A Fidesz kezdetben tudomást sem akart venni a március 14-én alakult európai polgári kezdeményezésről, majd igyekezett elbagatellizálni a bérunió témáját. Így születtek az olyan komolyan vehetetlen kijelentések, mint Halász Jánosé is. Sajtóérdeklődésre a Fidesz parlamenti frakciójának szóvivője azt találta mondani, hogy a magasabb bérek miatt migránsok ömlenének az országra. Majd Kövér László házelnök bizonyította be, hogy a lehető legtávolabb került a magyar valóságtól, amikor azt mondta: a kelet-európaiak kevesebb fizetéssel is beérik, mint az „ellustult” nyugat-európaiak. A külföldön dolgozók pedig legalább támogatni tudják az otthon maradt családtagjaikat. Lázár Jánosnak több esze volt annál, hogy ezt megismételje, és bár biztosította nagyrabecsüléséről Kövért, óvatosan „kijavítva” a házelnököt az mondta: valóban volt olyan időszak, amikor az alacsonyabb bérek versenyelőnyt jelentettek a magyar gazdaság számára, de ez most megszűnik, ha akarjuk, ha nem.
„Ez egy fontos kérdés, jelenleg zajlik Európában egy vita arról, hogy erre milyen lehetőség van. Én azt gondolom, hogy ha meg akarjuk őrizni a magyar gazdaság versenyképességét, meg akarjuk őrizni a magyar munkahelyeket, akkor a magyar gazdaságnak egyelőre egy növekedési pályán kell maradnia”
- adott diplomatikus választ a bérunió kapcsán Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az N1TV-nek.
A kormánypárti médiabirodalom sajtótermékei egyértelműen az elhallgatást választották, és ignorálták a bérunió témáját, de a bérek kérdését mégsem tudják kikerülni. A napokban interjút adott a Világgazdaságnak Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke, aki arról beszélt (Kövér Lászlónak ellentmondva), hogy szükségesnek tartja a béremeléseket a humántőke megtartása érdekében, és úgy véli, még most sem versenyképesek a magyarországi bérek a nyugatiakkal. Leszögezte azonban, hogy a fenntartható gazdasági fejlődésünk feltétele a képzett munkaerő megfelelő bérezése.
A magyarországi bérfeszültség növekedését jelzi, hogy szerdán a mentődolgozók a Markó utcai mentőpalota bejáratánál tüntettek a magasabb bérek érdekében. Csütörtökön a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) sztrájkot helyezett kilátásba, amennyiben "a magyar állam pénzügyi vérkeringését biztosító", a Magyar Államkincstárban dolgozó munkatársak kilenc év után nem részesülnek végre bérfejlesztésben. A Környezetvédelmi és Vízügyi Országos Szakszervezet vezetője pedig arra figyelmeztette a kormányt a kormánypárti Magyar Időkben, hogy ha nem következik be azonnali, legalább 15 százalékos béremelés, akkor eltűnnek a szakemberek a vízi-közmű szolgáltatásból is.
Botka a bérunió nyomában
A baloldalon most kezdenek felébredni: Botka László, a szocialisták miniszterelnök-jelöltje Brüsszelbe futott, de lényegében a Jobbik béruniós kezdeményezése után szalad. Csütörtökön lényegében szóról-szóra felmondta a néppártosodás útján járó párt bérkiegyenlítésre vonatkozó célkitűzéseit és érveit. Kijelentette, hogy az Európai Unió elszakadt az emberektől, akik nem érzik a mindennapokban, hogy az európai együttműködés segítséget nyújtana számukra.
„Elképesztő az igazságtalanság az unióban a nemzetállamokon belül és az egyes tagországok között is”
- jelentette ki Botka László. Ezzel kapcsolatban példaként jegyezte meg az unión belül tapasztalt bérkülönbségeket, és kiemelte, nincs európai szintű védelme a munkavállalóknak.
Továbbá megengedhetetlen, hogy kis vagy közepes európai ország nem tud a multinacionális cégek ellen hatékonyan fellépni a munkavállalók érdekeinek és fizetésének megvédése érdekében – közölte. Botka László szerint a tapasztalok azt mutatják, komoly szándék van egy új közös európai politika, a szociális pillér bevezetésére, ami védi a munkavállalókat, csökkenti a bérkülönbségeket az unión belül és komoly lépéseket tesz afelé, hogy az uniós jogszabályok és támogatások által 21. századi, élhető és fejlődő Európát lehessen teremteni. A kérdés már csak az, hogy ha elindul Magyarországon a Jobbik aláírásgyűjtése a bérunióval összefüggésben, akkor Botka László az aláírásával támogatni is fogja-e azt, amiről most éppen Brüsszelben beszélt?
Az már mindenesetre határozottan látszik, a Jobbiknak a bérunióval először sikerülhet igazán tematizálnia a magyar belpolitikát, de ami még fontosabb, hogy a kelet-közép-európai országokat tömörítő polgári kezdeményezésével egy uniós vita fontos kezdeményezőjévé is válhat.