Vajnáék cicája és Virág elvtárs sült malaca

A Soros György meg a migránsok elleni osztályharc fokozódik!

Hogy az utca embere mit csinál a pénzével, magánügy. Hogy a gazdag ember mit csinál a pénzével, az bulvársztori. De ha a gazdag sugardaddy celeb asszonykája kiteszi az Instagramra, hogy apuci mi mindent megtesz érte, és azt a média felkapja, akkor vessen magára! Pláne akkor, ha a milliárdos férj vagyonának egy részét rá szabott jogszabályokkal az adófizetők pénzéből szerezte!

Pontosan ezt történt Vajnáné asszonnyal. A magyar rögvalóságba joggal belekeseredett magyar polgár, nevezzük Kovács úrnak, mit lát? Vajna Timi cicája luxusrepülőgéppel megy a tengerentúlra egy műtétre. És ezt a hölgy közzéteszi saját Instagramján! És ha Kovács úr épp nem egy a magyar világot kizárólag rózsaszín szemüvegen keresztül bemutató fideszes propagandaadást lát, hanem megtudja, hogy az Irgalmasrendi Kórházban nem tudnak mit kezdeni a csótányinvázióval – mely nem is Horváth doktor vagy Szabó nővérke feladata lenne –, vagy meglátja, hogy a Kútvölgyi évek óta úgy néz ki, mintha 1946-ot írnánk (Tiborcz István haverjainak cégei hagyták félbe a felújítást, de erről a lakáskasszás megtakarításokkal ellentétben nem tudnak másfél nap alatt intézkedni), akkor joggal teszi fel a kérdést: „Mi folyik itt, Magyarországon?”

Hiába próbálkozik a Fidesz-propaganda kisebbíteni a bajt, mert a polgárok maguk is részesei ennek: tapasztalja, hogy Kovács doktor elment gyógyítani az itthoni fizetés többszöröséért Svédországba, és nem csodálkozik, mert ő maga sem mondott nemet saját gyermekének, aki mérnökként végezve bejelentette, csapos lesz egy londoni pubban. Dupla annyiért. És mert a magyar polgár azért tud gondolkodni, felteszi a kérdést:

Vajon ha Andy Vajna a kaszinókoncesszióból kaszált milliárdjait nem luxemburgi offshore cégbe talicskázná ki, hanem a magyar gazdaságba forgatná vissza, akkor nem lehetne-e a cica mellett/helyett az emberek gyógyításába (is) fektetni?

De, igen! Csakhogy Bolseviktor országában a nagyon lojális keveseknek engedik a példátlan meggazdagodást, miközben a választók nagy része meg kell, hogy elégedjen Erzsébet-utalvánnyal, vagy tapsikolnia kell, mert megtakarítás helyett még több hitelt vehet fel. Pontosan úgy, mint a bolsevizmus legismertebb hazai szatírájában, A tanúban: az egyszerű embereknek egzisztenciájuk fenntartásához épp megfelelő (ez a szegényes eufemizmusa) környezetben elkészített sült krumpli jutott, a bolsevik pártvezetésnek nagypolgári fényűzéssel berendezett irodában felszolgált sült malac. Az üvöltő társadalmi különbségeket pedig Virág elvtárs az alábbi propagandadumával simítja el:

Egyet jegyezzen meg, Pelikán elvtárs! Akár sült malacot eszik az ember, akár sült krumplit: az osztályharc egyre fokozódik!

Teljesen nyilvánvaló, hogy Virág a bolsevik szociális érzéketlenség paravánjaként használja az ellenségképet, ezért ha ezt parafrazálni szeretnénk a mai magyar közbeszédre, akkor akár így is hangozhatna:

Egyet jegyezzen meg, Kovács úr! Akár nem tudnak kacsát adni az ember alá a kórházban, akár luxusrepülőn viszik műteni a cicáját: Soros György meg a migránsok!

Jobbulást a cicának! Is!