Európa Tanács: a magyar kormány törvényjavaslatainak elfogadása károsan hatna az emberi jogok helyzetére Magyarországon

parlament
MTI/Kovács Tamás

Az Európa Tanács arra szólítja fel a magyar Országgyűlést, hogy halassza el a magyar kormány által múlt pénteken előterjesztett törvényjavaslat-tervezetekről szóló szavazását, elfogadásuk ugyanis messzemenően káros lenne az emberi jogok magyarországi helyzetére - jelentette ki a strasbourgi székhelyű Európa Tanács emberi jogi biztosa pénteken - írja az MTI.

Dunja Mijatovic közleményében kiemelte, az összetett jogszabálycsomagban szereplő, előzetes egyeztetés nélkül benyújtott, az igazságszolgáltatás működését, a választási törvényt, a nemzeti emberi jogi struktúrákat, a közpénzek ellenőrzését és a szexuális kisebbségeket érintő javaslatok elfogadásuk esetén alááshatják a demokráciát, a jogállamiságot és az emberi jogokat Magyarországon.

Kijelentette: noha a tagállamoknak van némi mérlegelési jogkörük arra, hogy saját belátásuk szerint alakítsák nemzeti emberi jogi struktúrájukat, elengedhetetlen, hogy ennek során tiszteletben tartsák a nemzetközileg elfogadott alapelveket, különösen az érintett testületek függetlenségének és hatékonyságának biztosítását és tiszteletben tartását.

Semjén Zsolt máris módosítaná a választási törvényt

A legérdekesebb módosítás mindenképpen az, hogy nehezebb lesz pártlistát állítani, ugyanis a szövegben az szerepel, hogy "pártlistát az a párt állíthat, amely - legalább kilenc megyében és a fővárosban - legalább ötven egyéni választókerületben önállóan jelöltet állított." Korábban elég volt csupán 27 választókerületben elindul. Azonban így több állami támogatáshoz juthatnak a pártok.

Az emberi jogi biztos véleménye szerint a magyar kormány által javasolt törvénymódosítások némelyike az igazságszolgáltatás "elmúlt évtizedben már megkopott" függetlenségét áshatja alá, továbbá különös aggodalmakat vet fel a Kúria elnöke hatáskörének kiszélesítésére irányuló javaslat is. Szintén aggasztónak nevezte a szexuális kisebbségek "megbélyegzésének fokozódását", valamint - mint mondta - jogaiknak a méltóságukat is érintő "manipulálását" politikai haszonszerzés céljából.

Ami a járvány leple alatt elveszti közpénz jellegét...

(Figyelem! Ez egy véleménycikk! A leírtak nem feltétlenül tükrözik a teljes szerkesztőség álláspontját, de fontosnak tartjuk, hogy helyt adjunk a kulturált és logikusan érvelő, vitaindító véleményeknek is.) Nyolc év alatt kilencedszer szeretné módosítani a Fidesz a „gránitszilárdságú" Alaptörvényt. Kilenc módosítás nyolc év alatt nem gránit-, hanem inkább tejbegrízszilárdságot jelent, a tartalma sokkal aggasztóbb.

Leszögezte: amint arra az Európa Tanács alkotmányjogi szakértőkből álló testülete, a Velencei Bizottság is rámutatott, ilyen nagy horderejű jogalkotási javaslatokat, különösen alkotmánymódosítást nem szabad elfogadni rendkívüli állapot idején. Az előkészítésüket biztosító demokratikus párbeszéd lehetőségei ugyanis korlátozottak ilyen időszakban - mondta.

Mijatovic végezetül arra szólította fel a magyar parlamentet, hogy halassza el a szavazást a rendkívüli állapot feloldása utáni időszakra. Azt megelőzően pedig folytasson széles körű konzultációkat a változások hatását elsőként megérző magyar nyilvánossággal, valamint egyeztessen a Velencei Bizottsággal az emberi jogok betartása érdekében.

A nőkről beszéltek, de a közpénzre gondoltak - méltatlan parlamenti vita az Alaptörvényről

Ahogy arról beszámoltunk, az Orbán-kormány két héttel a koronavírus második hullámának - várható - tetőzése előtt belekezdett a gránitszilárdságú Alaptörvény kilencedik módosításába. Szerdán, az esti kijárási korlátozás alatt, talán egy tucatnyi országgyűlési képviselő jelenlétében került megrendezésre a vita - komoly mélypontokkal - a három új, egymástól teljesen eltérő irányú kormányzati módosítóról.