Bár ehhez köze volt a Borkai-orgiának is, de a politikai elemzők szerint a Fidesz vereséggel felérő őszi győzelme mögött is az áll, hogy a kormánypárt nem tudta tematizálni a közbeszédet. Migránsok nem voltak, akik meg igen, azokat a kormányzat engedte be valamilyen formában, a klímaváltozás ellen hadakozni pedig csak a Bayer-szinten működik - ezzel a színvonallal, illetve a nyilvánvaló tagadásával viszont nehéz egyről a kettőre jutni.
A teszetoszaságnak meg is lett az eredménye: visszahívták Habony Árpádot. Persze, azt még ő sem tudja elérni, hogy migránskaraván szerveződjön Görögországban, de új ellenségképeket azért tud szállítani a megrendelőinek.
Árpád nem abban a legjobb, hogy a semmiből talál ki zseniális témákat. Sokkal inkább abban, hogy létező ügyekben találja meg a kommunikációs lehetőségeket, ráadásul össze is tudja fűzni ezeket egy narratívává. A Szeviép-ügyet tárgyaló bíró körül kirobbant botrány, a börtönkártérítések ügye és a gyöngyöspatai romáknak kifizetendő mintegy száz millió forint beilleszthető egy kommunikációs stratégiába - közölte a Népszavával egy kormányzati forrás. A lap információi szerint ugyanis már a tanácsadó keze nyomát viselik azok az új „kedvenc” témák, amelyeket a kormány és Orbán Viktor miniszterelnök is megpróbál napirenden tartani: az „üzletszerűen űzött börtönkártérítési perek”, a gyöngyöspatai romák „munka nélkül felvett milliós kártérítése”, valamint a „korrupt bíróságok”.
Egyrészt, ahogy arról a lap forrása is elmereng: ennek van cigányellenes éle, már csak azért is, mert a sztereotípiák szerint a börtönökben is főleg romák ülnek, és bár könnyű a Magyarországon jelen lévő társadalmi irigységre és romaellenességre játszani, de erre mégis nagyon veszélyes lenne hosszú távú kommunikációs stratégiát építeni. Másrészt, mind a gyöngyöspatai romák, mind pedig a rabok esetében bírósági ítéleteket vesz semmibe a hatalom, amelyek azokon az a törvényeken alapulnak, amelyeket az Orbán-kormány hozott meg.
Börtönök: Rétvári nem tudta megmondani, miért sértik meg a saját törvényüket
Hiába kérdeztük, Rétvári Bence nem tudott érdemben válaszolni arra a kérdésünkre, hogy a büntetés-végrehajtásban letöltendő szabadságvesztésüket töltő raboknak jogerősen megítélt kártérítések leállítását hogyan tervezik végrehajtani, ha ezek kifizetéséről érvényes és életben lévő törvény rendelkezik. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkárától pénteki sajtótájékoztatóján akartuk megtudni, hogy terveznek-e törvénymódosítást az ügyben, hiszen
Joggal merülhet fel a kérdés ezután az adófizető állampolgárokban is, ha a döntéshozóink semmibe vehetik a jogszabályokat, a bírósági ítéleteket, akkor számukra miért kötelező érvényűek.
Jobb volt, amíg a bevándorlóktól rettegtünk...