Az oktatásügy a magyar közélet egyik legmeghatározóbb témája a rendszerváltás óta, sajnos gyakran negatív értelemben. Különösen igaz ez az elmúlt két évre, az eddigi leghosszabb oktatási tüntetéshullámmal, amelyet tanársztrájkok sora övezett – írja a Republikon Intézet sajtóközleménye.
A megmozdulások oka nem pusztán a tanárok alacsony bére; az oktatási rendszer egésze kritikus állapotban van, és ez nem csak a tanárokat, de minden magyart – diákokat, szülőket, a gazdaságot, a társadalmat – érint, és majdnem mindenkinek van róla véleménye.
A Republikon legújabb kutatásában felmérték, hogyan értékeli az oktatási rendszer állapotát a magyar társadalom, beleértve a különböző demográfiai csoportokat és a pártok szavazótáborait.
A kutatás főbb megállapításai:
⚫ Az elmúlt időben a magyar közélet egyik legmeghatározóbb témája az oktatásügy, ezért a Republikon Intézet legújabb kutatásában azt mértük fel, mit gondol az oktatási rendszerről a magyar társadalom.
⚫ Általánosságban lesújtó értékeléseket kapott a magyar oktatási rendszer. A teljes népesség 62 százaléka, közel kétharmada negatívan osztályozott, és mindössze a válaszadók 9 százaléka adott pozitív értékelést, azaz a magyar társadalom oktatási rendszerről alkotott képe túlnyomóan negatív.
⚫ A Fidesz-KDNP szavazói sem elégedettek a magyar oktatási rendszerrel; 43 százalékuk negatív véleménnyel van a magyar oktatási rendszerről, és mindössze 21 százalékuk adott pozitív értékelést.
⚫ Az ellenzékiek több mint háromnegyede negatív véleménnyel az oktatási rendszerről.
Minél több időt tölt valaki az oktatásban, annál rosszabb véleménnyel van róla.
Míg a maximum 8 általános végzettséggel rendelkező válaszadók „csak” 55 százaléka van negatív véleménnyel, a diplomások körében ez az arány 68 százalék, több mint kétharmad.
Minél nagyobb településen lakik az adott válaszadó, annál rosszabb véleménnyel van az oktatásról.
A fővárosban élők 64 százaléka, csaknem kétharmada negatív értékelést adott, míg a községek lakóinak 57 százaléka volt rossz véleménnyel a magyar oktatásról.
Kis mértékben befolyásolja az oktatásról alkotott véleményt, ha a kérdezettnek iskolás korú gyereke van, viszont érdekes, hogy ezek a szülők valamivel pozitívabb véleménnyel vannak az oktatási rendszerről, mint azok, akiknek nincs iskolás gyereke.
Összességében elmondható, hogy vannak egyértelmű trendek: a magasabb végzettségű, nagyvárosban élő, fiatalabb válaszadók kritikusabbak az oktatási rendszerrel kapcsolatban, azzal együtt is, hogy egyébként mindenki az. Fontos viszont látni, hogy ezek éppen azok a csoportok, amelyekben az ellenzéki szavazók felülreprezentáltak, így nem szimplán demográfiai, hanem politikai törésvonalak is befolyásolják az oktatásról alkotott véleményt.
(Címlapkép: Szomor Balázs/Alfahír)