, de középvezetői szinten is a Fidesz pártemberei állnak, ez viszont a szakmai munkát nehezíti. Ezzel kapcsolatban ismét elhangzott az, amit a Jobbik már korábban is hangsúlyozott, miszerint a kormányra készülő ellenzéki párt

"le fogja hántani" a politikát a szakmai életről.

Egy családsegítésben foglalkozó szakember eközben arra hívta fel a figyelmet, hogy a diákok esetében már a szociális alapellátás sem illeszkedik a társadalmi elvárásokhoz. Példaként említette, hogy a hátrányos gyermekeket sokszor egyszerűen magántanulóvá nyilvánítják, majd magukra hagyják, hogy elkallódjanak.

Még az oktatás sem lehet olyan fontos, hogy vitázzon róla a Fidesz

Pedagóguspolitika és Társadalmi egyeztetési folyamatok címmel rendezett konferenciát a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete. Az érdekvédelmi egyesület konferenciasorozatának záró eseményén öt ellenzéki párt, a Demokratikus Koalíció, a Momentum, az Együtt, a Magyar Liberális Párt és a Jobbik vett részt.

Az oktatásügyi szakemberek továbbá azt is kritizálták, hogy hiányzik a diákok készségeinek feltérképezése: egy ezt alátámasztó érdekes példa szerint a börtönbüntetésüket töltő emberek között rendkívül sok művész születik, mert bár korábban is tehetségesek voltak, semmilyen támogatást nem kaptak a kiteljesedésre. Ezt kell elérni 18 éves korig, hogy a tehetségeket ne pazaroljuk el, a tehetséggondozás ráadásul prevencióként is szolgálna - hangzott el. Finanszírozási oldalról hozzátették: ha egy tehetséget felfedeznek, de a család nem tudja fizetni az oktatást, akkor az államnak fel kell őt karolnia a képzés során.

A Jobbik miniszterelnök-jelöltje, Vona Gábor éveleji évadnyitó beszédében az oktatásügyre külön kitérve hangsúlyozta, hogy a helyzet súlyosságát jól jelzi, miszerint már "nem csak a pedagógusok vannak az utcán, hanem a gyerekek is".

Míg ma már tisztán látható, hogy a Fidesz holdudvarából folyamatosan menekül az értelmiségi réteg, addig az a Jobbiknál folyamatosan gyarapodik. Nemrég egy, a nyíregyházihoz hasonló ülésen vettünk részt, amit Debrecenben tartottak.