Gyöngyösi Márton a Jobbik EP-képviselője a magyar biztosjelölt, Várhelyi Olivér meghallgatása után beszélgetett Hegedűs Szabolcs újságíróval az Európai Parlament sajtótermében arról, hogyan tovább, miután kiderült, hogy a Fidesz által jelölt diplomatát nagy arányban leszavazták, így nem ment át a bizottsági meghallgatáson.
Nem ment át Várhelyi a meghallgatáson
Az EUrologus és az EUObserver információi szerint Várhelyi Olivér kiegészítő kérdéseket kap az Európai Parlament Külügyi Bizottságától. A magyar biztosjelöltet csütörtökön hallgatták meg, ez alapján nem sikerült meggyőznie a politikai csoportok koordinátorait, a kérdésekre írásban kell válaszolnia. Várhelyit a szocialista, a liberális, a zöld és a szélsőbalos képviselők utasították el, 30 támogató szavazat mellett 48-an voltak ellene.
Gyöngyösi elmondta, hogy ez még nem jelenti biztosan azt, hogy Várhelyi végül nem kapja meg a biztosi pozíciót, csak annyit, hogy a meghallgatás egyelőre nem győzte meg a képviselőket. A következő két hétben lehetőségük lesz arra, hogy írásban további kérdéseket tegyenek fel a jelöltnek, akinek sorsáról ezután fognak csak végleges döntést hozni.
A jobbikos politikust nem lepte meg az eredmény, mint mondja számítani lehetett arra, hogy nem lesz egyszerű döntés. Nem Várhelyi szakmai felkészültsége miatt, hiszen ahhoz kétség sem fér, sokkal inkább azért mert Szijjártó Péter, azaz Orbán Viktor diplomatája volt, aki egészen a jelöltségig a magyar kormány érdekeit képviselte az EU-val szemben. Most pedig el kellene róla hinnie mindenkinek, hogy független biztosként fog tudni működni egy olyan fontos portfóliónál, mint a bővítés.
A hitelességét Orbán azon kijelentése sem segítette, miszerint azt várja el, hogy „a magyar biztos a magyar kormány érdekeit képviselje Brüsszelben.” Erre a kijelentésre több kérdés is irányult a mai meghallgatáson és
Várhelyi nem tudott semmiféle garanciát adni arra, hogy nem a Fidesznek és Orbán Viktornak lesz a kézi vezérelt bábja.
Márpedig az európai biztosoknak csak az európai polgárok érdekeit szabad képviselniük és nem a nemzetállamokét. Pláne egy olyan területen, mint a bővítés – mutatott rá a politikus, hozzátéve, hogy az önmagában egyáltalán nem lenne bűn, hogy a magyar kormány a korábbi fontos, de súlytalan pozíciók után, Európa egyfajta végvárjaként ragaszkodik a bővítési portfólióhoz, ám azt be kell látnia, hogy az unió államai nem tekintenek kellő bizalommal Orbán felé ahhoz, hogy ezt csak úgy odaadják.
Gyöngyösi úgy látja, noha a mindenkori magyar kormánynak fontos, hogy milyen viszonyok uralkodnak a szomszédságában, ami a keleti és déli irányokban egybeesik az EU-tagjelölt vagy tagjelöltségre váró államokkal, a magyar kormány azonban az elmúlt években bizalmatlanságot kelthetett az uniós tagokban afelől, hogy képes-e megfelelően elbírálni ezen országok jogállami helyzetét, miközben épp ellene is érvényben van a hetes cikkely szerinti eljárás a jogállamiság leépítése miatt.
Emellett pedig külpolitikáját tekintve is merülhetnek fel olyan kétségek, hogy más erőközpontoknak, Oroszországnak vagy Törökországnak a trójai falova. Valamint sokan azt sem tartják kizártnak, hogy egy ilyen pozíciót a kormányközeli oligarchák érdekeltségeinek növelésére használhatnának fel, hiszen az már nyílt titok, hogy ezen üzletemberek elkezdtek terjeszkedni a térségben. Elég csak a nyugat-balkáni médiaterjeszkedésre gondolnunk.
Hol a helye a Jobbiknak az európai politikában?
Gyöngyösi Márton arról is beszélt, hogy pártjának, a Jobbiknak milyen a fogadtatása és megítélése az Európai Parlamentben. Úgy látja, hogy bár még sokan a régi beidegződések szerint tekintenek rájuk, egyre inkább sikerül bemutatnia a párt néppártosodásának útját a nemzetközi térben is. Szerinte annak, hogy idehaza sikerült az önkormányzati választásokon a többi párttal együttműködniük és az eddigi legtöbb polgármesterüket adni, üzenete van nemzetközileg is.
Legfőbb feladatának azt látja, hogy képviselje a bérfelzárkóztatás, az autonómia és a közmédia szabadságának ügyét, valamint hogy megmutassa, hogy Magyarországon is van olyan jobbközép párt, ami alternatívát tud mutatni a Fidesz politikájával szemben.
Ennek pedig hamarosan szerepe lehet abban is, hogy marad-e független képviselő vagy beül valamelyik frakcióba. Az erőviszonyokban ugyanis a legnagyobb delegációt adó britek távozásával jelentős változások lesznek. Továbbá úgy érzékeli, hogy a Fidesz már nem sokáig marad a Néppárt tagja. Már most is egyre gyakrabban szavaznak ki és állnak az euroszkeptikus és szélsőjobbos pártcsaládokkal egy platformra. Ha pedig a Néppártban a találgatásoknak megfelelően a lengyel Donald Tuskot szavazzák meg vezetőnek a hamarosan esedékes tisztújításon – amire egyébként a Fidesz nem hivatalos – akkor tőle erélyesebb fellépésre lehet számítani Orbánékkal szemben.